A törökök miért Magyarországon keresztül akarták elfoglalni Rómát és miért nem a tenger felől?

Kérdező hiányzott törióráról.

[link]

Akarták, csak el is verték őket a keresztény seregek a lepantói csatában 1571-ben. Azért a törökök elsősorban nem tengeren voltak ütőképesek, ez egy nagy vereség volt számukra, inkább nem próbálkoztak erre.

De igen, valóban Róma volt az egyik cél: szimbolikusan is fontos, mert a szultán meg akarta szerezni a római császári címet (ahogy Bizánc eleste után is a kelet-római császár utódjának tartotta magát), plusz a kereszténység központja Róma, ezzel a kereszténységet hódoltatta volna be.

Kedves 15-ös!

Akkoriban "római császár" székhelye azonban nem Rómában volt, V. Károly császár uralkodása alatt (1519-1556) gyakorlatilag Madridban, mert V. Károly spanyol király is volt, 1556-tól pedig Bécsben.

A Szent Római Birodalom (németül: Heiliges Römisches Reich, latinul: Sacrum Imperium Romanum), amit Magyarországon Német-római Császárságként emlegetnek fővárosa sohasem volt Rómában.

Kedves Kérdező!

Az Oszmán Birodalom stratégiai célja Nagy Szulejmán szultán óta Európában Bécs, a vágyott aranyalma, törökül "kizil elma" elfoglalása volt.

Róma a katolikus egyház központja, a pápa székhelye volt.

Nagy Szulejmán maga 1529-ben és 1532-ben is sikertelenül próbálkozott Bécs bevételével. Az 1529-es ostrom nem sikerült, 1532-ben pedig Szulejmán visszavonult V. Károly német-római császár és spanyol király

felmentőserege elől, de a kb. 20 000 fős utóvédjét a véres leobersdorfi csatában a német birodalmi-spanyol csapatok teljesen megsemmisítették.

Végül 1683-ben a törökök ismét megpróbálták bevenni, amely a kahlenbergi csatában katasztrofális török vereséghez vezetett.

Ahogy már itt többen leírták, a török tengeren nem mérkőzhetett a földközi-tengeri keresztény hatalmak, a Spanyol Királyság, Velence és Genova egyesített erőivel.

Az egész török hadtörténet egyik legsúlyosabb veresége volt, amit az oszmánok az 1571-es lepantói csatában szenvedtek el az egyesített spanyol-velencei-genovai-pápai flottától, melyet V. Károly német-római császár és spanyol király fia, II. Fülöp spanyol király öccse, Don Juan de Austria vezetett.

Az 1571-es lepantói csatában a törökök modern becslések szerint 20 - 30 000 halottat, és 187 hadihajót veszítettek.

A török itáliai ambícióit lehűtötte, hogy Itáliában az 1525-ös páviai csatától Európa akkor katonailag legerősebb államának, a Spanyol Királyságnak a hegemóniája érvényesült, Itália nagy része, mint a Nápoly–Szicíliai Kettős Királyság, majd 1556-tól a Milánói Hercegség közvetlenül is a spanyol világbirodalomhoz tartozott. Észak-Itálián keresztül vezetett a híres spanyol hadiút, melyen a spanyol hadseregek vonultak az északabbra fekvő spanyol tartományok, Franche-Comté és Spanyol Németalföld felé.

A spanyol világbirodalom szárazföldi főserege nyílt csatában 1525 és 1643 között szinte sohasem szenvedett vereséget, a legyőzhetetlenség nimbusza övezte. Ez a spanyol haderő Európában a legnagyobb létszámú volt, mellesleg sokkal modernebbnek számított, mint a török, mert erősebb tüzérséggel rendelkezett, valamint sokkal nagyobb számban használt kézi lőfegyvereket.

Így Itáliában az oszmánoknak az 1520-as évek után nem sok keresnivalójuk lett volna.

Ahogy fent is írták

1) Letojta a kereszténységet, a valláskülönbség csak indok, de nem cél. Hódítani akart, a birodalmát bővíteni. A szimbolikus Vatikánnál többet hozott volna a konyhára Bécs, a gazdag észak-felvidéki bányák, vagy ha már Olaszország akkor a fejlett észak-olasz tartományok, Velence stb. Az abból származó jövedelemből lehet finanszírozni a birodalom fenntartását, az új hódításokat (egy bazilika, meg a félig lepusztult Colosseum nem igazán "termelt" volna pénzt). A fegyvermesterek, hajóépítők, sőt a seregének a tagjai sem szentképeket akartak hanem aranyat.

2) A hadiflotta drága mulatság. Sokkal olcsóbb a szárazföldön haladni. A korabeli időkben, az akkori haditechnika mellett igen kockázatos művelet tengeri csatározásba bonyolódni a drága - kereskedelemre, szállításra is használható - hajókat erre "pazarolni". Nem véletlen hogy erre csak akkor vállalkoztak amikor Bécs felé már elakadt az előrenyomulás. Az akkori haditechnikával egy partváltás felért egy volna egy bukással.

Kedves 19-es!

Budát pontosan a Bécs felé vezető katonai felvonulási útvonal biztosítására foglalta el a török.

Ahogy az egész magyarországi hódoltság kialakítására is a nyugat felé vezető katonai felvonulási útvonal biztosítása miatt volt stratégiai szempontból szükség.