Szerintetek a bolsevikoknak vagy a királypártiknak kellett volna vezetni oroszországot az első világháború után?

Kedves Kérdező!

Oroszország nem királyság volt, így nem voltak királypártiak sem.

A cár támogatóit monarchistáknak szokás nevezni.

Az uralkodó hivatalos címe egyébként akkor már régen nem a cár volt, ezt kevesen tudják.

Ugyanis 1721. október 22-től kezdték hivatalosan Orosz Birodalomnak nevezni az országot, ekkortól az uralkodó hivatalos címe az egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій - Imperator Vszerosszijszkij), vagy női uralkodó esetében egész Oroszország császárnője (Императрица Всероссійская - Imperatrica Vszerosszijszkaja).

# 12

Azért jelenleg a világ leggazdagabb, legélhetőbb országainak nagy része éppenséggel monarchia: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Nagy-Britannia, Hollandia, Luxemburg, Japán például.

# 14

Kedves Kérdező!

Ezek az országok ettől függetlenül monarchiák, nem pedig köztársaságok, ez a lényeg.

Egyébként én a helyedben nem nyilvánulnék meg ilyen alpári stílusban, különösen azután nem, hogy leírtad a kérdésedben azt az emeletes szamárságot, hogy Oroszországban "királypártiak" voltak.

#12

Alapvetően azt a logikát kell megérteni, hogy egy monarchiában (és nem a mai "puha", alkotmányos rendszerekre gondolok) az uralkodónak érdeke, hogy minél jobb állapotban adja át az országot az utódjának, emellett pedig az állandóság is biztosítva van az uralkodói család által. A legitimált család tagjait kis koruktól kezdve az uralkodásra nevelik, ezáltal már csak a nagy számok törvénye szerint is alkalmasabbak az ország vezetésére, mint a választott politikusok. A korrupcióhoz semmi érdekük nem fűzödik, lévén hogy a királyi / császári / stb. család jellemzően hatalmas vagyonnal rendelkezik.

Ezzel szemben a mai, nyugati típusú demokráciákban négy-, ötéves ciklusokra választunk politikusokat, következésképp a politikusok is ilyen távlatokban gondolkodnak. Hosszú távon megtérülő befektéseket, projekteket, fejlesztéseket nem vállalnak be. Klasszikusan ilyen az oktatás vagy az egészségügy. Persze egyes nyugati országokban ezek jó állapotban vannak, hiszen a hidegháború során ennek megfelelően alakultak a gazdasági erőviszonyok. De ezeknek az országoknak az esetében is nyugodt szívvel megemlíthetőek a demokrácia egyéb hátrányosságai, például hogy a politikusok rövid távon gondolkodnak, a pillanatnyi népszerűségi tőke érdekében bármit feláldoznak vagy elkövetnek, lassú döntéshozatal, bürokrácia stb.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak, a monarchiák és általánosságban az autokratikus rendszerek közel sem jelentenek egyet automatikusan a despotizmussal, zsarnoksággal, sőt a nyugati világ történelem során a monarchiák eddig jóval stabilabb rendszernek bizonyultak, mint bármi más. A demokrácia a mai formájában pusztán az első világháború után terjedt el Európában, és mint politikai rendszer sem több mint szűk 250 éves. Ehhez képest a monarchiák (császárságok, királyságok stb.) sokkal több ideig, akár évezreden keresztül is fennálltak és működtek.

#14

Ebben igencsak tévedsz, számos európai országban a király (például) államfői szerepet tölt be, azaz megfelel a magyarországi köztársaságban ismert elnöki szereppel. Ami az ország első számú tisztsége!

# 18

Ezt írtad: "Ebben igencsak tévedsz, számos európai országban a király (például) államfői szerepet tölt be, azaz megfelel a magyarországi köztársaságban ismert elnöki szereppel. Ami az ország első számú tisztsége!"

Ez most komoly?

A király nem államfői szerepet tölt be, hanem államfő. A király mindig és mindenhol államfő a történelem során.

A monarchia államforma nem azt jelenti, hogy az uralkodó ténylegesen is kormányoz, számos példa van a történelemben, nem csak modern, hogy az uralkodó (császár, király, stb.) semmiféle tényleges hatalommal sem rendelkezik.

Példák:

Japán: Japánban a császár hosszú évszázadokig semmiféle hatalommal sem rendelkezett, az országot ténylegesen a sógun irányította.

Kazár Birodalom: a kazár kagán, mint szakrális uralkodó szintén nem rendelkezett tényleges hatalommal.