Szerintetek nehezebb a mai világban fiatalként stabil és biztos jövőt biztosítani magadnak, mint mondjuk régebben?

Én nem sarkítanám ezt így ki.

Már Zrínyi idejében is megkérdőjelezendő volt a dicső régi múlt-silány jelen koncepció.

100 évvel ezelőtt mindenről lehetett beszélni,csak biztonságról nem,ott volt az I VH,II VH,56-os forradalom,Rákosi papa,aztán a Kádár korszak eleje.

Hatalmas szegénység volt és hatalmas létbizonytalanság.

Csak a média erről nem számolhatott be az erős cenzúra miatt.

Ha 50 évvel megyünk vissza,akkor talán már egy picit jobb volt,de akkor se idill.

Papám egész életében keményen dolgozott,egy kis vidéki háznál többet nem tudott elérni,tanulni szeretett volna,de nem volt rá lehetősége.

Mamám szintén tanulni szeretett volna,de nem lehetett,mert szegénység volt,korán férjhez kellett mennie,egész életében takarított,ami arra volt elég,hogy legyen ételük.

Aki talán élvezni tudta egy kicsit a rendszert,az apukám,aki a 60-70-es években volt fiatal.

Akkor tényleg jól lehetett keresni az ő szakmájával.

Anyukám pedagógus,ő akkor is rosszul keresett,mert a szellemi munkások akkor se voltak "értékek"

Konkrétan a becsületes fizetése annyira kevés volt,hogy 30 éves koráig a mamájánál élet,majd a férjénél.

Ha egyedül kellett volna laknia,akkor hónapról hónapra tengődött volna.

A jelenlegi rendszer majdhogynem megegyezik az akkorival az ideológiát kivéve.

Egyedül annyiban volt jobb egy ideig az előző rendszer,hogy nem voltak ilyen magas tandíjak.

Viszont azt is hozzá kell tenni,hogy a tananyag cenzúrázva volt,és a nyugati világhoz képest erősen le volt maradva.

Hát igen.

Kedvemcem,amikor a 8 általánossal rendelkező nyugdíjas néni osztja az észt,hogy a mai fiatalok lusták,azért nincs semmijük,meg nem akarnak önállósodni.

Mielőtt ekkorát általánosítanánk, azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy a mostani nyugdíjasoknak mennyi esélye volt tanulni egyáltalán, na meg egy lerombolt országban elsősorban nem is atomfizikusokra volt szükség, hanem kétkezi munkásokra.

A stabil jövő illúziója régen csak szocialista rendszer miatt volt meg, ma már azonban jól látszik, hogy a világ gyorsan változik, nem lehet és nem szabad stabilnak venni semmit.

Az igaz, hogy könnyebb volt otthonhoz jutni egy kb. 15-20 éves periódusban, de ezt se általánosítsuk. Az ötvenes években még összeköltöztettek embereket. Egyáltalán nem az volt a 20. században általánosan a jellemző, hogy 20-30 évesen saját lakásba/házba költöztél.

Statisztikailag pedig kimutatható, hogy az életszínvonal folyamatosan emelkedik, ha voltak is visszaesések pl. a rendszerváltás vagy a 2008-as válság miatt.