Mi történt a francia gyarmatokkal miközben a németek megszállták Franciaországot?

Vichy-Franciaországnál maradt a gyarmatok nagy része. Viszont a Vichy-Franciaország "semleges" maradt a háborúban, hiába voltak német bábállam, nem csatlakoztak a harcokhoz, így a gyarmatok sem. Ezért van az hogy csak az olasz gyarmatokon folyt háború (Eritrea, Líbia, Etiópia). Mikor Hitler annektálta magának Vichy-Franciaországot akkor a gyarmatok átkerültek a De Gaul féle Szabad Francia Erők fennhatósága alá.

Gyakorlatilag semmilyen harc nem volt ezeken a gyarmatokon.

Volt központi kormány, ugyanúgy ment tovább minden, ment az utánpótlás és az irányítás, megszállás továbbra is. Nem összeomlott a francia gazdaság "csak" megszállás alá került. A gyarmatok megszállása "kétfelé" vált, az egyik a Vichy-kormány, a másik a De Gaulle irányítása alá.

Láthattak lehetőséget, csak éppen szervezett ellenállás, mozgalmak nem voltak. Nem éreztek túl sokat a gyarmatokon élők a háborúból. A II. Vh. után gyorsult fel a folyamat, amikor már szervezett formát tudott ölteni az ellenállás.

# 1

Komoly harcok folytak egyes francia gyarmatokon.

Francia Szíriát, Libanont és Madagaszkárt nagy erőkkel lerohanták a britek és teljesen szétverték a nagylétszámú Vichy helyőrségeket.

A nagy francia gyarmati flottabázisokat, az algériai Mers el Kébir-t és Dakart erős, csatajókat és repülőgép-hordozókat magukban foglaló brit flottakötelékek támadták meg, Mers el Kébir-ben elsüllyesztették a Bretagne francia csatahajót, Dakarban pedig megrongálták a hatalmas Richelieu csatahajót.

1942-ben amerikai és brit csapatok szálltak partra francia Algériában és Marokkóban, a Vichy helyőrség keményen ellenállt, a Jean Bart csatahajó, egy cirkáló és több romboló komoly csatát vívott az amerikai flottával.

Továbbá a britek segítették de Gaulle szabad francia erőit Francia Egyenlítői Afrika, Francia Nyugat-Afrika és több kisebb gyarmat elfoglalásábana Vichy-kormánytól.

Kedves kérdező!

Fennmaradt a központi irányítás, 1940-ben a németek csak Franciaország felét szállták meg, a másik fele szabad zóna maradt.

A szabad zónában a Petain marsall vezette Vichy-kormány gyakorolta a teljes polgári és katonai hatalmat, fennmaradt egy csökkentett létszámú francia hadsereg is.

A német megszállás alatti fél Franciaországban csak a polgári közigazgatás maradt a Vichy-kormány kezében.

A francia gyarmatok kormányzói és a gyarmati hadseregek 1940-ben elfogadták Petain marsall Vichy-kormányának fennhatóságát.

A francia gyarmati rendszer egyébként erősen centralizált volt. E mellett nemcsak a vezető, de még a kisebb pozíciókat is csak fehér franciák tölthették be.

1940-ben Londonban megalakult de Gaulle tábornok emigráns kormánya, de ezt kezdetben csak a britek ismerték el és támogatták.

A britek több fontos francia gyarmatot megtámadtak (Szíria, Libanon, Madagaszkár) és elfoglaltak 1941-1942-ben.

Több francia gyarmat pedig vagy átállt de Galle-hoz, vagy de Gaulle brit segítséggel foglalta el.

1942-ben amerikai és brit erők szálltak partra a Vichy-kormány kezén lévő Francia Marokkóban és Francia Algériában. A 125 000 fős francia helyőrség ellenállását gyorsan megtörték.

Erre Hitler megszállta Franciaország addig meg nem szállt területeit, és megkezdte francia Tunézia elfoglalását.

Eddig még francia-Indokínáról nem esett szó, onnan kivonultak a franciák és Japán rögtön be is vonult a helyükbe, ez roppan negatív hatással volt a Japán-amerikai kapcsolatokra, innentől lódultak meg az események, bár korábban is voltak tétova szankciók, de az igazi embargós kapcsolatromlásnak ez volt a közvetlen oka.

Azt tudni kell, hogy sokkal korábban az USA mindennel ellátta Japánt, de a kínaiakkal való háború miatt ez egyre nagyobb mértékben kezdett megszűnni, különösen a vérengzésekre való reakciók miatt, de ez a vietnami megszállás tette be a kaput végképp a japán, amerikai kapcsolatoknak.

Innentől nemcsak, hogy nem adott Amerika semmit a japánoknak, hanem még embargót is hirdetett ellenük, hogy más se adhasson és ez vezetett végül a háború kiszélesedéséhez, Pearl Harborhoz.

Ennek annyi köze van a kérdéshez, hogy ha a franciák nem vonulnak onnan ki, akkor Japánnak eszébe sem jutott volna oda bevonulni.

Na persze az már valószínű, hogy nem saját jószántukból vonultak ki a franciák, hanem Hitler nyomására, aki kedvezni szeretett volna a japiknak egy valódi, katonai szövetség reményében, de ezt nem tudom biztosan, csak lehetségesnek tartom.

# 5

Francia Indokínából nem vonultak ki a franciák.

1940 végén a japánok tárgyalásos úton megállapodtak a Vichy-kormánnyal, hogy ideiglenesen japán csapatok vonulhatnak be Francia Indokínába.

Kisebb harcokra azért sor került a japán és a francia gyarmati csapatok között, mert egyes japán alakulatok a tárgyalások lezárulta előtt átlépték Kína felől Francia Indokína határát.

A japán katonai kontingens jelenléte mellett azonban 1945 elejéig működött a francia gyarmati közigazgatás és fennmaradt a francia gyarmati hadsereg (38 - 40 000 katona).

A japánok csak 1945 elején vették át teljes körűen Francia Indokínát a francia gyarmati kormányzattól, ekkor fegyverezték le a francia gyarmati hadsereget is.

Közben Thaiföld és a franciák 1940-1941 fordulóján kisebb, döntetlen háborút vívtak egymással Francia Indokína területén.

# 5

A Francia Indokínába történő japán bevonulás nem csupán az USA esetében volt az utolsó csepp a pohárban.

Az USA és Japán viszonya már Kína japánok általi megtámadása előtt katasztrofálisan rossz és eleve ellenséges volt. Az USA és Japán az 1920-as évektől komolyan készült az egymás elleni háborúra.

Az amerikai embargó csak az amerikai-japán kereskedelemre vonatkozott, az USA nem tudta volna más államok Japánnal való kereskedését akadályozni.

Lényeges, hogy ugyanakkor Nagy-Britannia is embargót vezetett be Japánnal szemben, mert a francia indokínai japán bevonás elsősorban Brit Malájföld és Szingapúr brit gyarmatokat fenyegette katonailag.

A londoni holland emigráns kormányhoz hű Holland India (mai Indonézia) szintén korlátozta kereskedelmét Japánnal.

# 5

Japán három legfontosabb külső nyersanyagellátója éppen a Brit Birodalom, az USA és Holland India voltak.

Tényleg megmaradt a francia kormányzat Vietnamban a japánok bevonulása után?

Ezt bizisten nem tudtam. Nem tudnál erről valamit linkelni? Kíváncsi lennék rá, hogy miképpen történhetett ez meg, vagy hogyan jelent meg, vagy mennyire működött.

Azért az USA a dél-Amerikai államokra tudott nyomást kifejteni, úgy tudom, többen csatlakoztak a Japán elleni embargóhoz.

Na és igen amit a 8. válaszban írtál, az valóban úgy volt és éppen ezért támadta meg Japán a szövetségeseket, az USA-val egyetemben, mert úgy gondolták, ha a nyersanyagokat nem adják pénzért cserébe, akkor elveszik erővel, másrészt onnan tudtak erőforrásokat szerezni, mert ott volt.

Azért merték megtenni, mert a holland gyarmatok szinte védtelenek voltak, de a britek sem hagytak elég fegyveres erőt a térségben, néhány pont, mint Szingapúr kivételével és az USA szárazföldi hadereje, sem volt nagy ekkor.

Japán hadiflottája is nagyobb volt harmadával, mint az USA-nak és úgy vélték, ha csapást mérnek az amerikai flottára,az sokáig előnyt jelent majd nekik, de ebben tévedtek, az USA képes volt rövid idő alatt felfegyverkezni.

# 9

EZT ÍRTAD: "Japán hadiflottája is nagyobb volt harmadával, mint az USA-nak és úgy vélték, ha csapást mérnek az amerikai flottára,az sokáig előnyt jelent majd nekik, de ebben tévedtek, az USA képes volt rövid idő alatt felfegyverkezni."

Bocs, de ez tévedés, hiszen az amerikai flotta sokkal nagyobb volt, mint a japánoké 1941. decemberében.

AMERIKAI ÉS JAPÁN HADIFLOTTA 1941. DECEMBER 7-ÉN:

CSATAHAJÓ:

USA: 17 DB

Japán 10 db

FLOTTA REPÜLŐGÉP-HORDOZÓ:

USA: 7 DB

Japán: 6 db

KÖNNYŰ REPÜLŐGÉP-HORDOZÓ:

USA: 1 DB

Japán: 6 db

NEHÉZCIRKÁLÓ ÉS NEHÉZCIRKÁLÓ MÉRETŰ ÉS PÁNCÉLZATÚ KÖNNYŰCIRKÁLÓ:

USA: 27 DB

Japán: 18 db

KÖNNYŰCIRKÁLÓ:

USA: 10 db

Japán: 17 db

(nem számolom a 3 db Katori osztályú "iskolacirkálót", ezek kiképzőhajók)

ROMBOLÓ:

USA: 171 db

Japán: 115 db

TENGERALATTJÁRÓ:

USA: 112 db

Japán: 68 db

[link]

[link]