Régen milyen volt a sorkatonaság magyarországon? És ha esetleg újra bevezetnék akkor most milyen lenne?
Akik olyan felfogással vannak hogy:"a melegek majd heterók lesznek hogyha katonaságba küldjük őket" azok inkább ne kommenteljenek semmit. (Megsúgom, hogy nem, nem fog engem se és más melegeket sem kigyógyítani, vannak normálisak is:))
Mivel nekem apukám már nem él így nemigazán tudok senkit sem megkérdezni hogy milyen is volt pedig már egy ideje érdekel ezért kiirom ide:)
Milyen volt régen?
Tényleg annyira volt kegyetlen mint amennyire egyesek mondják?
Tényleg úgy beszéltek az emberekkel mint a kutyákkal?
Volt egyáltalán értelme?
Most lenne értelme visszahozni?
Hogyha most is lenne akkor azt a sok (nem akarok csúnyán fogalmazni) divatb*zi meg a sok göndörhajú "énvagyokalegjobbcsávóavilágon" hogy élné túl?
Hogyha most is lenne akkor most is ugyanolyan szigor lenne mint régen?
Mennyire nagy fizikai és lelki megterhelés egy ilyen kiképzés egy fiatal számára? (Bár gondolom ez emberfüggő hogy ki mennyire bírja)
Mi változna ha visszaállítanák? Gondolok itt a fiatalok fejlődésére, "férfiasodosára", stb...
Annyira emlékszem hogy apukám mondta hogy ő szerette meg lett egy csomó barátja meg ő nagyjából élvezte. Ti is így voltatok?
Szerintem a szülők a mai világban szerintem szivinfarktust kapnának hogyha a gyereküknek katonasába kéne menni. (Mert hát ugye a mostani szülők sokkal de sokkal jobban féltik a gyereküket mint régen)
Régen is ennyire féltették a szülők a gyerekeiket?
16/F
Csak is akkor, ha ilyen lenne.
https://www.youtube.com/watch?v=-ZZksrMvl7s&ab_channel=%D0%9..
Régen nem voltak kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy felnőttkorukat betöltött férfiakat sorozzanak be, de megtették. A legnagyobb probléma az volt a sorkatonaság intézményével, hogy ideológia mederben rabolták el a fiataloktól a sorkatonai szolgálat idejét, - kevés olyan hely, ill. parancsnok volt a néhai Magyar Néphadseregben, ahol a parancsnok nem egy alkoholista barom volt és felelősségteljes volt, hivatásának tekintette, hogy átadja a gondjaira bízott fiataloknak azt a szaktudást, amelyet minden kollégájának kellett volna. Bármennyire is hihetetlen, de igenis voltak olyan fehér hollók, akikre a néhai katonái tisztelettel emlékeznek vissza, mert pozitív dolgokat kaptak a parancsnokaiktól. Volt olyan hely, ahol tényleg csak annyit kellett takarítani, amennyire az elvárható belrend, ill. külső körlet összképe ezt indokolttá tette. A hazajutás viszont többnyire ideológiai alapon működött, - valakinek a valakije non-stop hazajutott, míg a "kevésbé szimpatikusak" fél évente. De volt olyan hely is, ahol nagyjából igazságosan működött ez is. Bizonyára hallottátok már a Furkó Kálmán nevet. Ő az, akit konkrétan nevén is lehet nevezni és a néhai katonái a mai napig tisztelettel gondolnak vissza rá. Támasztott az öreg követelmény szintet, de emberként is bánt a katonáival. Az emberségesebb bánásmód inkább a légvédelemnél volt elterjedt. Megtanították az alap dolgokat: együtt mozogni alakzatban, tisztelgés több formátumát, a rendszeresített fegyverzet paramétereit és használatát, sok helyen az önvédelmi ismereteken belül a közelharcot is érintette a képzés, speckó helyen a kés harcot, sziklamászást, mesterlövészetet, rádiózást... Sajnos azonban az volt a jellemző, hogy alkoholista, szadista barmok után kellett orrba-szájba subickolni és a pihent agyú hülyeségeiknek kellett megfelelnie a legtöbb helyen a sorkatonáknak. A szocialista hadsereg legszembetűnőbb ismérve az esztelen pazarlás és a szocializmus ideológiájával való következetes összemosása volt mindennek. Ha jött a "valaki", akkor hónapokkal (!) azt megelőzően elkezdődött a "népfestészet", a felkészülés a nagy színjátékra, - ami semmi másról nem szólt, csak hogy a "valaki" elégedettségének köszönhetően pozícióban maradhasson, ill. idővel feljebb léphessen "valaki2". -Nem számított, hogy x éve mozgásképtelen volt valamilyen technika, ha szépen újra volt festve időről-időre és szemet gyönyörködtető volt a látogató főtiszt, tábornok vagy szakpolitikus számára. A szocialista katona leginkább az eszköztelenséget tudta elsajátítani, - legfőbb feladata a látszat fenntartása volt. Sokszor adódott úgy, hogy kiadtak nem működő technikára harcfeladatot, de a leleményes magyar katona addig kutyult, amíg mindenki megelégedésére nem talált ki valami megoldást - és kitaláltuk! Főleg a híradók csináltak érdekes dolgokat. Az emberség nem volt divat, - sokat kellett letennie az asztalra annak, akivel elkezdtek normálisabb hangnemben kommunikálni. A szocialista hadsereg intézményét az tette értelmetlenné, amilyen szinten át volt minden itatva az ideológiával. Ezt úgy képzeljétek el, hogy kiállhattál sorakozóra olyan szedett-vedett "egyenruhában", amilyenben a Fővárosi Nagycirkusz "Zoli bohóca" SEM vállalta volna a fellépést, leszarták, ha kisujjból vágtad, hogy ki az az Apró Antal vagy Nyers Rezső! Utóbbi volt a fontosabb! Mint minden suhanc, így mi is nehezen viseltük az első néhány hónapot, mert széles volt az a réteg közöttünk, aki nehezen viselte, hogy egy nem általunk kitalált szabályrendszer betartása mentén kellett élni az életünket, - nem akkor, oda és olyan céllal kolbászolhattunk el, mint amit éppen úri szeszélyünk diktált. Nehéz volt ehhez hozzászokni, ugyanakkor egy ilyen tömeg együttes, egyetlen nagy célért létezéséhez irányítás, szabályrendszer kellett, hogy hatékonynak tudják néhai nagyjaink a létünket. Ezért voltak ill. vannak a szabályok, amelyeket sokszor a hátunk közepére sem kívántunk, kívánunk. Bevett szokás volt az is a néhai Magyar Néphadseregben, hogy a sorkatonákat a lakhelyüktől távoli helyőrségekre helyezték el szolgálatuk teljesítésére. Ez volt az eszköz, amivel meg tudtak fogni bárkit, - a haza jutás, - és ezt nagyon jól tudták, mert működött is! -Aki elkezdett "janiskodni", annak garantáltan formálódott valamennyit a hozzáállása egy "üresben eltelt" három hónapos periódus után. Túl lehetett élni, mint ahogyan én is túléltem, persze voltak olyan szélsőséges (bal)esetek, amelyet egy-egy katonatársunk nem élt túl. Ennek súllyal a gondatlanság, a nem megfelelő szintű kiképzettség, s kevésbé az elavult haditechnika (pl. 10000 éves gránát) megbízhatatlan mivolta volt az oka. -Sovány vigasz ez annak, aki sorkatona korában veszítette el - talán az egyetlen - fiát, de volt ilyen! Nekem is volt egy katonatársam, akivel leszolgáltuk a katonaidőnket, aztán polgári alkalmazottként rázta halálra az áram! Isten nyugosztalja! -Jó fej és normális ember VOLT! :(
A vegyes töltetű történések mellett azonban sok ember sorkatona korában kötött életre szóló barátságokat és egy valamire való sorkatonának vannak sztorijai is, amit a köznapi katona élet generált. Az együttműködés képességét, a közösség kovácsolási képességét sokan vitatják ennek az egésznek, de ennek létezését leginkább egy Dunán átívelő katonai pontonhíd felverése és biztosítása szemléltet talán a legjobban vagy az, hogy négy-öt helikopter öt perc (!) alatt képes egy ütőképes, önmagát órákon keresztül megvédeni is képes haderőt deszantolni - településsel együtt - BÁRHOL ÉS BÁRMIKOR! Ha arra használnak egy katonaságot, amire való, akkor képes ilyen "mutatványokra", de ehhez eszközpark ÉS SZÍNVONALAS, ill. RENDSZERES kiképzés is kell.
A napokban írtam egy hozzászólást, ahol érintőleges gondolatokat publikáltam itt a sorkatonaság intézményét illetően, - ennek lényege, hogy sok, hasznos dolgot megtanulhatnának a ma fiatal, egészséges férfiak és ha mindenki odafigyelne arra, amit az ügyért tesz, akkor kevés az esély arra is, hogy ebbe belehaljon bárki is. Erre bőségesen elég lenne 3-4 hónap, - szükségtelen lenne ebbe több időt, energiát és pénzt bele fektetni, de lenne közösség formáló hatása is, ill. hasznos tudást is adna az ifjaknak. A szülők mindig aggódnak - általában - a gyerekeikért, - nem kell ehhez sorkatonának lenni. Ez így volt a szocializmusban is és így van most is.
Milyen volt régen?
--Rossz minőségű, a funkcióját nem tudta volna ellátni
Tényleg annyira volt kegyetlen mint amennyire egyesek mondják?
--Igen
Tényleg úgy beszéltek az emberekkel mint a kutyákkal?
--Igen
Volt egyáltalán értelme?
--A közmunkát elvégezték, amúgy semmi.
Most lenne értelme visszahozni?
--A kötelezőt nem.
Hogyha most is lenne akkor azt a sok (nem akarok csúnyán fogalmazni) divatb*zi meg a sok göndörhajú "énvagyokalegjobbcsávóavilágon" hogy élné túl?
--Megszoksz, vagy megszöksz, de attól még kretének maradnának.
Hogyha most is lenne akkor most is ugyanolyan szigor lenne mint régen?
--A pozitív megerősítés produktívabb, de szigorúbb lenne, mint a nem kötelezőnél. A sok lusta nyámnyilát kellene valahogy munkára fogni. Nem irigyelném a kiképzőket...
Mennyire nagy fizikai és lelki megterhelés egy ilyen kiképzés egy fiatal számára? (Bár gondolom ez emberfüggő hogy ki mennyire bírja)
--A régi értelmetlen volt, ezért vol nagy megterhelés. A mostani is megterhelő, de nem vár senki teljesíthetetlen dolgot. Ha valaki tényleg nem bírja valamiért, az kilép és annyi.
Mi változna ha visszaállítanák? Gondolok itt a fiatalok fejlődésére, "férfiasodosára", stb...
--Attól függ, hogy hasznosan töltenék-e az időt, vagy csak fókázással. Mindenkire ráférne egy kis testedzés, és fegyelemre, rendre szoktatás, de a hópihék előbb lennének öngyik minthogy kipucolják a saját cipőjüket :(
Annyira emlékszem hogy apukám mondta hogy ő szerette meg lett egy csomó barátja meg ő nagyjából élvezte. Ti is így voltatok?
--N/A
Szerintem a szülők a mai világban szerintem szivinfarktust kapnának hogyha a gyereküknek katonasába kéne menni. (Mert hát ugye a mostani szülők sokkal de sokkal jobban féltik a gyereküket mint régen)
Régen is ennyire féltették a szülők a gyerekeiket?
--Féltették, de más miatt. Most a sok billentyűhuszár zsenkike a divat :(
Szerintem nem lenne hülyeség a sorkatonaság.
Legalább néhányan megtanulnák a tiszteletet.
Előbb utóbb én is fogok jelentkezni.
Egyrészt azért, mert szeretném szolgálni a hazámat,másrészt mert nem hülyeség.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!