Mennyire erős jelenleg az ukrán hadsereg?

#5 40-45% oroszellenes, 55-60% meg nem... de még ha a lakosság 60%-a is oroszellenes 40%-kal, de már 20%-kal is simán lehet bábkormányt csinálni, működőképes rendszert fenntartani. Dániában Quislingnek 5%-os támogatottsága sem volt mégis tudott bábkormányt csinálni (s nem volt széleskörű gerillaharc).

A nyugati fegyverszállítmányok csak addig érnek célba amíg az ország területének valamekkora részét ellenőrzés alatt tartják a nyugatbarát erők. Ha a kontrollt átvették az oroszok akkor a NATO aligha fog teherautó számra fegyvereket szállítani. Egyszerűen megállítják a határon és köszönjük szépen a cuccost, visszük elemezni. Ukrajna nyugati határán sokkal erősebb a határkontroll mint Csecsenföld déli részén, ahol a környező országokból át tudtak menni fű alatt a fegyverek. Ettől még ellenállási gócok kialakulhatnak, meg lehetnek merényletek, de az már nem az orosz erőkön csattan mert át fogják adni a terepet az oroszbarát erőkből verbuvált rendfenntartóknak. Teljesen mások a kulturális hagyományok is. Ukrajna Csecsenföldhöz, Afganisztánhoz képest infrastruktúrában, oktatásban egy metropolisz.

# Kürasszír

Sorozatjában nézem a Harkovi / Szentpétervári / Vlagyivosztoki harckocsi depókat, miért lepusztultság van a fotókon, miért nem olyan körülmények között tárolják az övéiket, mint a Dél-Koreaiak ?

Dél-Koreának kevéske, de T-80U-ja van, és nagy becsben tartják őket, fűtött garázsban, és a távoli utánpótlás ellenére 100 % működőképesek, minden rendszerükkel, még a lövegből indítható ATGM-ekkel együtt is.

Az Ukrán Kormányerők miért képtelenek elbánni a szedett - vedett lázongókkal ?

Ukrajnában legnagyobb veszélyt az IED-ek és aknák jelentik a harckocsikra, és mégis képtelenek egyszerű aknaforgató ekét eléjük fogni, egy oszlopnál a vezérgéphez.

# 11

Quisling nem Dániát vezette, mint te írtad, a német megszállás alatt, hanem Norvégiát.

Quiling a közel 200 000 fős norvégiai német megszálló hadsereg miatt tudott hatalmon maradni és hatalmat gyakorolni.

Ha a 4 milliós Norvégia kézben tartásához közel 200 000 fős német megszálló haderő kellett, akkor a tízszer népesebb, 40 millós Ukrajnában kellene vagy 2 millió orosz katona.

Tehát a példád rossz.

Dániában egyébként végig demokratikusan választott, a dán király, Krisztián által kinevezett, baloldali, szociáldemokrata kormány volt hivatalban a német megszállás alatt. Dániában ugyanis a király és a legitim kormány nem menekült el.

Norvégia esetében a király és a legitim kormány Nagy-Britanniába menekült, így Quisling és kormánya jogilag hazaárulóknak minősültek.

Csecsenföld minden oldalról Oroszországgal határos, kivéve délen, ott Grúziával. Csakhogy a csecsen háború alatt Grúziában erősen oroszbarát és csecsenellenes kormány volt hatalmon, amely nem engedett fegyvereket szállítani a csecseneknek.

# 12

EZT ÍRTAD: "Sorozatjában nézem a Harkovi / Szentpétervári / Vlagyivosztoki harckocsi depókat, miért lepusztultság van a fotókon, miért nem olyan körülmények között tárolják az övéiket, mint a Dél-Koreaiak ?"

Szentpétervár és Vlagyivosztok Oroszországban van, csak Harkov Ukrajna része.

Ez azt jelentené, hogy az orosz hadsereg páncélosai legalább részben az ukránokhoz hasonló, lestrapált állapotban vannak?

Dél-Korea csak 35 db T-80-as tankkal rendelkezik, ezek beszerzésével csak a szovjet/orosz páncélos haditechnika tanlmányozasa volt a célja, mert fő ellensége, a kommunista Észak-Korea is szovjet haditechnikával rendelkezik.

# 12

EZT ÍRTAD: "Az Ukrán Kormányerők miért képtelenek elbánni a szedett - vedett lázongókkal?"

Azért, mert Putyin megfenyegette Ukrajnát, ha az ukrán hadsereg komoly támadast indítana a szakadár Donyeck és Luhanszk ellen, akkor Oroszország lerohanja Ukrajnát.

Ennyi.

# Kürasszír

Oroszországban is az 1990-es évek ugyanolyan kaotikusak voltak, mint most Ukrajnában. Volt az 1991-es Augusztusi puccs, akkor az 1993-as Alkotmányos válságnál is belelőttek harckocsikkal a Fehér Házba (Belij Dóm), és rendre történtek az újságírók / üzletemberek / politikusok / katonai / hírszerzési vezetők elleni sikeres / sikertelen merényletek.

Az ilyen szintű fejetlenség a Seregük elhanyagolására is teljesen kihatott, még 2005-ben is úgy mentek Csecsenföldre háborúzni, hogy indokolatlan veszteségeket szenvedtek. Elméletben tanultak rég Afganisztánból, de az azalapjáni legegyszerűbb fejlesztések, mint a BMPT harckocsik kiállítására is képtelenek voltak, másirányú fejlesztésekkel, mint a (harckocsi alapú) tüzérség erőltetése.

Észak-Korea megragadt a T-54 / 55-ösök szintjén, Kína is 1989-ig, és hadd ne kelljen újságolni, hogy Milyen különbségek vannak azok, és a T-80U között. T-54 / 55-öst bárhonnan be lehet szerezni, addig a T-80U beszerzése nehéz dolog, de teljesítették. A T-80U-k beszerzésével inkább az ott állomásozó állandó Amerikaiaknak tettek szívességet, hogy láthassanak valódi Oroszt, ne pedig rosszabbnál rosszabb harmadik világbelieket.

# Kürasszír

Én azt látom, rendre kísérleteznek az Ukránok ellentámadásokkal, de a lestrapáltság / felkészületlenség miatt a rögtönzött útmenti robbanóeszköz / harckocsi elleni akna is elbánik velük, és a több tíz kilométer hosszan futó lövészárkok ellen meg nem divat támogatás nélküli gyalogsági rohamot intézni.

# 17

Az ukránok egyetlen komoly támadást sem indítottak.

A legnagyobb ukrán támadás is csak ezredszintet ért el, holott 215 000 katonájuk van.

Tehát jelentéktelen erőket vetettek be.

# 17

1995-ben a horvát hadsereg 130 000 katona egyidejű, koncentrált

bevetésével mért döntő csapást a szerb szeparatsitákra.

Ukrajna ehhez hasonló méretű, komoly hadműveletet sosem indított.

# Kürasszír

A támadásokat egyéni csatározások előzik meg, és azok tanulságait levonva lehet valami nagyobb offenzívát indítani. És mellé még az egyéni felszereltség is kérdéses.

Ukrajnában három frakció van, a Kormányerők, a Szélsőjobbosok, ott is több szabadcsapattal és végül Orosz kisebbségiek.

Ahelyett, mindenki, főleg a Kormányerők is egységes egyenruházattal, személyi felszerelésekkel és fegyverzettel harcolna, helyette mindenki azt szed össze, amit jónak lát, és etnikai - nyelvi különbségek is csekély mértékben vannak, ilyenkor hogy döntik el, hogy baráti tűzbe keveredtek vagy normálisan az ellennel vívnak tűzpárbajt ?

Azzal harcolnak ami van.. régi szovjet járművek, fegyverzet, ruházat, meg selejtezett nyugati cuccok, az Orosz kisebbségiek is rendszeresen nyomják selejtezett és újrafelvásárolt Brit / Német katonaruházatban, a Kormányerők is, max úgy különbözetik meg egymást, hogy kapnak egy sárga - fehér karszalagokat, vagy kék sisakhuzatot, ami nem segít sokat, nem ismerik a saját erő tartózkodási helyét. Papíron szervezettek és központilag irányítottak, de gyakorlatban az egyik egység sem tudja hol a másik.

És végül a kérdés, Ki miért akar harcolni, amikor a morál a béka feneke alatt van, befagyva a lövészárkokba / elaknásított senki földjére ?