Hitler hogyan nyerhette volna meg a 2. világháborút?

Addig nem kellett volna megtámadnia az oroszokat, amíg a briteket le nem győzi, vagy békére nem kényszeríti.

Fel kellett volna futtatni ehhez a repülőgépek és a tengeralattjárók gyártását, bizonyára megelőzte volna a britek kapacitását, mert egész Európa neki dolgozott, ráadásul ha sikeresen blokád alá vette volna Angliát, akkor a brit gazdaság padlóra kerülhetett volna, ha el tudta volna vágni a nyersanyag forrásaitól.

Kellett volna partraszálló járműveket is készítenie, mert ha már megszerezte a légi fölényt és a brit flottát sikeresen semlegesítette volna, akkor akár egy partraszállást is be lehetett volna vállalni.

Az oroszok a tenyeréből ettek, amikor a francia hadjáratot befejezte, Sztálin lelkesen gratulált, bár később ezeket a lapokat kivágták az archivált Pravdákból.

Amikor a britekkel végzett volna, meg lehetett volna támadni az oroszokat és Amerikának teljesen felesleges, sőt értelmetlen volt hadat üzenni - ezt annak reményében tette, hogy bevonja a japánokat is az oroszok elleni háborúba, de kár volt próbálkoznia, a japán - amerikai háború mehetett volna a németek nélkül és az oroszok magukban nem tudtak volna ellenállni neki, főleg, ha minden erőforrását a keleti frontra tudta volna küldeni.

Nem is tudta volna elveszteni a háborút, ha nem ilyen hebehurgya, hogy belekezd egy rendkívül erős országgal a háborúba, amíg egy másik erős ellenfelet még nem győzött le.

Tisztára esztelen dolog volt.

Nem volt érdemben esélye, de nyilván nem sok racionális érzéke volt, a fanatikus német felsőbbrendűség és "élettér" elméleteit akarta megvalósítani bármi áron.

A náci vezetők közül valakinek meg kellett volna puccsolnia, mikor sorozatosan rossz stratégiai döntéseket kezdett el hozni, akkor másképp alakulhatott volna a történelem.

# 5

1940-1941-ben hiába dolgozott egész Európa a németeknek, ennek ellenére a brit ipar sokkal több repülőgépet gyártott, mint a német.

A II. világháború során 177 000 db legyártott brit repülőgéppel szemben csak 133 000 db német állt.

Az USA is sok ezer repülőgépet adott át pluszban a briteknek.

A Szovjetunió egymaga sokkal több fegyverzetet gyártott, mint a németek. Repülőgépet 136 000 db-ot, viszont páncélosokban és különösen tüzérségben egymaga nagy fölényben volt a németekkel szemben.

A szovjet hadsereg 34 000 000 katonát vetett be, a német csak 18 000 000 főt a II. világháborúban.

"1940-1941-ben hiába dolgozott egész Európa a németeknek, ennek ellenére a brit ipar sokkal több repülőgépet gyártott, mint a német." - Igen ez teny, de ugy ertette a valaszado, hogy ha a nemetek fokuszaltak volna jobban az adott felszereles gyartasara akkor felulmulhattak volna oket ami egy szikla szilard teny. Tovabba folytatni kellett volna a brit ipar es repterek bombazasat nem pedig atvaltani civil celpontokra. Miutan a RAF terdre kerult, 2 fele agazhatott volna a dolog. 1. Adler-Tag, teljeskoru invazio, foleg ejtoernyos csapatokkal, kihasznalva azt a ketto tenyt, hogy a Luftwaffe dominal a levegoben, es a brit hadsereg habar kimentette az embereit franciaorszag elestekor, minden felszerelesuket hatra kellett hagyjak effektiven 0-ra redukalva a harcertekuket. Rengeteg katonajuk volt a gyarmatokon, igy a szigetet csak a Royal Navy vedte de az nem tudta volna meggatolni a szigetek invaziojat a Luftwaffe es a tengeralattjarok dominanciaja miatt. A 2. lehetoseg nem ennyire optimista, szimplan kihasznalva hogy legyurtek a legierot, teljes blokad ala vonjak a brit szigeteket es terrorbombazasba kezdenek, illetve megsemmisitik a letfenntartashoz szukseges maradek ipart ezert az angolok vagy beket ajanlanak vagy a nepuk rengeteget szenved es megpuccsoljak a kormanyt.

"A szovjet hadsereg 34 000 000 katonát vetett be, a német csak 18 000 000 főt a II. világháborúban." - A szamok onmagukban nem mondanak semmit. A szovjet hadsereg tobbszor is olyan helyzetbe kerult, hogy nem tudott tobb embert toborozni, mivel mindenkit felhasznaltak mar aki hadra foghato. Csak oriasi volt a tartalekosok szama ezert tunt ugy hogy kifogyhatatlan emberanyaggal rendelkeznek, de a valosag az hogy igenis kifogyoban volt. Szerintetek miert vittek el annyi embert a haboru utan? Valakinek fel kellett epitenie az orszagot a romokbol, es az oroszok elveszitettek TOBB GENERACIOT, aki potencialisan reprodukalhattak volna.A nok aranya a mai napig joval magasabb oroszorszagban mint a ferfiake mert 2 vilaghaboru alatt oriasi vesztesegeik voltak. Ha a nemeteknek nem kell az angolokkal idozni es teljesen az oroszokra foksuzalhatnak, akkor hiaba az a 30+ millio ember, ha bekeritesenkent 2 millio orosz kerul hadifogsagba akiket utana tovabbkuldenek rabszolgamunkara igy ingyen munkaerot adva a nemeteknek. Szoval a keplet egyszeru, egyszerre egy nagyhatalommal kellett volna kuzdeni nem harommal meg nem negyel. Illetve nem ertelmetlen idegbol kellett volna donteseket hozni, es nem kotni a karot az ebhez.

# 9

NÉZZÜK PONTRÓL PONTRA:

IDÉZLEK: „Igen ez teny, de ugy ertette a valaszado, hogy ha a nemetek fokuszaltak volna jobban az adott felszereles gyartasara akkor felulmulhattak volna oket ami egy szikla szilard teny. ’

Megbocsáss, ez nem igaz. A brit repülőgépgyártó ipari kapacitás ugyanis az 1940-1945 közötti években mindig magasan verte a németet, azaz a brit repülőgépgyártó ipari kapacitás jóval nagyobb volt, mint a német. A német repülőgépgyártás volumene 1940-1945 között messze le volt maradva a brit mögött. Tehát nem lehet „sziklaszilárd ténynek” tekinteni, hogy a németek lehagyhatták volna ezen téren a briteket, hiszen 1940-1945 között sohasem tudták felvenni a kesztyűt a britekkel szemben.

Nézzük az adatokat:

REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS 1940-1941:

1940:

Brit: 15 049 db

Német: 10 826 db

1941:

Brit: 20 094 db

Német: 11 776 db

1940-ben a brit repülőgépgyártás durván a másfélszeresem 1941-ben meg majd a duplája volt a németnek. Tehát ezekben az években egyenesen elsöprő brit fölényről beszélhetünk.

IDÉZLEK: „Tovabba folytatni kellett volna a brit ipar es repterek bombazasat nem pedig atvaltani civil celpontokra. Miutan a RAF terdre kerult, 2 fele agazhatott volna a dolog. 1. Adler-Tag, teljeskoru invazio, foleg ejtoernyos csapatokkal, kihasznalva azt a ketto tenyt, hogy a Luftwaffe dominal a levegoben, es a brit hadsereg habar kimentette az embereit franciaorszag elestekor, minden felszerelesuket hatra kellett hagyjak effektiven 0-ra redukalva a harcertekuket.”

Ennek megint semmi realitása.

A britek 1939. szeptember 1. és 1940. május 10. között 1 300 000 katonát mozgósítottak, ebből csak 300 000 fő lett Franciaországba vezényelve, majd onnan kimenekítve.

1940. június 20-án Nagy-Britanniában összesen 22 brit gyaloghadosztály és 1 brit páncélos hadosztály volt bevethető állapotban egy német invázió ellen, további 600 000 katona pedig kiképzés és/vagy felszerelés, felfegyverzés alatt állt.

A brit csapatoknak 1940 nyár végére már 1780 db nagyobb kaliberű ágyújuk volt otthon, továbbá a brit csapatok 1379 db modernebb tankot kaptak az ipartól az 1940-es évben (összehasonlításul a teljes aktív német tankállomány 2445 db volt 1940. május 10-én). Tehát messze nem igaz, hogy a brit hadseregnek nem lett volna nehézfegyverzete egy német invázió ellen. Csak 1940. június 1. és augusztus 31. között közel 500 db új tankkal (3 páncéloshadosztály állománya) erősítették meg a hazai brit harckocsizó erőket. Egyébként az 1940-es évben a britek jóval több tankot gyártottak, mint maguk a németek.

A ténylegesen bevethető német ejtőernyős és légi szállítású csaptok teljes száma 22 000 katona volt 1940-ben.

A 22 000 főnyi német ejtőernyős jelentéktelen erő lett volna a kb. 900 000 főnyi potenciálisan rendelkezésre álló, védekező brit szárazföldi haderővel szemben.

IDÉZLEK: „Rengeteg katonajuk volt a gyarmatokon, igy a szigetet csak a Royal Navy vedte de az nem tudta volna meggatolni a szigetek invaziojat a Luftwaffe es a tengeralattjarok dominanciaja miatt. ’

A tengeralattjárók dominanciája?

A németeknek alig 40-50 db bevethető tengeralattjárójuk volt 1940 nyarán.

A brit kereskedelmi flotta közel 10 000 db nagy teherhajóból állt, a brit haditengerészet pedig közel 500 db különféle hadihajóval rendelkezett.

Úgy tűnik, nem vagy tisztában a német tengeralattjárók valós képességeivel.

Az szolgálatban álló legmodernebb német tengeralattjáró, a VII osztályú vízfelszínen 17,7 csomó (32,8 km/h), víz alá merülve 7,6 csomó (14,1 km/h) maximális sebességgel rendelkezett. A brit hadihajók közül a rombolók 36 csomós (67 km/h), a cirkálók 32 csomós (59 km/h), a leglassúbb csatahajók 231 csomós (39 km/h) maximális sebességgel rendelkeztek.

Azaz a német tengeralattjárók maximális sebessége alig a fele a brit rombolókénak vízfelszínen, víz alatt pedig már kevesebb, mint egynegyede. Még a leglassúbb brit csatahajók is jóval gyorsabbak voltak, mint a német tengeralattjárók.

Azaz a német tengeralattjárók – az alacsony sebességük miatt – alapvetően alkalmatlanok voltak aktív támadó hadműveletekre, hiszen sokkal lassúbbak voltak a brit felszíni hadihajóknál. Képtelenek voltak üldözni, utolérni, a brit felszíni egységeket, arra voltak csupán alkalmasak, hogy a véletlenül eléjük tévedő, náluk sokkal gyorsabb brit hadihajókat lesből megtámadják.

IDÉZLEK: „A 2. lehetoseg nem ennyire optimista, szimplan kihasznalva hogy legyurtek a legierot, teljes blokad ala vonjak a brit szigeteket es terrorbombazasba kezdenek, illetve megsemmisitik a letfenntartashoz szukseges maradek ipart ezert az angolok vagy beket ajanlanak vagy a nepuk rengeteget szenved es megpuccsoljak a kormanyt. ’

40-50 db német tengeralattjáróval 1940-ben nem lehetett „teljes blokád” alá vonni a brit szigeteket, amikor a briteknek durván 10 000 db teherhajója és 500 hadihajója volt. Azaz minden német tengeralattjáróra statisztikailag 10 db brit hadihajó jutott.

Tengeri hadviselésben blokádot csak az erősebb haditengerészet tud fenntartani, a német haditengerészet pedig összehasonlíthatatlanul kisebb és gyengébb volt, mint a brit. A II. világháború gész időszakában.

A brit ipar teljes megsemmisítését hogy képzeled a csak kis teljesítményű, gyenge közepes bombázókból (He-111, Do-17, Ju-88 típusok) német bombázóerővel?

A II. világháborúban a britek 7377 db Avro Lancaster, 6176 db Halifax és 2371 db Stirling négymotoros stratégiai nehézbombázóval, amelyeket még vagy 15 000 db amerikai B-17-es és B-24-es négymotoros stratégiai nehézbombázó támogatott sem tudták megsemmisíteni a német ipart. Akkor a németek 1940-ben alig 2000 db gyatra, kis méretű, kis teljesítményű kétmotoros közepes taktikai bombázóval hogy a fenébe iktatták volna ki a brit ipart? Nos, sehogy.

Az 1940-es teljes német bombázóerő teljesítménye alig 5%-a volt az 1943-as brit-amerikai bombázóerőnek, ennek ellenére az 1943-ban 20-szornagyobb teljesítményű brit-amerikai bombázóerő sem volt elégséges a német ipar kiiktatására.

KÖVETKEZTETÉS:

A II. világháborúban egy sikeres, nagyszabású invázióhoz 2 feltétel szükségeltetett:

1.)Teljes légifölény. Ez nem volt meg a németeknek a britekkel szemben 1940-ben, sőt az anglilai légicsatát a németek elveszíttették, magyarán vereséget szenvedtek.

2.) Teljes haditengerészeti fölény. Ez sem volt meg a németeknek, mivel a brit haditengerészet a brit hazai vizeken 7-8-szoros erőfölényt élvezett a német haditengerészettel szemben.

Vagyis egy sikeres angliai invázióra semmi esélye sem volt a németeknek 1940-1941-ben.