Mit jelentenek ezek? konzervativizmus liberalizmus nacionalizmus szocializmus demokrácia

Konzervativizmus: A régi dolgok megőrzését jelenti. Ez mindig és mindenhol mást jelent. Pl. régen a királyság megőrzését jelentette, ma már nyilván nem akar szinte senki se királyságot. Ma mondjuk egy konzervatív fontosnak tartja a hazafias dolgokat, a vallást, a hagyományokat.

Liberalizmus: Magyarul szabadelvűt jelent. Abból indul ki, hogy az embernek saját magának kell döntenie minél több dologról, és ne mondják meg neki, hogy mit kell csinálnia / gondolnia. Valamilyen szinten egyébként szinte mindenki liberális manapság Európában, hiszen te is valószínűleg fontosnak tartod a szólásszabadságot, a vallásszabadságot, a gyülekezési jogot, stb. Ezeket mind a liberálisok vívták ki.

Nacionalizmus: Össze-vissza használják ezt a fogalmat (valaki sima hazafiasságot ért alatta, valaki meg kőkemény fajgyűlöletet). Annyit jelent egyébként, hogy a te nemzeted önállóságában hiszel. Például amikor Petőfi Sándor a magyarok önállóságát akarta a Habsburg Birodalommal szemben, akkor Petőfi nacionalista volt.

Szocializmus: Az állam irányítja a gazdaságot (meg igazából az egész életedet az állam egyengeti), és az a célja az államnak, hogy az emberek között egyenlőség legyen.

Demokrácia: Az a rendszer, amikor az emberek szavazzák meg, hogy kik legyenek a politikusok. (Vagy éppen a törvényekről is az emberek szavaznak.)

Ezek az izmusok, amiket leírtál, egytől-egyig arra lettek kitalálva, hogy a tömeg felett problémamentesen lehessen uralkodni. Ezek az ideológiák arra szolgáltak és szolgálnak, hogy hatalmi bázisokat lehessen építeni az emberek ilyen-olyan érzelmeik felhasználásával, majd azokat más embercsoportok ellen fel lehessen használni. Mindegyikben van azért olyan elem, ami akár hasznos is lehet, azonban ezek az izmusok nem spontán jönnek létre, ezek hatalomtechnikai eszközök, amelyek ismert vagy rejtett személyek vagy csoportok távlati elképzeléseit igyekeznek alátámasztani a hatalom monopóliumának megszerzése érdekében. Ezért a többség szempontjából végső soron több hátránnyal járnak, mint előnnyel.

A demokráciát ide keverni azonban nem értelmes, mert az nem ideológia (hatalomtechnikai eszköz), hanem hatalmi forma. A többség diktatúrája a kisebbség felett. Korunkban a legfejlettebb hatalmi formának tartják, szerintem érdemtelenül. Egyrészt azért, mert amikor létrejön, nem működik, amikor pedig működni látszik, akkor még nem jött létre.