Ha a szovjet haderő 45 ben nem al meg Németországban hanem tovább megy kivertek volna Európából a szövetségeseket ?

Talán igen, talán nem... A SZU ipari létesítményei jóval a Szövetséges gépek hatósugarán kívül voltak, tudták volna védeni. A B-29 be tudott volna repülni Moszkváig Norvég támaszpontokról (max. visszafelé már nincs üzemanyaga), de nem lett volna egy sétagalopp mint a legyőzött japán légierő ellen. S egyetlen város kiütésétől még nem roppan meg a SZU hadigépezete, Japánnál is hagyományos bombákkal szinte már szétbombázták a teljes ipart, a két atombomba csak a szög volt a koporsóban (meg a SZU Mandzsúriai támadása).

Eléggé kétesélyes lett volna egy poszt-háború, mivel iparilag két madjnem egyenrangú fél feszült volna egymásnak. Szerencsére nem tudtuk meg, hogy "mi lett volna ha". Lehet nem is bírtak volna katonailag egymással, csak ide-oda tologatják a frontot Európán belül. A mondást meg ismered: ahol elefántok harcolnak ott a füvet kitapossák. Főleg hogy ha elhúzódik a háború egy idő múlva elkezdték volna egymást az épp' rendelkezésre álló, legyártott atombombákkal "dobálni".

Politikailag viszont '45-ben egyiknek sem volt érdeke megtámadni a másikat. Sztálin beérte azzal ami az ölébe pottyant (Kelet-Németo és Kelet-EU), ki volt már merülve a SZU a négy évnyi háborútól, inkább besöpörte otthon is a győztesnek járó dicsfényt, Ukrajnát is stabilizálni kellett, az újonnan meghódított területeket is "becsatornázni" a kommunista birodalomba. Az USA-ban meg nem volt meg akkor a politikai (és a választópolgári) szándék hogy nekirontsanak egy még a II. Vh-nál is véresebb háborúban a SZU-nak. Sokkal jobban érdekelte amúgy is a Csendes-Óceán térsége, Délkelet-Ázsia, a Közel-Keleti olaj biztosítása mint Európa. Patthelyzet alakult ki, kétesélyes, véres háború vs. a meglévő alkuk betartása. Úgyhogy a józan észre hallgattak és inkább lepacsizták az asztal alatt a világ (újra) felosztását.

Azért azt ne feledd, Kérdező, a SZU hatalmas veszteségeket szenvedett a németek ellen. A gazdaságuk romokban volt, míg az amerikaiak komoly erőforrásokkal rendelkeztek.

Vázoljunk fel egy háborús játékot.

Tegyük fel, nincs atombomba, illetve Japán Németország után azonnal lerakja a fegyvert. A szovjet csapásirányok 3 irányúak lehetnek.

1. A középső támadás a Rajna felé, azon célból, hogy az amerikaiakat ketté vágják, majd átkeljenek a Rajnán.

2. Északi offenzíva, Berlin térségéből megindulva Skandinávia és Németalföld felé, többnyire brit, kanadai csapatok ellen.

3. Déli támadás, Ausztrián keresztül Olaszország felé.

1. Ez a támadás lehet eljut a Rajnáig, de ott az amerikai ellencsapások végül az előre törő orosz ékeket reteszelték volna el, úgy vélhetően Köln-Düsseldorf-Bonn térségében.

2. Az északi támadásban a briteket lehet nehezen érintette volna a védekezés, illetve Észak-Norvégiából jöhetett volna támogatás, talán Hollandiáig eljutott volna a Vörös Hadsereg, Dánia és Norvégia viszont egy időre szovjet kézre kerül.

3. Ebben a támadásban csak akkor lett volna potenciál, ha a szovjetek mozgósítani tudták volna a nagyszámú olasz kommunista partizánokat, illetve, ha Tito osztagai is megindultak volna. Viszont a szovjetek hegyi körülmények között nem a legjobb teljesítményt nyújtottak amúgy sem. Maximum Milánóig vagy Torinóig jutottak volna el.

#12 vagyok.

Összességében belerokkantak volna az oroszok, de a Nyugat is, ha ők támadnak. Ezért is maradt a hideg a hidegháború, nem csak a nukleáris fegyverek miatt. Egyszerűen tudták, hogy katonailag nem bírtak volna el egymással, feleslegesen áldoztak volna fel milliókat. Viszont atomfegyverek nélkül lehet egymásnak estek volna, akár korlátozott erőkkel is.

" A B-29 be tudott volna repülni Moszkváig Norvég támaszpontokról (max. visszafelé már nincs üzemanyaga)"

Te milyen számokat ismersz? Norvégiát oda vissza kényelmesen megjárják.

1944-ben azért kellett elfoglalni az Észak-Mariana szigeteket, hogy az amerikai bombázók kényelmesen, tankolás nélkül bombázhassák a Japán főszigetet, köztük Tokiót, ami 2352 km-re van Saipan-szigetétől.

B-29-es teljes hatótávolsága megrakodva 5,230 km, üresen 9,000 km.

Viszonyítási alapon európai távolságok légvonalba Párizs-Moszkva 2484 km, Moszkva-Róma 2360 km, Moszkva-Nicosia 2327 km, London-Moszkva 2496 km.

Ez egy elég jó összeállítás róla, bár szerintem a légifölény és a későbbi atomfegyverek hatásai nem veszik megfelelően számításba. Azt sem, hogy korlátlan tengeri fölényük volt. Szerintem a szovjeteket a szövetségesek legyőzték volna, főleg, ha a Távol-Kelet felől is támadnak.

[link]

Annyira felesleges ezen vitázni hogy mi lett volna ha. Sztálinról sokmindent ellehet mondani de a szavát betartotta. Görögországot is békén hagyta Jugoszláviában Tito-t sem piszkálta. Májusban a német kapitulációt követően pedig keletre vezényelte a haderejét és megtámadta japánt. Más szóval eszükben nem volt megtámadni a szövetségeseiket.

Ennek semmi köze nem volt az atombombához az csak augusztusra lett kész.

#16

Hát azért Titoval volt konfliktus. Illetve megígérte, hogy Lengyelországban szabad választások lesznek, de a kommunista elvtársak mintha azt elfelejtették volna. Görögországhoz meg annyit, hivatalosan békén hagyta, viszont titokban németektől zsákmányolt fegyverek tömkelegét küldte a görög kommunistáknak, ügyelve arra, hogy azok tényleg német fegyverek legyenek, szovjet gyártmány véletlenül sem, mert akkor hamar kiderült volna, hogy ők küldik a görög komcsiknak a fegyvereket.