Lehetséges, hogy a közép-kelet európai országok miatt szétesik az EU?

na igen,Putyin bármikor kiadhatja az indítási parancsot az atomrakétáknak.

csak tudnám hogy ki vagy mi táplálja ezt a szűnni nem akaró oroszrettegést.liberális nézeteket vallasz ugye kérdező?

a kérdéshet röviden annyit hogy nem fog szétesni az eu,főleg nem a V4-országok miatt.hisz reszketve várjuk(várják)az alamizsnát.ezek nélkül igen komoly problémák lennének hisz a kormányok költségvetése felborulna.komoly öszegeket kéne átcsoportosítani különféle fejlesztésekre ill beruházásokra-de ugyan honnan és miből?szóval némi hőbörgésen kívül egyik említett ország sem fog messzebbre menni.

Szerintem összenő, ami összetartozik és szétesik, ami nem. A 2004-es és az azt követő bővítés a wishful thinking tankönyvi példája és szerintem akképp is fogják tanítani a jövőben. Eltérő történelmi tapasztalattal, kultúrával, mentalitással, gazdasági szerkezettel rendelkező társadalmakat akartak felrakni a brüsszeli gyorsra. Ebből következik már az is, hogy a két-és háromsebességes Európa koncepciója komoly szinteken, bizottsági szinten is felmerült.

Bizánc, a Kijevi Rusz, Oroszország, az Oszmán Birodalom mindig is perifériaállamok voltak, despotikus hatalomgyakorlással, nem voltak jogok, nem voltak egyetemek.

Angliában, Franciaországban, a Német-Római Császárságban kiadták a Magna Carta Libertatumot, választófejedelmek működtek, felálltak az első parlamentek. Nálunk, a cseheknél és a lengyeleknél ez érdekesen alakult, voltak egyetemek, de később és kevesebb, a városok később jöttek létre és kevesebb, ebből kifolyólag a polgárosodást is importálni kellett, ellenben megjelent a nyugaton teljesen ismeretlen mezőváros fogalma. Keleten pedig nem volt "szabad cári város" és "szabad szultáni város". Vesd össze a Bach-korszak magyar viszonyait a korabeli angol belpolitikával... Ég és föld.

Nem fog egyben maradni, hiába kalapálják össze erőnek erejével. És igen, a kultúránk inkább nyugati, mintsem keleti, de ez még vajmi kevés ahhoz, hogy Párizzsal és Amszterdammal tartsunk. Inkább ők az egyik blokk az egyik oldalon, Moszkva és Isztambul a másik, mi pedig arccal nyugatnak fordulunk, de az egyik kezünket nyújtjuk a hátunk mögé a keletnek, hogy ne húzzuk őket magunkra végleg. Az egyik pólus a remény, a másik a félelem, ebben a sztoriban.

Persze van a történelemben olyan, hogy egy ország perifériából felzárkózik (Finnország), más centrumból lecsúszik (Itália), de ez egy történelmi folyamat és egy kék alapon csillagos vászon kiaggatásával a közintézményekre még nem változik meg a társadalom évszázados belső szerkezete.

Én egyébként egy önálló Közép-Európai Uniót tartanék jónak, ami szövetséges a Nyugatnak, a "mag-EU"-nak és óvatos partnere a keletnek :-)