Befolyásolhatja a nagyapám hírneve a karrieremet?

Miért mosták volna át, ember? Normális,hogy azt mondom a hazámnak mert az a hazám XD

Itt születtem, román állampolgár vagyok. Kizárólag a román állam az, amelyiknek bármit is köszönhetek. A magyar épp annyit segített rajtam, mint az argentin vagy a dél-afrikai... Semmit. Tehát én semmit nem kaptam tőlük

Másrészt miért ne szolgálnék a seregbe? Nem értem mi a gond ezzel? Ez egy munka, amiért az ember kap kis téglalap alakú papírdarabokat, jobb helyeken pénznek mondják. Ennyi. A dolg annyi, hogy bemenni az irodába, aláírni ezt-azt, ügyes-bajos dolgokat elintézni, s lopni a napot. Persze ha tiszt vagy és jól vagy a felettesekkel.

1. Mit nem lehet azon felfogni, hogy nekem Magyarország sose volt hazám. Semmi nem köt oda. Nincsenek magyarországi ismerőseim, nincs semmi közöm ahhoz az országhoz, aminek a fővárosa Budapest. Nem feltétlenül pénzről van itt szó. Hanem Magyarország semmi olyat nem tett, amivel kimutatta, hogy fontos volnék neki. Románia ingyenes tanítást, magas ösztöndíjat, jó kórházi kezelést, diplomát, stb biztosított nekem. Amikor volt egy daganatom (lábamon) akkor román orvos műtött, román kórházban. Ott kezeltek román kórteremben, s román biztosítás állta a kórházi költségeket is.

2. Mint mondtam nagyapám egyike a legismertebbeknek és legjobban megbecsülteknek az országból. Tehát megbecsülést is kapott. Ahogy én is. Több tanulmányi kitüntetést és oklevelet kaptam a román államtól, több ösztöndíjat is és jutalomból cserediákságot Spanyolországba.

3. Nem lesz semmi háború, ez nem a mesevilág. És ha lesz is, ez nem úgy működik, hogy hakra bakra mindenkit küldenek a frontvonalba. Nagybátyám is katona volt, senki nem kényszerítette semmire. A magas fizetés miatt jelentkezett önkéntesenek Afganisztánba, ott egy irodában, szép csendben, koordinátor ezredesként eltengette a 4 hónapot, hazajött és nyugdíjba ment 46 évesen.

4. Előítélettel semmire nem mész. Sosem éreztem, hogy más lennék a román barátaim vagy társaim körében. Ugyanolyanként kezeltek, sőt.

5.hagyjuk kérlek a nagy nemzeti nyavajákat, az nem ad kenyeret a szádba. Biztos hatalmas hazafi lehetsz, csak magyar termékeket veszel és rá sem bírsz nézni pl egy német VolksWagenre vagy egy BMWre...

Nem pénzben mérem. Hanem hogy melyik állam jóvoltából tanulhattam, diplomázhattam el, lehetek most boldog ember. Melyik állam tartott sajátjának és melyik állam gondoskodott arról, hogy ne az utcán kelljen éljek, mint kisebbség.

Miért adtam volna valamit is a magyaroknak? Te adtál a lengyeleknek vagy a vietnámiaknak? Mit kéne csináljak? Irassam a vagyonom a magyar államra, vagy mi? Mint mondtam, én nem jelentek semmit nekik, nekem sem jelentenek semmit. Mert semmi nem köt oda. Téged mi köt Szaud-Arábiához?

A románok azért álltak át 44-ben amiért a magyarok is akartak. Csak azért vagytok felháborodva, mert nektek nem sikerült. Azért történt, mert a király nem akarta a biztos halálba sodorni az egész népet.

Mi van Debrecennel? Sosem kerülhetne sor ilyenre, mert EU és NATO tagok vagyunk, de ha így is lenne, miért ne tenném? Mi nekem Debrecen? Neked mi Craiova vagy Berlin? Daciaba nem ülnél, gratulálok, ülj mindíg Lamborgini-ben azt kívánom.

Milyen behódolás? Úgy éled meg, mintha az Asterix és Obleix szereplője lennél és nem hódolsz be a rómaiaknak... Egy egyszerű polgár vagy, mint én vagy más és bármely állam szarik rád és arra, mit gondolsz róla (ahogy akárki esetében). A helységnevek pedig... Az én városom 3 nyelven van kiírva, de ha csak románul lenne, az se zavarna, mit érdekel ez engem? Mint monstam rengeteg időd lehet, nagyon unatkozhatsz, ha ennyi időd van ilyen marhaságokon rágódni. Ha ez a legnagyobb problémád az életben, azt kívánom, hogy olyan stresszmentes életem legyen mint neked.

Az állampolgárság meg szintén olyan dolog, mint amilyennek dédnagyapám mondta: "tegnap még magyar földön gazdálkodtam, ma meg már román földet művelek. nekem egyik sem adott egy krajcárral sem többet a mu kámért, ugyanúgy megyek így is reggel 6-ra a mezőre". Azaz semmi nem változik meg, minden megy tovább.

Én és a családom sem érzi, hogy bármiben hátráltatva lennénk. Ugyanúgy pénzt keresünk, eszünk, alszunk, élünk,szórakozunk. Nekem semmit nem ártottak a románok. Neked talán ártott bármelyik bármit is?

Az én őseimet nem akarták kiűzni, nem volt nekik megtiltva a magyar szó. Én az idegen nyelves dolgra csak annyit mondok, azokbak a híres neves magyaroknak is ezt mondod, akik kiaszaladtak Amerikába pl és rájuk kényszerítették ezt a nyelvet? Vagy mi van azokkal a pl németekkel, románokkal, akik muszáj volt Magyarországi születésük miatt megtanuljanak magyarul?

Engem őszintén nem zavar milyen nyelven vagy hogy írják a nevem... Őseimet sem zavarta anno hogy latinul volt beírva a nevük. Ha ez a legnagyobb problémád, nagyon sok időd lehet. Én a saját nyelvemet tanultam, nem panaszkodhatom.