Az USA az alábbi hír alapján ugyanúgy elveszítette Afganisztánban vívott háborúját, ahogy az évtizedekkel ezelőtt, Vietnámban is történt?

"Suttyomban távoztak az utolsó amerikai katonák Afganisztánból"

[link]

"Az Egyesült Államok 2021. szeptember 11-ére ígérte csapatainak kivonását Afganisztánból, de sajtójelentések szerint július 2-án az utolsó amerikai katonai is távozott a Kabul melletti Bagram légibázisáról, amely az amerikai jelenlét központja volt az elmúlt húsz évben."

"Fanfárok nélkül, pestiesen szólva suttyomban távoztak az utolsó amerikai katonák Afganisztánból az elmúlt napokban. Sajtójelentések szerint július 2-án hagyta el az utolsó amerikai katona a bagrami katonai légibázist, amely egykor forgalmas központként, egyfajta átrakodó állomásként szolgált a közép-ázsiai országba érkező nemzetközi erők számára. A légibázist egyébként még az Egyesült Államok építette segélyként az 1950-es években, de híressé a szovjet megszállás alatt vált."

"Az amerikai kivonulást napokkal előzte meg Németország és Olaszország kivonulása Afganisztánból. Az elmúlt két évtizedben a NATO jelenléte alapvetően négy nagy regionális központra és légibázisra épült fel: északon a németek, nyugaton az olaszok, délen és a fővárosban az USA működtette ezeket a bázisokat, ezért is volt jelzésértékű a két európai szövetséges múlt heti távozása."

"Sajtóhírek szerint az amerikai katonák távozásával már csak 650 amerikai fegyveres maradt az országban, az ő szerepük a kabuli nagykövetség őrzése és védelme lesz. Ez valószínűleg nem áll ellentmondásban a tálibokkal kötött 2020-as megállapodással, hiszen alaphelyzetben az amerikai külképviseleteket szerte a világon katonák, elsősorban tengerészgyalogosok védik. Van, ahol a jelenlétük inkább jelképes (így Magyarországon), de van, ahol ténylegesen védeni kell a támadásoktól a nagykövetséget, például Irakban."

"A távozás időzítése leginkább azért furcsa, mert Joe Biden elnök korábban 2021. szeptember 11-ét jelölte meg a végleges csapatkivonás időpontjának, amit sokan bíráltak vagy legalább is furcsálltak. A dátum természetesen a 2001. szeptemberi New York-i terrortámadásra emlékeztet, amelyet az al-Káida terrorszervezet követett el afganisztáni bázisairól konspirálva. Tény, hogy ilyen módon szimbolikusnak nevezhető az időpontválasztás, de az is, hogy ha a Fehér Ház mindenáron egy évfordulóhoz akarta kötni a kivonulást, találhatott volna pozitívabb kicsengésű, sikeres eseményre utaló dátumot is. 2001 októberében kezdődtek meg például a légicsapások a tálibok ellen, és novemberben foglalták el Kabult az amerikai katonák által támogatott afgán erők. Mindkét évforduló az USA tálibok felett akkor aratott győzelmét jelképezhette volna, szimbolikusan ellentételezve a vereség elismerését idéző, az amerikai kivonulásról szóló, a tálibokkal kötött megállapodást."

"Miközben azonban a szakértők és a politikusok a szeptember 11-i időpont szimbolikáját vitatták, az amerikai döntéshozók másra készültek. Már május elején kiszivárogtak olyan hírek, hogy Washington valójában július 4-ére, a Függetlenség Napjára időzíti a kivonulást."

"A korai kivonulás hallatán a NATO-szövetségesek aggodalmuknak adtak hangot, mondván, az USA alig egyeztetett a partnereivel, és egy előrehozott csapatkivonás a kudarc kockázatával jár. Mindenesetre az amerikai légierő beszüntette az afgán kormányerők légi támogatását, és távoztak a harci eszközök, a Pentagon pedig beszüntette az adatközlést az országban tartózkodó amerikai katonák számáról. Az afgán hadsereg eközben toborzásba kezdett a légibázis biztosítása érdekében. Asráf Gáni afgán államfő hivatalos látogatásra érkezett Washingtonba, de a kommünikék csak semmitmondó általánosságokat tartalmaztak. Majd jött a hír a német és az olasz erők távozásáról."

"Ezt a folyamatot zárta el aztán július 2-án az amerikai erők kivonása. Az egészben a legfurcsább a némaság. Sem az amerikai elnök, sem egyetlen magas rangú politikai vagy katonai vezető nem adott magyarázatot a dátumra, sőt afgán oldalról sem volt semmilyen kommentár, zászlókkal feldíszített dísztribün ünnepélyes átadás-átvétellel."

"A visszamaradó mintegy 650 katona kapcsán elhangzott egy olyan félmondat, amely szerint ezek a nagykövetség biztosítása mellett szerepe játszhatnak a repülőtér védelmében is. A júniusi NATO-csúcs előtt Recep Tayyip Erdogan török elnök utalt hasonlóra, mondván, török, pakisztáni és a kormány felajánlása esetén magyar katonák biztosíthatnák a kabuli nemzetközi repülőteret a jövőben. Abban a formában nem sok realitása volt az ötletnek, hiszen ez a három ország képtelen lenne fenntartani és minden támogató képességet biztosítani egy ilyen komplex misszióhoz. Később Gulyás Gergely miniszter azt mondta, „ha van NATO-misszió, készek vagyunk részt venni benne. Erről egyelőre egyeztetések zajlanak”, ami inkább kihátrálásnak tűnik, hiszen a NATO most vonul ki, és harminc tagország amúgy is nehezen jutna egyezségre egy ilyen kérdésben."

"Egészen más lenne azonban a küldetés perspektívája, ha az Egyesült Államok is részt benne, ha akár csak jelképes jelenléttel is, de biztosítaná a szükséges támogató képességeket, a felderítést, légi támogatást, szállítást. Magyarország Irakban jelenleg is részt vesz egx hasonló misszióban, a kétoldalú kapcsolatok erősítése pedig indokolhatná a magyar szerepvállalást, de még így fennmarad a legfontosabb akadály. Az USA ugyanis arról állapodott meg a tálibokkal, hogy minden katonai erőt kivon az országból (a diplomáciai védelem, mint említettük, talán kivétel), és ez nemcsak rá, hanem minden más NATO-tagországra vonatkozna, így Törökországra és Magyarországra is."

"Elképzelhető, hogy a külpolitikai boszorkánykonyhákban éppen kifőzni készülnek valamit, elképzelhető, hogy a tálibok is érdekelté tehetőek valamiféle kiskapu elfogadásában, de erről egyelőre ellentmondásosak a hírek. Csak annyi biztos, hogy az USA távozása Afganisztánból politikai értelemben kudarccal zárult."