Mi volt a konföderáció célja, a Gettyburg-i, csatával, mi lett volna ha ők nyerik meg?

A történelmet mindig a győztesek írják. Az Amerikai Polgárháborút ismerik Észak és Dél háborújának is. Az emberek fejében valamiért az van, hogy Észak az jóságos, liberális volt, a rabszolgákat akarták felszabadítani egyfajta "keresztes hadjárat" keretében, míg Dél gonosz, rasszista. Közelebb áll a valósághoz, hogy Észak inkább gyarmatosító háborút folytatott a gazdag Dél kifosztására és integrálása érdekében. Ebből következik, hogy Dél célja ennek az ellentéte volt, gyakorlatilag a "haza védelme".

Rendben, Délen rabszolgákat tartottak, ami lehet, hogy nem volt etikus, nem volt arany életük, de szükséges volt. Távol álljon tőlem a rasszista kijelentés, meg az általánosítás, de a fehér ember a Dél klímájában egyszerűen képtelen volt azt a fajta munkát elvégezni. Ezért végeztette rabszolgákkal. De a rabszolgaság eltörlése nem a kiváltó oka volt a háborúnak, inkább csak egy olyan ok, ami nélkül biztos nem lett volna háború.

Gettysburg előtt egyetlen külföldi ország sem ismerte el még a Konföderációt mint független országot, illetve Washington közvetlen veszélyben volt, egy déli átkaroló hadművelet miatt. Ha Dél nyeri a csatát, valószínűleg Washington-t is elérték volna, onnantól pedig elismerték volna mint független országot.

Nem véletlen, hogy fordulópont a Polgárháborúban. Mint Sztálingrád a II. világháborúban.

Ha megnyerik a csatát, akkor -reményeik szerint- az északi politikusok háborús elszántsága csökkent volna, hiszen a háború ezzel áttevődött volna az északi területekre. Közvetlenül fenyegethették volna az északi városokat, aminek következtében kikényszeríthettek volna egy dél számára kedvező békét.

És miért pont ott ütköztek meg? Azért mert a két felvonuló hadsereg itt találkozott.

Kedves 3-as!

Nézzük a tényeket!

1.) A polgárháborút a dél, azaz a Konföderáció kezdte el, mert azt hitte, van esélye a győzelemre, ha meglepetésszerű katonai támadást indít a felkészületlen szövetségi kormányzat, az Unió ellen.

2.) Észak és dél ellentétei sokrétűek voltak. Észak egy erős, központosítottabb szövetségi államot támogatott, dél egy laza konföderációt, az egyes tagállamok széles jogaival és önállóságával. Észak gazdasági húzóágazata az ipar és a pénzügyi-kereskedelmi szektor volt, ezért protekcionista védővám politikát támogatott elsősorban a brit ipar konkurenciájának kiküszöbölésére. Dél húzóágazata az erősen exportorientált mezőgazdaság, ezért a vámmentes, szabadkereskedelmet támogatták, hogy hozzáférhessenek fő piacaikhoz, elsősorban Nagy-Britanniához.

3.) Nem igaz, hogy míg észak liberális volt, addig a dél konzervatív. Északon Lincoln elnök és pártja éppen a konzervatív WASP (White Anglo-Saxon Protestant - fehér, angolszász, protestáns) lakosságot képviselte. Az Unió, azaz észak politikai életében sokkal befolyásosabbak voltak a protestáns, keresztény-konzervatív ideológiájú csoportok, mint délében. Észak jelentős részben valláserkölcsi alapon ellenezte a rabszolgaságot, mivel azt ellentétesnek tartotta a kereszténység tanításaival. Ellenben délen még a Konföderáció csúcsvezetésében is akadtak zsidók, valamint toleránsnak számítottak a protestáns szektákkal és a katolikusokkal szemben is.

4.) Dél gazdasága sokkal fejletlenebb, torzabb szerkezetű, elsősorban az ültetvényes mezőgazdaságon alapuló volt, mint északé, amely elsöprő ipari fölényben volt a déllel szemben, emellett még mezőgazdasága is jóval erősebb és nagyobb.

5.) Észak összességében nagy erőfölényben volt a déllel szemben, mind gazdaságilag, mind népességének számát tekintve. Az erőarányok alapján délnek szinte semmi esélye sem lehetett a döntő katonai győzelemre, nem is ez a stratégiai célja, mert ezzel ők is tisztában voltak. Dél stratégiai célja észak kifárasztása, hogy az északi közvélemény ráunjon az elhúzódó, véres háborúra, s a végén az Unió beleegyezzen a Konföderáció függetlenségébe. Dél erősen számított egyes az Unióval ellenséges európai nagyhatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország gazdasági és katonai támogatására is, de ez nem valósult meg.

Kedves 3-as!

Ezt írtad: " De a rabszolgaság eltörlése nem a kiváltó oka volt a háborúnak, inkább csak egy olyan ok, ami nélkül biztos nem lett volna háború."

De ez nem igaz!

Az amerikai polgárháború ugyanis 1861-ben kezdődött, még észak a rabszolgaságot teljes mértékben csak 1864-ben, a XIII. alkotmánykiegészítéssel törölte el.

Tehát bajosan lehetett a rabszolgaság 1864-es eltörlése a polgárháború 1861-es kitörésének az oka.

Egyébként észak másfél hónappal a polgárháború kitörése előtt, a Thomas Corwin-féle alkotmánykiegészítéssel hajlandó lett volna elfogadni a rabszolgatartás alkotmányba iktatott védelmét, kizárólag a déli szövetségi államok területén. Dél ekkor azonban már elkötelezte magát a kiválás mellett, és nem volt hajlandó kompromisszumokra, inkább felkészült az észak elleni katonai támadásra.