Szerintem le kellett dobni az atombombát. Ti erről mit gondoltok?

Lehet vitatkozni mellette és ellene. De két dolgot ne felejtsünk el.

1. A japán haderő flottája volt csak megsemmisítve a szárazföldi haderejük 80% még sértetlen állapotban volt és erődítményt csináltak a z egész országból a fő szigeteken.

Hogy elesett volna az nem vitás de mennyien haltak volna meg és meddig húzódott volna az megérne egy külön kérdést.

2. Ha nincs demonstrálva a pusztító ereje a civil lakosságon a szovjetek stb megkérdőjelezhették volna a létezését. És lehetséges hogy katonai összetűzésre került volna sor az USA és a Szovjetúnió között.

1945 nyarán a Japán anyaország védelmére 4 335 500 katona állt rendelkezésre, de ezek a csapatok egyrészt nem voltak gépesítve, másrészt gyakorlatilag nem rendelkeztek modern nehézfegyverzettel (páncélosok, tüzérség, páncélelhárítás) sem. Csak elavult ágyúik és gyatra könnyűharckocsijaik voltak.

A japánok továbbá primitív fegyverekkel (bambuszlándzsa) láttak el 31 550 000 civilt.

A japán légierőt addigra az amerikaiak kiherélték, a hadiflotta szinte teljesen megsemmisült, vagy harcképtelen állapotban vesztegelt a kikötőkben.

A szövetségesek Japán inváziója során (Operation Downfall) egy 6 milliós, (5 millió amerikai, 1 millió brit), modern, teljes mértékben gépesített hadsereget kívántak bevetni.

Ez a 6 milliós haderő a masszív haditechnikai fölénye miatt képes lett volna Japán legyőzősére, de csak komoly emberveszteség árán.

A szövetségesek mennyiségi és minőségi fölénye légierőben, nehézfegyverzetben totálisnak tekinthető.

Az amerikai vezetés fő motivációja az atombombák bevetésével elsősorban Japán kapitulációjának gyors kikényszerítése volt, elkerülendő az invázió súlyos veszteségeit. Másrészt demonstrálni kívánták a katonai fölényüket a Szovjetunióval szemben is, az új csodafegyver alkalmazásával.

Viszont van még valami ami nem történt meg a háború során sem európában sem a távolkeleten.Ahogy a Németeknek úgy a

Japánoknak is volt hatalmas mennyiségü vegyi fegyvereik.Nem vetették be.Azért ne felejtsük el hogy Japánnak a két atomtámadás után volt még több mint kétezer nippon vadászgépe amikhez volt még ugyanennyi kamikáze pilóta.Most képzeljétek el ha mint a kétezer repülőt szaringáz bombákkal rakják meg és megindulnak a gyanutlan amerikai flotta felé.Namost tudni kell hogy a két atombomba után a fiatal magasabb beosztásban lévő japán katonatisztek ezt tervezték de a császár ezt meghiusitotta a hozzá hű erőkkel.Ha a puccs sikerül onnantól kezdve a japánok vegyi az amerikaiak meg nukleáris fegyverekkel oda vissza irtották volna egymást.Lehet hogy az egész bolygó beledöglött volna.Ez nem fikció akár igy is történhetett volna.

A harci gázok szárazföldi hadviselésre lettek kifejlesztve, tengeri célpontok, azaz hadihajók ellen egyáltalán nem hatékonyak. Történtek ilyen kísérletek, amelyek teljes kudarccal végződtek.

Továbbá:

Egyrészt 1945-ben az amerikaiak totális és teljes légi fölényt élveztek Japán fölött.

Másrészt a radarral felszerelt amerikai hadihajók már nagy távolságból észlelték volna a japán repülőgépeket. A hordozók vadászgépei pedig koncentrált, tömeges támadásokat intéztek volna a közeledő japán gépek ellen. Továbbá ott volt a flotta sok ezer, igen hatékony, radarvezérlésű légvédelmi ágyúja és gépágyúja is a hadihajók fedélzetén.

Harmadrészt Japán a fénykorában sem volt képes bevetni egy csatában egyszerre 2000 db repülőgépet. 1945-ben pláne nem lett volna képes ilyen koncentrált csapásra.

Negyedrészt, 1945-re japánnak már alig volt jól képzett pilótája, éppen ezek hiánya miatt nyúlt a kamikaze akciókhoz, mert zöldfülű pilótáik légiharcban esélytelenek lettek volna.

Összességében a japánok már igen kis volumenű légitámadásokat sem voltak képesek végrehajtani 1945-ben, így 2000 db zömében elavult repülőgéppel, és képzetlen pilótákkal 2000 repülőgép koncentrál légicsapása is teljesen kivitelezhetetlen lett volna.

A hadihajók méhsejtszerűen épültek fel, az egyes helységeket pedig víz- és légmentesen záródó ajtók választották el, melyek harci körülmények esetén mindig csukva voltak. Azaz a hajótestbe hatoló töltetből kiáramló gáz csak igen kis helyen terjedhetett volna el.

A hadihajók nagy teljesítményű szellőztető berendezésekkel is rendelkeztek. Azaz ezekkel a hajótest egy részébe be esetleg bejutó gázt gyorsan eltávolították volna.

A hadihajók harci körülmények között viszonylag nagy, 40-50 km/h sebességgel haladtak, így a keletkező szél pedig egyszerűen lefújta róluk a fedélzeten felrobbanó tültetekből kiáramló gázt.