Hogyan tudta előteremteni a Harmadik Birodalom a háborúzáshoz szükséges akkoriban óriási pénzügyi és társadalmi erőforrásokat?
"Különösen érdekes,hogy a hadseregük fejlesztésében a semmiből 5-7 év alatt olyan ütőképes szervezetet hoztak létre,amihez az anyagiakat hogyan tudták előteremteni?"
Ami neked különösen érdekes azt ma úgy hívják, hogy sumákolás, szerződésszegés, bár nem tudom, hogy ezt még meddig kell ragozni.
"Ez nem sumákolások és szerződésszegések sorozatának az eredménye."
Ezt a pénzügyi vonatkozásra írtam.
"Vajon csak a véletlen műve e hogy az el-alamein-i szövetséges ellentámadás előtt egy nappal Rommel hazautazott Németországba és a Normandiai partraszállás előtt is pont egy nappal hazautazott"
Ha a második el-alameini csatára gondolsz akkor egy hónap az az egy nap.
Normandiában pedig egyértelmű, hogy németek nem számítottak akkor támadásra, nem véletlen, hogy sok magas rangú parancsnok inkább Rennesbe utazott, ha nem utazik haza akkor Rommel is valószínűleg ott lett volna. Az eredeti támadás amúgy is 5-én hajnalba lett volna. Amúgy is ott volt még Rundstedt és Geyr, akik szintén eléggé tapasztalt maqgas rangú katonák voltak és nem tartoztak Rommel alá, de mind hiába, hiszen sokszor Hitler szava volt a döntő. Amúgy is sokáig nem hitték el, hogy az a tényleges támadás, sőt Hitler és Keitel kitartott amellett, hogy ez nem a valódi támadás, ezért Hitler elutasította június 17-én Rommel javaslatát a visszavonulásra és újra rendezésre, de nem is küldött segítséget az alig 100 km-re lévő 15. hadsereget, szóval Rommel zsenije ide vagy oda szépen felőrölték a hadseregét.
Amúgy azt is el kell ismerni, hogy a szövetséges tökéletesre fejlesztették az elterelést, a Luftwaffe sem tudott sok támogatást nyújtani, az ellenállóknak hála akadozott a kommunikáció, így a németeknek vakon tapogatóztak, miközben az első nap 150 ezer katona szállt partra és indult meg előre.
#32
A tudósokra vonatkozó dolgot azért érzem túlzásnak, mert akkoriban más tudományos világ volt, sokkal nyitottabb, szabadabb, kevésbe ellenőrzött az kormányok által. Például a V-2 is lassabban készül el, ha 1929-ben nem publikálja Ciolkovszkij a Kozmikus vonat című munkáját. Ugyan ez igaz az Atombombára is például, ahol 1934-es Panisperna utcai fiúk felfedezése komoly áttörést hozott. A sugárhajtóműves repülőkről már nem is beszélve, ami a háború végére mind a két félnél rendelkezésre állt.
Ha azt nézed a 1920-as és '30-as évek publikált tudományos munkák komoly százaléka ma simán haditok lenne és nem is tudnánk róla.
Rommel valóban az egyik legtehetségesebb,és fantáziadús tábornoka volt a Wermachtnak.A Hitler elleni merényletben"felmerült a neve",valószinüleg tudhatott róla,de mivel nem tett ellene,ezért kellett öngyilkosságba vonulnia.
"akiknek nem tapad kezéhez fegyvertelenek vére"-kiegészítésképpen azért nem kell itt a Wehrmachtot,és annak a tábornokait úgy beállítani,mint akik mind háborús bűnöket követtek el.Igen katonák voltak, annak minden hátulütőjével,és azért mert németek voltak nem voltak autómatikusan bűnözők,ahogy azt állandóan a volt szocialista,és a nyugati sajtó is a különböző "hülye" filmekben gyakran sugallta./amerikai,és szovjet filmek is/
Sajnos a másik oldalon is történtek atrocítások,amikről kevesebb szó esik,
és filmek sem születtek.Gondolhatunk itt Drezda lebombázására,amikor annak már semmi köze nem volt a háburú kimenetele szempontjából,vagy a Wilhelm Gussow utasszálító elsüllyesztésére 1945 májusában,amikor hivatalosan már Németország kapitulált.Itt több volt az áldozat,mint a Titanic esetében.A felszabadított városokban történt szovjet-szövetséges atrocításokól,a lakosság elleni tömeges erőszakról már ne is beszéljünk!/Be kellett a nőket Pesten falazni hogy ne erőszakolják őket halálra//Ezek szintén háborús bűnök voltak,amit soha nem vizsgáltak ki,mert "Jajj a legyőzöttnek" -a régi római elv érvényesült.
Igen háború volt,de azért vigyázzunk hogy mindenért mindíg csak az egyik
oldal felelősségét hangsúlyozzuk,a másik oldal pedig bűntelen.
#37: Az észak-afrikai hadjáratot nem véletlenül nevezik az utolsó lovagias háborúnak vagy az ,,úriemberek háborújának". Na persze ott is voltak olyan tettek amikre nem éppen illik a lovagias jelző, de összességében véve egymás kölcsönös tisztelete és a civil lakosság kímélése jellemezte a hadviselő feleket(a német és a brit katonák viszonyára alapvetően is jellemző volt a kölcsönös tisztelet, ami másoknál ritkának számított).
Viszont Rommel ebben az esetben hiába győzte volna meg Montgomeryt, mert Montgomery nem volt döntéshozó ezen a szinten. Talán még Churchill meggyőzése is kevés lett volna, sokszor ő sem tudta érvényesíteni megfelelően az akaratát amerikai és szovjet szövetségesei ellenében. A ,,három nagy" között Churchill szorult leginkább háttérbe, az USA és a Szovjetunió túlhatalma miatt Nagy-Britannia kissé háttérbe szorult. Pl: Churchill támogatta a balkáni és norvégiai partaszállás ötletét, de ebből nem lett semmi(pedig mi magyarok ezzel talán pont jól jártunk volna).
Ettől függetlenül szerintem is, ha Rommel lett volna az új vezető sikerült volna elérnie egy Németország számára kedvezőbb békét. Hitler sokat rontott a helyzeten 44-45 folyamán ez könnyen belátható.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!