Az egy vagy a kétfordulós választási rendszer a jobb?

Az egyfordulós nem olcsóbb. Legalábbis a különbözet elhanyagolható az összkiadáshoz képest.

A kétfordulós valós eredményt hoz, az egyfordulós hamisat. Ezért csinálták ilyenre.

Egy példán érzékelhető.

Tegyük fel, hogy 10 párt indul minden körzetben, egymillióan szavaznak és 200 mandátum van (csak hogy könnyebb legyen számolni). van 100 körzet, egyre jut tízezer ember. Bejutáshoz kell 5% (50000 szavazat). Minden körzetben 2000 ember szavaz az 1. párt jelöltjére, 8000-ból 6000 pedig egyenletesen eloszlik a 2-5. párt között, a többi 5 alig kap szavazatot (összesen 2000). Tegyük fel, hogy a listáknál is ez a helyzet. Most összesítsünk.

1 mandátum egyéniben 10000 szavazat.

1. párt 200000 szavazat = 20 mandátum.

2-5. párt 150000-150000 szavazat = 15-15 mandátum.

6-10 párt 40000-40000 szavazat, kiesett. a 20 mandátumot elosztják az öt párt között.

Egyéniben minden körzetet az 1. párt nyert meg.

Tehát 1. párt 124, 2-5 párt 19-19 mandátum. A párt így fölényes abszolút többséget szerzett.

Most nézzük a kétfordulóst. Ott is 100 egyéni van, de a csak abszolút többséggel lehet az első fordulóban nyerni, és csak az jut tovább, aki listán 5%-ot szerzett. A listás mandátum csak 80, mert 20 a kompenzációs mandátum, amit a második fordulóban kieső egyéniek pártjai között osztanak el. Legyen a szavazás eredménye ugyanez.

I. forduló egyéni győztes nincs, listán a fentihez képest

1. párt 16+4, 2-5. párt 12-12 + 3-3 mandátum, többi kiesett.

2. fordulóban lehetségesek visszalépések. Mivel itt mindenki az 1. párt ellen van, ez várható legalább a felében ott 2-2 ember, többiben 5-5 ember versenyez. Tegyük fel, hogy az emberek hasonlóan szavaznak. Ekkor a 2 emberes körzetekben 8000-2000 lesz az arány, a többiben azonos (2000-2000). Itt egyetlen szavazat is dönthet. Ha arányos a helyzet, akkor 10-ben az. 1. párt, többiben a 2-5. párt embere győz.

1. párt 10 mandátum, 2-5. párt 22-22 mandátum (vagy 23). A kompenzációs 20 mandátumból nagyjából az 1. párt 3, a többi 4-5 mandátum jut.

Összesítve: 1. párt 33 mandátum, 2-5. párt 41-42 mandátum.

Tehát itt az 1. párt szerepel a legrosszabbul, a másik 4 pártból háromnak koalíciót kell kötnie. Ha az eredmény nem egyenletesen oszlik el a többi pártnál, akár (szerény) abszolút többséget is szerezhet.

Ezért az 1. párt elemi érdeke, hogy egyfordulós legyen a választás, akkor akár kétharmadot is szerezhet 20%-kal. Kétfordulós esetben biztos utolsó. Ha a többieknél nem arányos az eredmény, akkor sem képes még relatív többséget sem szerezni. Mivel senki nem lép vele koalícióra, garantáltan kormánybukást jelent.

Egyébként nem a fordulók száma számít, hanem az első forduló szabálya. Eszerint (bármelyik) kormány mindig megnyeri az egyéni körzeteket, így soha nem bukik meg. Ha egy mostani 7-8%-os pártot képzelnénk a mostani kormány helyére, az se tudna megbukni akkor se, ha nem sokkal több szavazatot kapna.

Mitől hamis az egyfordulós?

20% szavazói arány, kétharmados többség.

A kétfordulós?

Az abszolút többséghez (101 mandátum) is minimum 45% szavazat kell. Kétharmadot 60% szavazat alatt nem lehet elérni.

Az egyfordulósban egy jól szervezett törpe kisebbség abszolút hatalommal bír, kétfordulósban a minimális győzelemhez is (kormányalakítás) legalább 45% kell.

Én a kétfordulósban a második forduló előtti mutyizást nem szerettem. Az első forduló után jöttek az álszent dumák, háttéralkuk én visszalépek a javadra, ezért te adsz valamit nekem stb. Ha ezeket tudom az első forduló előtt lehet, hogy nem arra adom a szavazatom.

Álljon ki mindenki, mondja el mit akar az emberek meg választanak egy fordulóban. Nincs utólagos kavarás.