Miért ponthatárok alapján jut be egyetemre az ember honnan vették ezt az ostobaságot, miért nincs inkább felvételi vizsga, vagy elbeszélgetés?

Mióta csak emlékszem, mindig volt felvételi ponthatár. Réges-régen, mikor még egyedi felvételik voltak az egyetemeken (központi felvételi az érettségi helyett, elbeszélgetés, hozott és szerzett pontok), akkor is volt ponthatár, az alapján lehetett tudni, hogy felvettek-e.

A mostani rendszerben is ponthatár van. Hogy miért? Azért, mert az egy egzakt dolog. Vannak világos pontszámítási szabályok, ezek alapján meg lehet határozni, hogy a teljesítményed hány pontot ér. Aztán ezt össze lehet hasonlítani a ponthatárral: ha eléri, felvettek. Egyértelmű, világos dolog, még ha bizonyos esetekben nem is a legjobb.

1, egyszerűbb módszer, komolyan el akarsz beszélgetni több száz emberrel?

2, akinek nincs elég pontja valószínűleg úgyis kibukna, így is kibukik első félév után kb az emberek fele (mérnököknél legalábbis), sokan pedig éveket csúszva végzik el

3, az adófizetők fektetned beléd pénzt azzal, hogy ha államilag támogatott helyre jutsz be. Ha nincs elég pontod elég nagy rá az esély, hogy nem éri meg a befektetés. Kivételek persze mindig vannak és lesznek is, emiatt ne add fel

[link]

A '60-as években nagyon kevés egyetemista volt az országban (meg úgy mindenhol), így nem volt szükséges központosított pontszámítás és az elbeszélgetés valóban egy működő modell volt. Azonban ma már minden degenerált be akar iratkozni a legnívósabb szakokra is, úgyhogy kellett egy általános szűrő, ami legalább a leghülyébbeket kiszelektálja. A többi meg majd kihullik az első félév után.

Elvált szülők gyereke NEM kap plusz pontot, a hátrányos helyzetű kap.

Az, hogy elváltak a szüleitek, nem minősül hátrányos helyzetnek. Ennek a feltétele az, hogy a jelentkező rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre legyen jogosult, és a következők egyike fennálljon: a felvételizőt együtt nevelő szülők, az őt egyedül nevelő szülő vagy a családbefogadó gyám a kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik; a jelentkezőt nevelő bármelyik szülő, illetve a gyám a kedvezmény igénylésekor aktív korúak ellátására jogosult, vagy az azt megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva; a felvételiző szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között élt, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Hogy valaki a többetpontok miatt gyereket vállal? Utána sokkal könnyebben kibukik, mert a gyereknevelés kvázi főállású elfoglaltság.

8: Az elvállást ne úgy értsd, hogy boldog-boldogtalan elvállik és akkor a gyereke kapja a plusz pontokat, hanem azok, akiknek utána a jövedelem és egyebek alapján hátrányos helyzetű lesz.

A gyerek meg nem jár semmilyen elfoglaltsággal, mert ilyen esetekben a nagymama megy el vele gyesre, ő neveli, stb, míg az anyuka tanul.

Nem felháborodni kell, hanem megérteni. Azt ugyan nehezebb, de nem teszed nevetségessé magad.

Ajánlok néhány dolgot. Nézz utána, hány ember felvételizik, hány ember oktat. Számold ki, egyre egy nap alatt mennyi jut. Számold ki, mennyire lehet megítélni egy ismeretlenről a komplex tudását egy témáról.

Most pedig nézz végig sok sok évet, hányan jutottak be (beszélgetéssel), ők milyen pontokat kaptak volna, és mi történt volna, ha határok lettek volna.

Képzeld, az történt volna, hogy nagyjából ugyanazok jutottak volna be. Csak amaz rengeteg pénzbe kerül, ez meg sokkal kevesebbe. Lesz pár ember, aki peches. Úgy ezerből kettő. A fellebbezést azért találták ki, hogy e kettőt elbírálhassák.

De természetesen minden tudás nélkül nagyképűen beleugatni egy folyamatba sokkal könnyebb. Mert méréssel a végén még kiderülne, hogy ennyi ismerettel se beszélgetés se pontozás esetén semmi esély.