Nem rég olvastam egy érdekes töri könyvet, ami kicsit más szempontból közeleti meg, mint ahogy azt a suliban szoktuk tanulni a 2. vh. -t. Röviden leírom, aztán leírnátok, hogy mi a véleményetek?

Mint valaki már írta, a történelmet - a hivatalos álláspontot a győztesek írják.

A tankönyvekben a történelem egy verziója szerepel, az a verzió, amelyet az aktuális vezetőség jóváhagyott. Ez nem feltétlenül korrelál az igazsággal.

"Rooseveltnek meg szüksége volt pénzre,amit Anglia gyarmatairol tudott volna megkapni,szoval ő a gyarmatbirodalomnak akart véget vetni"

Ezt kifejthetnéd bővebben, hogy pontosan miért is kellett nekik a pénz.

"Lenygelországot feláldozta,miután lerohanta Hitler le se szarta,már bocsánat,Churchill h mi van veluk"

Na már itt az első tévedése az egésznek, hiszen a kettőnek semmi köze egymáshoz, mivel Churchill a támadást követő második napon nevezték ki az Admiralitás Első Lordjának, a miniszterelnök még Neville Chamberlain.

"Szó sincs arrol,h a szu-t a német élettér elmélete miatt támadta meg,meg ő többször is próbált békét kötni,de Churchill nem volt hajlandó rá."

Na ez megint érdekes kérdés, hiszen pont azért engedték meg egy csomó mindent, hogy ne legyen háború. Ott van például a Molotov–Ribbentrop-paktum, amely 10 évre szóló megnemtámadási és együttműködés egyezmény volt, aztán 2 év sem kellett hozzá és német csapatok lépték át a szovjet határt.

"Meg az amerikaik találták fel a gázkamrákat. "

Nem tudni, hogy ki találta fel, de ők alkalmazták először törvényesen, mint halálbüntetés, németek pedig, mint népirtási eszköz.

"És Hitler miért engedte,hogy Dunkerquenél azt a 300.000 francia-angolt evakuálják,ha akarta volna,bekeríti,oszt elviszi hadifogolynak?"

Valójában semmilyen feljegyzés nincs arra vonatkozóan, hogy miért is rendelte el a megállást. Több elmélet létezik, ez csak az egyik.

Szerintem az egész elmélet már ott megbukik, hogy Churchill a Gazdasági világválság és Lengyelország megtámadása között semmilyen vezetőpozíciót nem töltött be.

"És mégis ennyire dicsőitik Angliában,a háború megmentője,közbe meg egy harmadrangú országot csinált Angliából"

Ez esetleg levezethetnéd, hogy milyen miért is az ő hibája, illetve hogyan maradhatott volna erős vezető állam.(Kérlek azon feltételezésen kívül, hogy Hitlerrel békét kötnek és nem szállják meg a Szigetek, ezen túl kicsit többet mondj.)

"VALÓSZíNŰ nem maradhatott volna vezető álla,azt mondják minden birodalom csak 100 évig áll fenn,és történt ez vele is,és hamarosan az USA-val is ez lesz napjainkban. "

Nem tudom ki mondta ezt, de akkor az nem tanult történelmet. Nagyon sok ellenpéldát lehetne hozni, persze voltak rövid életű birodalmak, de azok vezetőkhöz köthetőek.

"Gondolom minden országnak szüksége volt pénzre,és az USA szeretett volna Nagy-Briatannia helyébe lépni,átvenni a világhatalmat,hiszen a gazdasági világválságig Anglia volt a világhatalom."

Hát azért nem elfelejtendő dolog, hogy az első világháborús német jóvátételt amerikai kölcsönökből finanszírozták a válságig, szóval pénzük az volt.

"ott Angliára értettem,hogy cserben hagyta Lengyelországot,mivel ők kötöttek egy egyezményt,hogy ha megtámadják segíteni fogja. "

Hát nem azért, de szerintem a megfogalmazás egyértelmű volt.

"Churchillt elég szépen kijátszotta Roosevelt és Sztálin,hiszen többször is találkozta nélkule.+Churchill egyszer elszólta magát,hogy Sztálin még sok bajt fog nekik okozni,és akkor ott dőlt el,hogy Roosevelt és SZtálin lesz ebben az egészben a döntőbíró,talán ez a teheráni konferencián volt,ahol már Churchill végleg elvesztette befolyását.A hadügyi kérdésekbe sem volt ezúttal nagy beleszólása. "

Rengetegszer találkozott Roosevelt és Churchill is Sztálin nélkül. Tessék itt van egy lista a találkozókról.

[link]

Katonailag pedig folyamatosan gyengültek a háború alatt. Például több domínium is visszarendelte katonáit.

Nem véletlenül emlegetik a MÁSODIK EL-ALAMEINI csatát a Brit Birodalom igazi nagy csatájaként.

"Egy ausztrál történész később azon morfondírozott, hogy a 8. hadsereg kötelékében „mint egy névsorolvasáson, megjelent a teljes birodalom, a dicsőséges, de idejétmúlt Brit Nemzetközösség egy utolsó, igaz háborúra összegyűjtötte erejét, hogy aztán szétfoszoljon a levegőben,mint egy árnyék a napsütésben”." (BBC History 2013. július III. évf. 7. szám)

Amúgy ebben számban olvashatsz Sztálin és Chamberlain tárgyalásairól, amelyek 1939 áprilisától kezdődtek. Ezen felül én teljesen hiányolom Neville Chamberlain megemlítését,mert szerintem nélküle nagyon nehéz megérteni a háború előtti éveket és brit politikai irányvonalat, cselekedeteket.

Persze lehet beszélni az I. világháborúról, de a háborúk nagy részét vissza lehet vezetni egy korábbi háború vagy nagy eseményre. Első világháború is vissza lehet vezetni az 1870-71-es porosz-francia háborúhoz és így tovább.

"CSAK Sztálin szavaival élve tényleg egy "háborús uszító" volt."

Na most megint kevered a szezont a fazonnal. Ennek semmi köze nincsen a második világháborúhoz, ezek már a Hidegháború eseményei. Amiről te írsz ebben a mondatban, azok 1946 márciusi események. 1946. március 5. Churchill elmondta a mára világhíres fultoni beszédét, amiben előre vetíti a Keleti-blokk megalakulását.

"... A Balti-tenger mellett fekvő Szczecintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai - Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országok lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének. ..."

Erről a beszédről kérdezte Sztálint a Pravda újságírója 1946 március 16-án, erre mondta azt Sztálin:

"Minden bizonnyal ártalmas. Tény az, hogy Churchill úr jelenleg a háborús uszító szerepét vállalta. Churchill úr pedig etekintetben nincs egyedül, mert barátai vannak nemcsak Angliában, hanem az Észak-amerikai Egyesült Államokban is. Rá kell mutatni, hogy Churchill úr és barátainak magatartása etekintetben feltűnő módon hasonlít Hitler és barátainak magatartásához."

Amúgy ajánlom a BBC History magazint, ott mindig több szempontból közelítik meg a történelmi eseményeket és többször foglalkoznak Mi lett volna ha ...? kérdésekkel.

Nem mindig pozitívan írnak a brit történelemről sem.

"tudom,hogy azt Sztálin Chruchill fultoni beszédje után mondta,de egyébként is az volt véleményem szerint"

Az én véleményem meg az, hogy nem gondolta ezt róla. Ennyi.

"Annak ellenére,hogy Roosevelt és Chruchill is találkoztak egyutt Sztálin jelenléte nélkül,mégis kijátszották Churchillt,hiszen a végső játszma kettejük között zajlott le."

A legtöbb esetben a nagyok döntenek a kicsik helyett, ez így volt 400 éve, 50 éve és így van ma is.