Valaki röviden elmondaná, mi miatt tört ki a háború Afganisztánban? Illetve mi most ez a tálib "uralom"? Hogyan?

# 3

Ezt írtad: "De Szaúd-Arábia az USA szövetségese, így őket nem támadhatták meg. Ezért bűnbaknak az afgánokat találták meg, mert ÁLLÍTÓLAG (persze bizonyítékot soha senki nem mutatott) Afganisztánban bújkált a támadásokat kitervelő (egyébként szaúdi, nem afgán) Oszama bin Laden."

1.) Csakhogy Oszáma bin Láden nem bujkált Afganisztánban, hanem a tálib rezsim ténylegesen befogadta őt, ezért a tálibok sem tagadták soha, hogy náluk van, sőt ezt a legfőbb tálib vezető, Mohammed Omár hivatalosan beismerte.

2.) Az Amerikai Egyesült Államok ultimátumot intézett az afganisztáni tálib rezsimhez, hogy adják ki Oszáma bin Ládent az Egyesült Államoknak, különben megtámadják Afganisztánt. A tálibok vezetője, Mohammed Omár azonban megtagadta bin Láden kiadatását, ezért szállta meg az Egyesült Államok Afganisztánt. Mellesleg az amerikaiak két ultimátumot is adtak a táliboknak, az első lejárta után, 2001. október 7-én megkezdődött az amerikai légitámadás a tálibok ellen, de 2001. október 11-én Bush elnök adott egy legutolsó esélyt: "You still have a second chance. Just bring him in, and bring his leaders and lieutenants and other thugs and criminals with him." Még mindig van egy második esélyed. - "Csak add át, és add át vele a vezetőit, hadnagyait és a többi gengsztert és bűnözőt vele."

Ezt is írtad: "Szóval az igaz, hogy 9/11 után támadták meg Afganisztánt az amcsik, de a kettő közti logikai kapcsolat... mondjuk úgy hogy nem annyira tiszta és egyértelmű. 9/11 után támadták meg Irakot, Szíriát, Líbiát, Ugandát és Szomáliát is, ezek se köthetőek igazán semmilyen módon a támadáshoz."

Ugandát, amely egyébként 83 %-ban keresztény ország, mikor is támadták meg az amerikaiak? Soha.

Líbiában és Szíriában polgárháború tört ki, a fegyveres konfliktus ott úgy kezdődött, a nyugatiak és mások (törökök, oroszok) csak utólag avatkoztak bele.

# 1

Ezt írtad: "Lényegében van egy ország, ahol egy rakás törzs ölte egymást mindig, aztán a 80-as években a szovjetek próbálták átrugdalni őket a modern korba, aztán erre a nép mucsaibb része sírni kezdett, hogy baszki, itt tanulás lesz meg emberi jogok, és lázadozott ez ellen, az amcsik kapva kaptak az alkalmon és felfegyverezték a mucsaiak radikális részét (ezek a tálibok), akik aztán Amerikának is odapörköltek 2001-ben, erre az amcsik rájöttek, hogy valamit kezdeni kéne az országgal, de ami pénzt öltek bele, azt lenyúlták a korrupt vezetők, így az amcsik kudarcot vallottak, kivonultak és most ez van."

Ez azonban több ponton sem stimmel.

1.) Az afgán kommunisták szovjet segítséggel, egy puccs révén 1978-ban jutottak hatalomra. A kommunista vezetők, Núr Mohammad Taraki diktátor és alvezére, Hafizullah Amin azonnal véres vörösterrort vezettek be, amely során több tízezer embert kivégeztek.

2.) Taraki ás Amin vörösterrorja ellen fegyveres felkelések kezdődtek az országban. A Taraki-rezsim gyakran tömegbe lövetésekkel, nehéztüzérség és páncélosok városok elleni bevetésével, légitámadásokkal próbálta megtörni az afgán lakosság ellenállását.Közben az afgán kommunisták kommunista szokás szerint frakciózni kezdtek egymás közt, amely során Taraki és Amin frakciója a rivális frakció tagjait is elég szépen irtotta.

3.) Miközben zajlott a vörösterror, a kommunisták közötti frakcióharc, a kommunistákkal szembeni afgán népfelkelés, Taraki és alvezére, amin között megromlott a viszony. Taraki megpróbálta kinyírni Amint, sikertelenül, végül Aminnak jött össze Taraki megöletése, akit simán megfojtatott. Azonban szegény amin nem kérte ki a moszkvai szovjet elvtársak jóváhagyását Taraki pártfőtitkár elvtárs kinyírásához, így Brezsnyev elvtárs nagyon megharagudott rá.

4.) Brezsnyev elvtárs annyira megharagudott Amin elvtársra, egyrészt Taraki megölése, másrészt az afgán kommunistákon belüli frakcióharc, a véres, és akkor már kissé divatjamúlt vörösterror, valamint az afgán kommunistaellenes népfelkelés miatt, hogy elhatározta, megöleti Amint, egy mérsékeltebb kommunista vezetőt állít Afganisztán élére, valamint az afganisztáni kommunista rendszer bukását elkerülendő, a Szovjetunió bevonul Afganisztánba, rendet teremteni és megszilárdítani az összeomlás szélre került kommunista hatalmat.

5.) 1979-ben a szovjetek egy nagyszabású kommandóakcióval, mely során megostromolták a kabuli Tadzsbég palotát, megölték Amint, ezzel egy időben a szovjet 40. hadsereg 80 000 katonával és 800 tankkal átlépte az afgán határt és megkezdte Afganisztán megszállását. A szovjetek Amin afgán kommunista párton belüli egyik riválisát, Babrak Karmal-t állították Afganisztán élére.

6.) A szovjet megszállás 1979-től 1989-ig tartott. Az Egyesült Államok és Pakisztán, valamint a háttérből Kína támogatta a szovjetek és a kommunista afgán kormány ellen harcoló mudzsáhidnek nevezett felkelőket.

7.) A szovjetek 1989-ben kivonultak, de a kommunista afgán kormány 1992-ig tartotta magát, csak akkor omlott össze.

8.) 1992-ben a rivális mudzsáhid frakciók között polgárháború tört ki, mely egészen 1996-ig húzódott.

9.) Az 1994-től erőre kapó, Mohammed Omár vezette tálib mozgalom támadást indított a rivális mudzsáhid frakciók ellen, 1996-ra pedig elfoglalta afganisztán nagy részét. A mudzsáhidek Észak-Afganisztánba szorultak vissza, ahol létrehozták az Északi Szövetség nevű tálib ellenes koalíciót.

10.) 2001-ben az amerikai invázió során az USA az Északi Szövetséggel lépett koalícióra a tálibok ellen, az Északi Szövetség mudzsáhid csoportjai voltak hatalmon Afganisztán amerikai megszállása során 2001 és 2021 között.

10.) 2001

# 8

Ezt írtad: "De ha az amerikaiak fegyverezték fel a tálibokat, akkor az amcsik mit kerestek Afganisztánban, miért harcoltak ellenük, ha pontosan ők adtak szószerint, fegyvert a kezükbe?"

Az USA Reagan elnöksége idején (1981-1989) fegyverezte fel az Afganisztán 1979 és 1989 között tartó szovjet megszállása ellen harcoló afgánokat, a mudzsáhideket.

A tálib mozgalom azonban csak 1994-ben alakult, méghozzá Pakisztán segítségével és támogatásával. Tehát nem az USA fegyverezte fel a tálibokat.

Az amerikaiak Afganisztán 1979 és 1989 között tartó szovjet megszállása során a szovjetek és a kommunista afgán kormány ellen küzdő mudzsáhidnak nevezett felkelőket támogatták.

1989-ben kivonultak a szovjet csapatok, az afgán kommunista kormány még 1992-ig tartotta magát, csak ekkor omlott össze.

1992 és 1996 között az afgán kommunista kormány felett győztes egyes mudzsáhid frakciók között véres polgárháború tört ki.

1994-től kapott erőre Afganisztánban a radikális iszlamista tálib mozgalom, mely támadást indított az egymással is harcoló mudzsáhid frakciók ellen.

1994 és 1996 között a tálibok lényegében megnyerték a mudzsáhid frakciók elleni háborújukat, és átvették Afganisztán döntő része felett a hatalmat.

A mudzsáhid frakciók Észak-Afganisztánba szorultak vissza, ahol létrehozták a tálib ellenes Északi Szövetséget.

Afganisztán 2001-es amerikai megszállása során az USA koalícióra lépett ezzel az Északi Szövetséggel a tálibok ellen.

2001 és 2021 között, az amerikai megszállás idején az Északi Szövetségből kikerült erők voltak hatalmon Afganisztánban.