Milyen ma egy átlag magyar család?

Nem tudom, te hol látod ráírva az emberekre, hogy mennyit keresnek, de egyébként Budapesten kb. csak az tud megmaradni, aki az országos átlag fölött keres, mivel ott az egekben van a lakhatás és a közlekedés ára. Lehet, hogy soknak tűnik a fizetés, de a háromnegyede elmegy a lakbérre, és akkor még nem vettünk buszbérletet, kaját, ruhákat, tisztálkodószert stb. Ha meg mondjuk még van gyerek is, akkor még rosszabb. Vidéken más a helyzet, főleg az ország keleti részén. Ott valamivel élhetőbb a lakhatás költsége, viszont a fizetés is sokkal kevesebb, és munkalehetőség is alig van.

Másrészt itt persze, hogy csak arról fogsz olvasni, aki szegénységben él. A gazdagok nem fognak idejönni panaszkodni, mert nekik nincsenek anyagi gondjaik.

Elmesélem neked Pécset.

Négy, és tíz emeletesek sokasága, és a közös képviselők azért nem tudnak szinte sehol érdemben tenni a házakért, mert a lakók 60-70%- a ALBÉRLŐ! Nagyon sok helyen több lakást is ad ki, ugyanaz a tulaj!

Mi minden hónapban megyünk valahova kirándulni, egy - egy napra, negyedévente wellness - re.

Akárhová megyek, minden tele vendéggel. Örülsz, ha be tudsz ülni egy étterembe, minden tele van, és igen, többségében hazai vendégekkel. Pl. két hét múlva megyünk Gyulára, a szállást már augusztusban lefoglaltuk, hogy biztosan legyen helyünk.

Láthatóan több pénze van az embereknek.

A legjellemzőbb szót keresed? Tehetetlen.

Munkája alig, meg nem fizetik, elképzelése sincs, mit tehetne, retteg (na nem a migránsoktól, attól hogy az utcára kerül, hogy nincs mit ennie, hogy nem tudja mit hoz a holnap).

Persze igyekszik titkolni. Névtelenül panaszkodik. Bedől minden hülyeségnek (már nemcsak az átlag család, hanem szinte mindenki).

De láthatsz mást is. Dőzsölést, pazarlást. A másik megnyomorítását. Lelketlenséget és közömbösséget. Az átlagra is jellemző.

Ha csak a szomszédban nézel körül, ha felszínesen teszed, semmit sem tudtál meg.