Mi lett volna, ha nem sikerül a D-nap?

Továb tart a háború, de az is lehet, hogy felgyorsul. A németek a keleti fronthoz képest másodlagosnak értékelték a nyugati oldalt. Nagyon kevés teljes harcértékű csapatot állomásoztattak a megszállt területeken.

Egy visszaszorított partraszállási kísérlet miatt felkészültek volna az újabb támadásra, ami miatt keletről erőket kellett volna elvonni. Ezzel viszont az orosz támadás gyorsult volna fel.

Szóval lehet, hogy később lett volna vége a háborúnak, de akkor valószínüleg az egész németország orosz megszállási övezet lett volna.

A normadiai partraszállás idejére a nyugati szövetségesek az olasz fronton már Firenze környékén jártak - az Szicíliai partraszállás egy évvel korábban volt, mint a D-nap - a szovjetek meg a Románia határánál jártak és törtek előre megállíthatatlanul.

Csak a háború lett volna hosszabb, és a szovjet érdekszféra nyugatabbra, ha nem sikerül a D-nap. A nyugati szövetségesek minden bizonnyal az olasz frontra összpontosították volna át az erőiket. Illetve, ha ott nehezen haladnak, akkor onnan kiindulva egy balkáni partraszállás is lehetséges lett volna.

Egy biztos, a németek már elvesztették a háborút, mikorra a Normandiai partraszállás megtörtént, ezen a tényen nem változtatott volna, ha az elbukik.

A #3-as nagyon jól leírta. A sok lúd disznót győz elve érvényesült volna akkor is. A SZU akkor is elindítja (és megnyeri) a Bagratyon műveletet, már partra szállak Olaszországban, csőben volt az Anzio művelet is - egyszerűen oda irányítják a hadianyagot, erőforrásokat. Kicsit később érik el nyugaton a célokat, tovább tart a háború.

A későbbi következmények illetően, mivel a SZU tovább jut keletről így a későbbi NSZK nagyobb lett volna, Sztálinnak erősebb lapjai lettek volna, esetleg Ausztriát, vagy Görögországot is ki tudja alkudni. Illetve ami az Európaikat illetően lehet itt vetik be a két atombombát ami szívás (keveset tudtak még a sugárzás hosszú távú következményeiről).

Kedves Kérdező!

Ezt írtad: "Először úgyis "csak" 150.000 katona állt a szövetségesek rendelkezésére Normandiában..."

Azonban maguknak a németeknek is csak 50.350 katonájuk volt Normandiában, a 21. páncélos hadosztály, a 352. gyalogoshadosztály, valamint a 709. és a 716. statikus hadosztályok állományában.

A szövetségesek egyébként 156.000 katonával szálltak partra, azaz az invázió napján élőerőben 3 : 1 arányú kényelmes fölényben voltak a németekkel szemben.

A szövetségesek dolgát megkönnyítette a totális légi fölényük, valamint a jókora szárazföldi haditechnikai fölényük is.

Amikor Erwin Rommel tábornagyot megkérdezték, hol fognak Franciaországban partraszállni a szövetségesek, így válaszolt: "Ott, ahol akarnak."

Utólagos bölcsességgel nyugodtan kijelenthetjük, a németeknek nem volt reális esélyük az invázió megállítására.

Mellesleg 1944. augusztus 15-én a szövetségesek Dél-Franciországban is sikeresen partra szálltak (Operation Dragoon).