Miért baj az, ha egy ország hadüzenet nélkül támadja meg a másikat?

Vannak egyfajta szabályok a háborúzásban is, tiszteletben kell tartani a másik felet. Például nem lehetsz embertelen az ellenségeddel sem, nem gyilkolhatsz ártatlan civileket halomra csak mert neked úgy tetszik, vagy nem használhatsz mérges gázokat, amik napok alatt marják szét a belső szerveket. Ugyan így nem támadsz hadüzenet nélkül sem, mert az ellenfélnek nincs esélye felkészülni rá. Persze ez elsőre hülyén hangozhat, de akkor is tiszteletben tartod annyira, hogy a lehetőséget megadod neki. Azután is lehet meglepetésszerűen támadni hogy hadat üzentél, hiszen nem készülhet fel mindenre 100%-osan.

Nem csak a háborúban vannak ilyen szabályok, remek példa erre a gyógyszeripar is. Nem kísérletezhetsz csak úgy bárkin, bele kell egyeznie. Ezért vannak "önkéntes" tesztalanyok, akiket jól megfizetnek érte. Nem adhatod be mondjuk a foglyoknak akaratuk ellenére, vagy nem boncolhatsz fel élve embereket és hasonlók. Vannak nagyon alap, minimum értékrendek, amivel egységesen egyetért az egész világ, és ezeket az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani.

Diplomáciai és szavahihetőségi okokból.

Nem az a legnagyobb baj, ha hadüzenet nélküli a támadás. Pl egy arab-izraeli háború esetén senki nem vár hadüzenetet, egyértelmű a rossz viszony, a folytonos hidegháború. Nincs pálfordulás, ha egyik fél előzetes bejelentés nélkül megtámadja a másikat.

Japán USA elleni támadása azért volt sokkal problémásabb, mert az egész világ felé azt hitegette Japán, hogy nem akar konfliktust az USA-val. Nem küldött ultimátumot vagy nem követelte előzetesen az USA-tól pl a Fülöp-szigetekről való kivonulást vagy hasonló. Az utolsó pillanatig hitegetett a jó szándékáról.

Na ezek után a támadás hátba szúrás volt, ami miatt senki nem bízhatott tovább Japán szavahihetőségében.

Önmagában az, hogy van-e hadüzenet kevésbé számít, de ha nincs előzetes diplomáciai csetepaté a két ország közt, és az egyik ország minden komolyabb előzmény nélkül támad, akkor egyértelműen agresszor és megbízhatatlan szereplőként könyvelődik el a nemzetközi diplomáciában. Innentől meg ki szeretne ilyen valakivel tárgyalni, mikor tudja jól, hogy a szava semmit sem ér. Ma örök barátsági szerződés, holnap hátbatámadás.

Nem konteó amúgy:

[link]

4-es: konkrétan SEMMI nem igaz a történetből. Japán December 8.-án, egy nappal később jelentette be a hadiállapotot, és csak aznap küldtek erről táviratot az USA-nak. Ez egy atombiztosan dokumentált történelmi tény. Semmiféle nagykövetnek nem volt semmiféle megbeszélt időpontja Roosevelt elnökkel. A japánok December 7.-én egyetlen egy táviratot küldtek a washingtoni japán nagykövetnek, amiben az állt, hogy nem kívánják folytatni a tárgyalásokat az embargóról az USA-val. Ezt az üzenetet az USA kódfejtői még azelőtt elfogták és feltörték, mielőtt a japán nagykövet megfejtette volna a kódolt üzenetet, de ebben nem állt semmiféle hadüzenet. A nagykövet csak a Pearl Harbor-i támadások után kézbesítette az üzenetet.

"Nem véletlenül küldték ki előtte az anyahajókat az óceánra, hogy biztonságban legyenek."

Az 1941-es tengerészeti doktrína szerint a repülőgéphordozók másodlagos, támogató szereppel bírtak csupán, ekkor még mind a japán, mind az amerikai haditengerészet úgy gondolta, hogy a csatahajók fogják eldönteni a két ország közötti háború sorsát. A japánok pont ezért vették célba Pearl Harbort, ahol 8 csatahajó állomásozott (ebből négyet sikeresen el is süllyesztettek, a maradék négyet pedig súlyosan megrongálták).

Ráadásul a repülőgéphordozók már napokkal Pearl Harbor előtt elhagyták a kikötőt: az Enterprise November 28.-án (12 Wildcat vadészgépet kellett eljuttatnia a Wake Island-i repülőtérre), a Lexington December 5.-én (18 Vindicator zuhanóbombázót kellett eljuttatnia Midway-re), a Saratoga pedig korábban sosem járt Pearl Harborban (nem ott állomásozott a flottája), a San Diego-i kikötőben volt hogy felszereljék repülőkkel.

Hozzáteszem, hogy ráadásul az Enterprise részt is vett a Pearl Harbori légicsatában: December 7.-én, reggel 18 Dauntless zuhanóbombázó felszállt az Enterprise-ról, hogy elvégezzenek egy rutinszerű légi őrjáratot, és pont elcsípték az első támadó japán repülőgépeket. Az Enterprise ezután sikertelenül megpróbálta felderíteni a japán flotta pozícióját, de tévesen déli irányba keresgéltek, így nem tudtak semmiféle ellentámadást kezdeményezni.

A hadüzenet inkább tradicionális dolog ami két célt szolgál a mai napig. Az egyik hogy tartozik hozzá egy követelést, így van némi esély a megegyezésre (ha megtámadott a követelést teljesíti). Erre persze igen ritkán kerül sor. A másik ok - ez a mai napig megvan, csak most hangzatos ENSZ határozatok formájába öntik - a belföldi közvéleménynek szól (megtámadjuk xy-ont mert nagyon gonosz, szóval tessék elfogadni hogy harcba küldjük a fiúkat).

Ezt a tradíciót öntötték hivatalos formába a nemzetközi jogban. Persze a nemzetközi jog, meg a Genfi konvenciók az amit a hadviselő felek többnyire lepottyantanak magasról, csak a győztesen ezt nem szokták számon kérni 😂