Miért kapituláltak a japánok az atombombák ledobása után?

Mert látták, a második bombával meg bizonyossá is vált, hogy az amerikaiak simán ledobnak rájuk - a lakosságra is - egy atombombát és nem akartak többet?

Mi nem érthető abban hogy ha felismerik hogy vesztettek és a szövetségeseik is vesztettek, akkor megadják magukat?

A császár már rég tudta hogy bukta a háború, de nem tudta a vezérkar és a vak háborúpárti kormány ellenében meghozni a döntést. A kapituláció előtt még egy mini-puccsot is megkíséreltek ellene. Arra spendíroztak, hogy az USA-t is jelentős veszteség éri ezért nem fognak akkora elánnal támadni és hátha kihúzzák valamennyire odadörgölődve valakihez. Amikor a SZU megindult Mandzsúriában akkor látszott lefőtt ez a story, totálisan magukra maradtak. Már csak a hülyének nem volt evidens hogy bukta az egész, nincs tovább.

Az USA-t jelentős veszteség éri elképzelés meg dugába dőlt amikor két nap különbséggel két atombombát bevetettek. Nem tudták mennyi van az USA-nak, a közeli bevetési időpontok alapján feltételezhették hogy sokkal több, amivel apránként hamuvá égetik saját veszteségek nélkül az egész országot. Így az utolsó szalmaszál is elfüstölt.

"Ha jól tudom a japánok azt gondolták hogy megadni magukat a legnagyobb szégyen, és inkább meghalnak/öngyilkosok lesznek. Plusz valami olyasmi is volt hogy minden egyes szigetért megküzdenek az utolsó emberig."

A háború utolsó hónapjaiban ez már nem nagyon volt általános igazság. Lásd a Kwantung-hadsereg esetét, ahol effektíve 1 millió katona szinte bármilyen jelentős ellenállás nélkül megadta magát (többségük dezertált), vagy a Kurill-szigeteki helyőrséget, ahol már a szovjet partraszállás előtt a fél helyőrség letette a fegyvert. Továbbá a japán katonák ekkora már nem is inkább az ellenségtől féltek, hanem az éhhaláltól: 1945 volt a japán katonák számára a leghalálosabb év, és az elesettek 80%-a nem is csatában halt meg, hanem egyszerűen éhen halt.