A középkorban volt a második világháborús Normandiai-hoz hasonló partraszállásos támadás?

Középkorban is volt ilyen. Csak ott íjászok voltak a tüzérség és a vízi katapultok. A vikingek elméletileg vízről támadtak Párizs városába és létrákat csináltak pallókkal és így támadtak.

Valahogy mindig is ki kellett szállni a hajóból, ott vannak a vikingek, Hódìtó Vilmos, csak hogy Angliát vegyem hirtelen. Nyilván nem bunkerekben várta őket az ellenség, de az elve ugyanaz

Akkora minta a Normandiai nyilván nem, minthogy akkora háború/harc sem volt. De partraszállások voltak, még az ókorban is(pl Maratoni csata)

Patraszállások mindig is voltak, de ezeket általában a védekező felek nem próbálták megállítani, mert a korabeli technológia és a logisztika ezt nem tette lehetővé. Főleg a középkorban a seregek viszonylag kisszámú katonákból álltak. A D-napon egy viszonylag vékony partszakaszon 150000 szövetséges katona szállt partra, 50000 védő ellen. A középkorban egy 50000 főből álló sereg már elképesztő nagyságúnak számított, esély sem volt arra, hogy ezt szétszórják egy teljes partvidék védelmére. Csak példának okáért a grunwaldi csata a középkor egyik legnagyobb csatája volt, de kevesebb, mint 50000-ren vettek részt rajta.

Akkora nagyságrendű nem volt. Mivel nem volt annyi ember sem. Egész európa lakossága olyan 30-50 millió körül mozgott

Nagyságrendben nem, de nem is volt a partszakaszokon kiépített védelem. Egyszerűen a a parttól távolabb megálltak és kieveztek csónakokon - ez volt a partraszállás (vagy partra futtatták a gályákat és abból kiugrálva gyalogosan mentek tovább). A korabeli hírközlési rendszerek (lovas futás, postagalamb), a csapatok mobilitása amúgy sem tette volna lehetővé a partraszállás helyén a gyors csapat összevonást, ellenlökést. Sokszor napok kellettek amíg a megerősített helyeken táborozó csapatok hírt kaptak arról, hogy az ellenség valahol partra szállt és útnak tudtak indulni. A csata utána már a szárazföldön zajlott.

Azért az ókori Szicíliában sem volt olyan volumenű partvédelem, mint amilyen az Atlanti fal volt. Arkhimédész találmányái maximum Szüraküszait tudták megvédeni a partraszállástól, egész Szicíliát biztosan nem, arról nem is beszélve, hogy a találmányainak a nagyrésze valószínűleg csak a legendák formájában léteztek.

#7-es a városok, kikötők környékén volt kiépített védelem, hogy ne tudják meglepetésszerűen a tenger felől lerohanni. A sima mezőt, legelőt nem védték, mert minek. A XX. század már más lapra tartozik, de ott azért már jelentősen más volt a hadviselés mobilizáció és a csapatok vezénylése, irányítása terén is.