Egyik unokatestvérem Németországban dolgozik 9 éve. Kint is él. Azt mondta már vége annak világnak hogy nem zárták a kapukat bejárati ajtót. Sok a lopás. Igaz lehet ez?

"Nem tudom, de Ausztriában sokáig voltak üzletekben olyan kiirások, hogy magyar ne lopj!"

Amit a (sajnos) magyar állampolgársággal rendelkező színes nomád kisebbségünk követett el többnyire.

A nagyszüleim falujában is a cigányok árulják az Ausztriából lopott bicikliket.Kisbusszal mennek portyázni, ugyanis a naiv osztrákok nem mindenütt lakatolják a bicikliket, motorokat.

Gondolom, ott sem lehet minden településre, településrészre vonatkozó egységes biztonsági helyzetet megállapítani.

A falunkban, a szomszédos faluban, nem is hallok lopásról. Pedig nem világtól elzárt helyen élünk.

Hetente kétszer, reggel, jónéhányan kiteszik az üres palackokat a szódásnak, a pénzzel együtt. Napközben kicseréli, ha van visszajáró, odateszi. Akik munkahelyen vannak, csak késő délután viszik be.

Bicikliket nyugodtan ott lehet hagyni, bárhol. Az iskolának is van, az épületből nem is látható helyen és kissé távolabb biciklitárolója. Naphosszat vannak ott biciklik.

Ott lehet az út szélén a járó motoros nyitott ajtajú autó, míg az ember a kaput csukja, nyitja.

Egyedül élő szomszédasszonyunk (többen is csinálják a faluban) fűtési időszakokban a szomszéd faluban szintén egyedül élő sógornőjéhez költözik, hogy csak egy épületet kelljen fűteni. Olyan kéthetente néz haza. Sokan tudják, mégis érintetlenül van mindene.

A garázsunkon nem is tudom működik-e a zár, sose használtuk a kulcsát. A pinceajtó is nyitva van, a kapu is. Amilyen alacsony a kapu és a kerítés, amúgy is csak jelképes lenne a kulcsra zárás, lakatolás. Pedig évek óta kutyánk sincs; a legutóbbi öreg jószágunk elhalása annyira a szívünkbe, lelkünkbe maródott, hogy nem akarunk még egy ilyen búcsút átélni.

A 8 km-re levő nagyvárosban messze nem ilyen idilli a helyzet.