Ki kapott a Wehrmacht-ban? ...

Puskát azok kaptak akik,látták a célt nem csak vaktába lövöldözgettek

.

Pisztolyt,tisztek hordtak .

Géppuskás,csak az lehetett aki tud a másikkal együtt dolgozni .

A Gewehr 98-at 1935-ben kivonták a Wehrmachtból, azelőtt is inkább csak a másod- és harmadrangú csapatokat szerelték fel ezekkel a fegyverekkel.

Az MP-40-et a háború elején kb. senki, egy gyalogezred pl. csupán 3 MP-38/40-et kapott a háború elején. Ez később nagyságrendekkel megnövekedett, a háború későbbi szakaszaiban már a járművek legénységének nagyrésze, a rajvezetők, és az altisztek nagyrésze MP-40-el rohangált.

StG44-et a háború vége felé pár hadosztály kapott. Egy gyalogosrajban általában vagy a rajvezető, vagy a helyettese kapta. Ezalól kivétel az ún. Sturmgrenadiere-szakaszok, ahol a prioritás az volt, hogy egy raj minden tagjánál gépkarabély legyen. A valóságban ez elsősorban logisztikai okok miatt nagyon ritkán valósult meg.

Az FG42-t az ejtőernyősöknél az MG34/42 helyett volt. A gyalogosraj géppuskása kapta általában. Habár eredetileg úgy tervezték, hogy minden ejtőernyőst ezzel a puskával szerelnek fel, a fegyver ehhez túl drága volt, ezért csupán a könnyűgéppuska feladatait látta el.

A Gewehr 41/43 igen ritka fegyverek voltak, általában a kiemelt fontosságú fronton harcoló hadosztályok lövészei között szórták szét őket.

Az MG-15-öt elsősorban a légierőnek tervezték, a gyalogságnál ritkán használták. Az MG34/42-t a gyalogosraj géppuskása kapta.

A Walther P38-at a tisztek és a járművek legénysége kapta.