Hogy lett vége 2. V háborúnak, elfogyott a munició vagy nem volt már katona aki harcoljon?

#4

Jaaj, de okos vagy :)

Amúgy meg az csak 2 ország xd

Tudtommal 2 ország háborúja még nem világháború 🙃

4-es: igen csak lemaradtál, a szovjetek és a japánok 1956-ban hivatalosan is végetvetettek a konfliktusnak (1956-os Szovjet-Japán Közös Megállapodás a dokumentum neve), habár hivatalos békeszerződés sosem készült, és a mai napig vitatott a Kuril-szigetek helyzete. Ettől függetlenül a háború a két ország között de facto 1945-ben ért véget, de jure pedig 1956-ban.

Kérdező: Európában azért ért véget a háború, mert a szovjetek elfoglalták Berlint, a szövetségesek irtótatos sebességgel közeledtek Nyugat felől. Hitler Április 30.-án öngyilkos lett, utódja Reichspräsident Karl Dönitz volt, aki Május 2.-án Flensburgba menekült, és ott Wilhelm Keitellel, az Oberkommando der Wehrmacht főparancsnokával közösen próbálták menteni a menthetetlent. Ekkora a Wehrmacht szinte már csak apró körbezárt formációk formájában létezett, nagyrészt Németország területén kívül (La Rochelle-nél, St Nazaire-nál, Lorientnél, a La Manche-csatona szigetein, Dunkerque-nél, Krétán, Rodoszon, a Dodekanészosz-szigeteken, Dél-Norvégiában, Dániában, Északnyugat-Hollandiában, Észak-Horvátországban, Észak-Olaszországban, a Hela-félszigeten, a Lettországban, Nyugat-Ausztriában, Dél-Bajorországban, Csehországban, Hamburg környékén, és Mecklenburg környékén).

Aznap, Május 2.-án az olasz és osztrák fronton harcoló csapatok Casertánál megadták magukat. A helyzetet picit árnyalja, hogy a megadási egyezményt már Április 29.-én aláírták, szóval érdemlegesen hadakozás az ezt megelőző három napban már nemigen volt.

Május 4.-én a Dönitz-kormány engedélyével a Hollandiában, Dániában, és Északnyugat-Németországban harcoló csapatok is megadták magukat a briteknek és a kanadaiaknak.

Május 5.-én a bajorországi és osztrák csapatok Haalnál megadták magukat az amerikaiaknak.

Ezután a még harcoló csapatok így néztek ki: az Ostmark-hadseregcsoport Kelet-Ausztriában és Nyugat-Csehországban a szovjetekkel szemben; az E hadseregcsoport Horvátországban a jugoszlávokkal szemben; a Visztula-hadseregcsoport Mecklenburgnál a szovjetekkel szemben; a Közép hadseregcsoport Kelet-Csehországban és Morvaországban; illetve a norvégiai megszállóerők. Május 5.-én a Közép Hadseregcsoport még azért megpróbálta leverni a prágai felkelést, de kénytelenek voltak visszavonulni.

Május 5.-ére a nyugati fronton a háború szinte teljesen megszűnt. A Dönitz-kormány engedélyezte a német csapatok fegyverletételét a nyugati szövetségesek irányába, viszont a szovjetekkel nem volt hajlandó tárgyalni, és megtiltotta a parancsnokoknak, hogy megadják magukat a szovjeteknek. Arra utasította a még harcoló csapatokat, hogy vonuljanak nyugat felé, hogy ott az amerikai, brit, és francia csapatoknak adhassák meg magukat. Eisenhower tábornok, a nyugati fronti szövetségesek parancsnoka ezután (nagyrészt politikai okokból) nem volt hajlandó részleges megadások elfogadására, csak és kizárólag a Wehrmacht teljes, összfrontos, feltétel nélküli megadását volt hajlandó elfogadni. Dönitz eddig még hitt abban, hogy külön békeszerződést tud kötni a szövetségesekkel, és együttes erővel neki tudnak menni a szovjeteknek, de erre (értelemszerűen) egyik szövetséges parancsnok sem volt hajlandó. Május 6.-án megkezdték a feltétel nélküli megadás tárgyalását, és Május 7.-én hajnalban Reimsben alá is írták, egy 48 órás késleltetéssel, hogy a távoli német csapatokhoz is eljusson a hír. Május 9.-én a szovjetek Berlinben is aláíratták a fegyverletételről szóló egyezményt (habár az egyezményen Május 8.-i dátum áll).

Így ért véget a háború Európában.

Ezután a háború még Japánban folytatódott, az itteni fegyverletételnél három fő pontra lehet leszűkíteni a háború lezárásának okait: a potsdami deklarációra, a két atombombára, és Mandzsúria szovjet megszállására.

Július 26.-án a szövetségesek aláírták a Potsdami Deklarációt, miszerint Japán számára két útvonal volt lehetséges: a feltétel nélküli megadás, illetve a gyors és teljes megsemmisülés. A nyilvánosság előtt a japán vezérkar ekkor még az utolsó emberig tervezett harcolni, a valóságban azonban a szovjetekkel egyezkedtek, hogy próbálják meg rábírni a nyugati szövetségeseket, hogy egy kevésbé drasztikus békeszerződésben egyezzenek meg. A szovjetek ezt elutasították.

Augusztus 6.-án az amerikaiak ledobták az atomot Hirosimára. Truman elnök felhívta a japán vezérkart, hogy adják meg magukat, de ennek nem lett eredménye. Augusztus 8.-án a szovjetek hadat üzentek a japánoknak, és másnap megszállták Mandzsúriát. Augusztus 9.-én az amerikaiak ledobták a második atombombát Nagaszakira.

Hirohito császár még aznap arra utasította a japán háborútanácsot, hogy fogadják el a Potsdami Deklaráció feltételeit, és tegyék le a fegyvert. Erre a japán háborús vezetők eleinte nem voltak hajlandóak, a belső konfliktusok egy félresikerült puccsban végződtek Augusztus 14.-én. Ezután a háborúpárti japán vezetők nagyrésze vagy öngyilkos lett, vagy eltávolították őket a pozíciójukból. Augusztus 15.-án Hirohito császár egy rádióüzenetben kihírdette a japánok feltétel nélküli megadását, amit Szeptember 2.-án a USS Missouri fedélzetén alá is írtak. Ezáltal véget ért a 2. világháború.

A #6-os tökéletesen jól leírta, köszönjük :)

Kérdező: egy háború nem akkor ér véget többnyire mikor az utolsó katona is meghal, hanem amikor a felek békét/fegyverszünetet kötnek. Utóbbit mert elérték a céljukat/belefáradnak a harcokba, vagy valamelyik fél megadja magát belátva hogy a további harc teljesen értelmetlen (ez történt a II. Vh-ban).