Az 1990/91-es Öbölháború során az ENSZ égisze alatti koalíciós haderő miért elégedett meg az Irak által megszállt Kuvait felszabadításával, miért nem nyomultak be Bagdadba, hogy végleg megbuktassák Szaddám Huszein iraki diktátort és annak rezsimjét?

Kedves 1-es!

Egyáltalán nem erről volt szó.

Szaddám Huszeinben valóban a kisebbik rosszat látták.

De a fő ok az volt, hogy Irak lakosságának többsége síita muszlim, akiket a szunnita muszlim Szaddám Irak szunnita kisebbsége támogatásával elnyomott.

Amerika már akkor is nagy ellensége, az Irakkal szomszédos Irán viszont síita iszlám ország, ahol a síita muszlim irányzat államvallás. Irán egyszerre volt halálos ellensége Amerikának és a szunnita Szaddám Huszeinnek.

Szaddám Irakja és a síita Irán 1980 és 1988 között véres háborút vívott egymással, az irak-iráni háborúnak több százezer halottja volt.

Az USA attól félt, ha megdönti Szaddám szunnita rendszerét, akkor az iraki síita többség képviselői jutnak hatalomra, és Irak előbb-utóbb a nála sokkal nagyobb, szintén síita Irán befolyása és hatalma alá kerül.

Valójában az üzemanyag volt az oka hogy az iraki határnál megálltak, ugyanis kifogyóban, rosszul volt megoldva a logisztika, na meg arra sem számítottak hogy ilyen gyors ütemben fognak előre nyomulni.

A közvéleménynek meg nagyon rosszat tett az újjabb háború és nagyobb politikai problémák lettek volna ha az invázió közben megakad a hadjárat így a határnál megálltak ez megfelelt Saddamnak is (Persze otthon azt adták le a hírekben hogy vissza verték a koalíciós erőket.)

A hadsereg azt teszi, amit a politika mond és azért mentek oda, hogy Kuvaitot felszabadítsák, eleve nem is készültek Irak lerohanására.

A politika meg azért volt bizonytalan, azokon kívül, amiket fentebb már említettek, mert zavaros évek voltak, korábban számtalan tárgyalás volt a gorbacsovi peresztrojka és glasznoszty kapcsán a szovjetekkel és ekkor volt felbomlóban a Szovjetunió, ahol a visszarendeződés sem volt kizárt, még puccs is volt, ami mint tudjuk, nem volt sikeres, de ez akkoriban nagyon fontos és nem igazán kiszámítható tényező volt, senki nem tudta, merre tartanak a dolgok, ezért óvatosabb volt az USA külpolitikája, abban az időben nem mertek tovább lépni, mert kiszámíthatatlan hatása lett volna a világpolitikára.

Ma már nem érzékeljük azoknak az éveknek a hangulatát, pedig ez volt akkor a mindent meghatározó tényező.

A háború addig tart amíg eléri a célját. Ennek a háborúnak az volt a célja, hogy visszaállítsa Kuvait függetlenségét. Az ENSZ felhatalmazás is erről szólt.

Függetlenül attól, hogy a fő haderőt az USA adta, hivatalosan 29 ENSZ tagálam által létrehozott koalíciós erő volt az aki Irak ellen vonult.