Miért állítja be magát Amerika a demokrácia hazájaként, amikor a görögök hozták létre az eszmét és az intézményt is?

Az ókori görög demokrácia sok mindenben különbözött a maitól. Nem terjedt ki akkora területre, mint ma: se arról nincs szó, hogy egy egész nép részt vett volna benne, se arról, hogy egy egész országban létezett volna. Ráadásul nem is az a fajta, általános választójogon alapuló népképviseleti demokrácia volt, amit manapság megszoktunk. Az ókori görög demokráciát manapság elég kemény diktatúrának tartanánk, mert a lakosság eléggé kis részének volt bármilyen beleszólása a közéletbe és közülük is csak egy kis hányad tudott érdemben befolyást gyakorolni bármire, ami történt.

Azt a fajta demokráciát, amit ma itt is ismerünk, az Egyesült Államok működtette először élesben országnyi méretben, tehát ezzel máris tudják magyarázni a dolgot. Egyébként meg minden rablóhadjáratnak van valami "eszmei fügefalevele", az Egyesült Államok pedig a demokrácia terjesztését és védelmét nevezte ki ennek. Inkább ez az oka annak, ha valaki a demokrácia hazájaként tekint rájuk.

Mindenkinek (minden országnak) vannak eszméi, amit szépnek, jónak tart (vagy úgy gondolja, mások annak tartanak). Természetes, hogy mindenki önmagát valami ilyesfélének tartja.

Aztán vannak akik/amelyek esetén ténykedésük alapján mások is így gondolják, ott nem szükséges ezt külön ecsetelni. De van, ahol a valóság, a tényleges cél és cselekvés drasztikusan más, mint e szép dolgok. Ott bizony nagyon erősen hangoztatni kell, hogy bezzeg ő mennyire... - és általában az is igaz, hogy a kettő között fordított arányosság van. Minél távolabb van valaki attól amit állít, annál erőteljesebben, néha erőszakosabban állítja. Lásd emberi természet.

Amerika a legrégebben működő, jogfolytonos KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA.

A demokráciát a görögök "találták fel", ez igaz, de az közvetlen demokrácia volt, ami csak kisközösségek szintjén működhet, maximum az ókori Athén méretű városállamok szintjén, és a modern korban még ez is lehetetlen: nem mehet ki minden egyes politikai döntés meghozásához az egész nép az agorára közvetlenül népszavazni.

A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA jóval később alakult ki, valójában a zsinat-presbiteri szervezetű egyházak találták ki a rendszert: az egyháztagok presbitereket, a presbiterek zsinati atyákat választanak, és végül a zsinat hoz döntéseket, mint afféle egyházi parlament.

Az amerikai képviseleti demokrácia alapmodelljét pont ezek a korai protestáns telepesek dolgozták ki (pl. az elnökválasztásnál a polgárok elektorokat választanak azzal a céllal, hogy azok továbbítsák a szavazatukat, az elektorok választják az elnököt stb.).

Ehhez adódott hozzá a francia forradalom modellje, amely rövid életű köztársaságot tudott csak létrehozni, amely előbb jakobinus-diktatúrába, majd a napoleoni egyeduralomba, végül császárságba torkollott.

A brit alkotmányos monarchia mellett az USA a legrégebben működő jogfolytonos képviseleti demokrácia, amelynek a francia példával ellentétben nem voltak kihagyásai.

A mai Franciaország az "ötödik köztársaság" korát éli, az athéni demokrácia évezredekkel ezelőtt megszűnt.

Az Egyesült Államok alkotmánya 1787. szeptember 17-e óta érvnyben van, töretlen demokratikus jogfolytonossággal.

Hát ezért.