Igaz-e,hogy a Monte Cassino kolostor elleni pusztító bombatámadás stratégiailag súlyos hiba volt a szövetségesek részéről,mert ezzel értelmetlen és rengeteg emberáldozatot követelő hosszú ostromra kényszerültek a Gustáv-vonalnál?
Utólag hibának tekinthető mivel nem voltak ott német csapatok. De joggal feltételezték hogy lehetséges hogy ott húzódtak meg mivel stratégiailag remek pozíció védekezésre de Kesserring is tudta hogy hülyeség volna befészkelni magukat oda.
Mindenesetre nem ez miatt követelt annyi áldozatot a gusztáv vonal áttőrése hanem sokkal inkább Kesserring zsenialitásának köszönhetően aki mesterien használta ki a terep adta lehetőségeket és tudta mikor kell feladni a pozíciót és vissza vonulni. A többszörös túlerő ellenére is tartotta Olaszországot a háború végéig
A monostor területére Kesselring megtiltotta a belépést német katonák számára,nem voltak ott harci egységek,és hadianyag sem.
Kérdéses,hogy erről az amerikaiak tudhattak-e akkoriban,bár így utólag valószinüleg akkor is támadtak volna,ha ezt tudják,mint ahogy máskor is szükségtelenül pusztító támadásokat indítottak polgári célpontok ellen is.
/Drezda,vagy Hamburg esetében is/
A lebombázott romokat a németek birtokba vették,ezzel rengeteg véráldozatot követelő ostrom kezdődött,gyakorlatilag a monostor elfoglalásáról nem is beszélhetünk,mert a németek visszahúzódtak a monostorból amikorra lengyelek végre ki tudták tűzni a zászlót a romra.
Már az is felmerült a szövetségesekben,hogy a hegyet kikerülik,de ezt végül elvetették,mert ez volt a Gustav-vonal kulcsa,és lelkileg nagyon megtörte volna őket a hegy "nemelfoglalása".Ez volt a háború 10.legvéresebb csatája,amit ráadásul egy domb miatt vívtak,valószinüleg egy téves bombatámadás,és stratégiai hiba miatt.Nem kellett volna.
Hiba volt, mert nem voltak ott német egységek, feleslegesen pusztítottak el egy műemléket. A Gusztáv vonal nem ezért tudta magát tartani, hanem mert
ad.1) Alapból egy nehéz, tagolt terep volt, amin "Mosolygó Albert" nagyon ügyesen osztotta el a rendelkezésére álló erőket. A tüzérségi és légi fölény, technikai eszközök fölénye nem túl sokat ér ilyen terepen (ahogy a bocagevel tagolt Normadiai terepen sem ért sokat, csak az után tudtak onnan kitörni hogy azon már átverekedték magukat).
ad.2) A Normandiai hídfő megnyitásával másodlagossá vált az olasz hadszíntér. Bár túlerőben voltak a Szövetségesek, de nem annyival mint amennyi egy ennyire nehéz, tagolt terepen történő gyors előrehaladáshoz kellett volna. Ilyen terepre 8-10-szeres fölény kellett volna a gyors előrehaladáshoz, annyi meg nem volt.
Sokkal gyorsabban jutottak előre Franciaországban, hatékonyabban tudták az ottani sík terepen használni az erőfölényt, úgyhogy inkább odament a csapatok színe-java.
Igen.
Ebből is látszott,hogy egy technikailag,és morálisan nagyon erős német divisió milyen ellenállást tudott kifejteni akkoriban.Egyébként ennek a védelmét a mai napig tanítják a West Pointon is,úgy mint Napoleon híres-nagy csatáit.
Olyat,hogy gyakorlatilag visszavonásuk után lehetett csak elfoglalni a romot.Elgondolkodtató eset volt,lehet ez is a "Világháború nagy tévedései"
kategóriába befért volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!