Amikor valamilyen családon belüli erőszakról van szó, akkor a kommentelők miért mindig a nőt "büntetik"?

# 6

Nyugodj meg,én is láttam elég jegyzőkönyvet meg bartósági papírt.

Az anyaotthonokban élő nők 9

*Az anyaotthonokban élő nők 90%-a éppen azért van ott,mert a férje/élettársa ellen bírósági eljárás indult bántalmazás miatt,és nem tud hova menni,mert ez nyilván nem jelenti azt,hogy a pasit azonnal be is zárják,a távoltartási végzés meg semmit nem ér.

Egyébként pont erről a látásmódról beszélek.

Még ha meg is csalja a nő a párját(mondjuk nem mintha a férfiak szentek lennének),akkor sincs joga ezért bántalmazni őt a gyerekeit meg főleg nem.

A lélektanát egyébként szépen leírta a 12-esválaszoló,úgyhogy én csak annyit tennék hozzá,hogy ilyen esetben egyébként se könnyű lépni,mert a civil szervezeteken kívül senkire nem számíthat a bántalmazott fél.

Egyébként ajánlom a kételkedők figyelmébe Morvai Krisztina-Terror a családban című könyvét.

Tényleges jogi esetekből áll a könyv és szerintem tökéletesen bemutatja,hogy miről van szó.

# 5

Pl ez egy tipikus válasz a kérdésedre:

"Zsuzsa ügyfele volt a Bántalmazott Nők és Gyermekeik Jogvédő Programjának,

amely két éven át kísérleti jelleggel működött az ELTE Jogi Karán. A

férj rendszeresen és súlyosan bántalmazta Zsuzsát, és ezzel szörnyű szenvedéseket

okozott a közös hároméves gyermeknek is. Zsuzsa előbb önállóan,

majd a programba való bekapcsolódását követően joghallgatók segítségével

is minden elképzelhetőt megpróbált annak érdekében, hogy a kapcsolatot

megszakítsa. Körülbelül tizenöt különböző fórumhoz fordult személyesen

és levélben. Büntetőeljárást is kezdeményezett a férj ellen. A fiatalasszony

egymást követően hét, illetve három hónapot töltött ideiglenes anyaotthonban

a gyermekével, a brutalitás elől menekülve. (A büntetőeljárás alatt a férja szokásnak megfelelően, szabadlábon védekezhetett.) A bántalmazó, apai

jogaira hivatkozva, felkutatta feleségét és gyermekét, a hatóságok kiadták a

tartózkodási helyük címét. (Az egyik hatóság, amely ezt megtette, az a válóperes

bíróság volt, ahová Zsuzsa a vidéki anyaotthonból elküldte a válókeresetet,

amely részletesen tartalmazta az elszenvedett brutalitást mint válóokot!)

Miután az asszonyt mind az első, mind a második esetben erőszakkal,

késsel fenyegetve ,,hazavitte” a férje, s miután egyetlen hatóság sem adott

semmiféle segítséget (a rendőrség, az ügyészség és a bíróság például úgy

nyilatkozott, hogy ,,sima súlyos testi sértésért senkit nem lehet letartóztatni”),

Zsuzsa a következőket mondta nekem telefonon: ,,Feladtam. Már az első nap

hajnali négykor a nyakamhoz tette a kést és diktálta a válókereset visszavonását.

Azt kellett írnom, hogy, nagy örömömre, kibékültünk, és újra együtt

a család. Ezt a levelet aztán minden hatóságnak el kellett küldenem, akiknek

korábban írtam. Amikor bevallottam neki egy segítségkérő levelet, lekevert

egy pofont és azt kérdezte, hogy »na, mondjad, kinek panaszkodtál még, te

rib***nc«. Addig ütött, amíg sorban be nem vallottam az összes helyet, ahová

írtam. Szépen együtt elmentünk a postára és feladtuk az ajánlott küldeményeket.

Tragikomikus volt, hogy az egyik olyan hatóság a sok közül, amelyik

hónapokon át nem válaszolt az eredeti levelemre, nem segített, nem tett

semmit, nos, ugyan őtőlük pár napon belül jött egy válasz, hogy mennyire

örülnek a kibékülésünknek, és milyen állati jó, hogy most már nincs szükség

az intézkedésükre. Gondolom, nagyon bölcs dolognak tartották, hogy semmit

nem tettek az érdekemben, és azóta is büszkék rá, hogy a trehányságukkal

ilyen remekül összehoztak egy családot. Bizonyára fennen hirdetik, hogy

nem kell mindenféle hisztérikus nőnek bedőlni, mert az ilyen libák nem

tudják eldönteni, hogy mit akarnak.

Szóval most itthon vagyok. Hová menjek? A híd alá a gyerekkel? Ott is

megtalál! Ugyanazok a hivatalos szervek, akik a gyereken és rajtam nem

segítenek, neki bármikor megmondják, hogy hol rejtőzünk. Szóval itthon

vagyok."

Ez is tipikus példája annak,hogy mennyire tehetetlen a rendőrség:

,"1993. április 16-án a vádlott napközben nagyobb mennyiségű szeszes italt

fogyasztott és ittas állapotba került. Amikor a vádlott hazaérkezett a közös

lakásba, a feleségével veszekedni kezdett, aki emiatt elment otthonról. A

délutáni órákban a vádlott felesége hazaérkezett, és ekkor a vádlott a lakásukban

durva szavakkal szidalmazta és megöléssel fenyegette az asszonyt,

aki megijedt és a szomszédból telefonon rendőri intézkedést kért. A 21 óra

25 perckor kiérkező rendőrök figyelmeztették a vádlottat és felhívták a figyelmét,

hogy ne zavarja környezete nyugalmát. A vádlott ígéretet tett erre, azonban

a rendőrök távozását követően ismét a feleségére támadt, aki próbált a támadás elől kitérni, a kis szobába ment. Ahogy a szobába érkezett és lefeküdt

az ágyra, a vádlott berontott, az egyik ülőkét felkapta és felesége felé dobta.

Az asszony ennek következtében a bal karján nyolc napon belül gyógyuló

sérüléseket szenvedett. Ezt követően a vádlott a kis asztalt kapta fel, hogy azt

a feleségéhez vágja, amit azonban az utóbbinak sikerült kivédenie oly

módon, hogy rúgott a vádlott felé, melynek következtében a vádlott homlokán

sérülést szenvedett, és felrepedt bőre erősen vérzett. Ettől a felesége megrémült

és segítségért kiáltott, tartva a vádlott további bántalmazásától. Miután

segítséget nem kapott, a közelben lakó lányához futott át, ahol elmondta az

előzményeket és ismételten rendőri segítséget kért. Ekkor lánya telefonált

rendőrért és a mentőkért. Amikor a rendőrök 22 óra 25 perckor ismételten

a helyszínre érkeztek, a vádlottat előállították a helyi rendőrkapitányságon.

Eközben a lánya és a veje visszakísérték az asszonyt a lakásába és próbálták

nyugtatni. Ezt követően azonban hamarosan hazaérkezett a rendőrségről a

vádlott. A felesége, a lánya és a veje a kis szobában beszélgettek. Néhány perc

elteltével nevezettek a konyhából evőeszköz csörgését hallották, mire a sértett

meg is jegyezte, hogy a vádlott most veszi elő a kést. Az ezt követő pillanatban

a kis szoba ajtaja bevágódott és megjelent – kezében a bűnjelként lefoglalt

disznóölő késsel – a vádlott, miközben öléssel fenyegetőzött.” (VII/3. sz. jogeset)

Ezt követően a vádlott agyonszúrta a fiatalembert."