Milyen lenne a világ, ha minden ország olyan lenne, mint Svájc?

1-es: Igen, természetesen. Svájc politikai és katonai értelemben is semleges ország. Ez azt jelenti, hogy nem tagja sem az elsőszámú európai gazdasági-politikai és integrációs szövetségnek (EU), sem az európai-amerikai katonai szövetségnek (NATO), hanem a saját útját járja, mind gazdasági-politikai, mind katonai értelemben. Svájc maga is egy szövetségnek mondható, ugyanis huszonhat kanton és több mint háromezer helyhatóság (település) alkotja, melyek széleskörű autonómiával, illetve önkormányzattal rendelkeznek. Svájc multietnikus és többnyelvű ország, akárcsak a Svájci Államszövetséget alkotó kantonok és települések is. Svájc politikai életére a decentralizáltság, a stabilitás és a semlegesség mellett a demokrácia is jellemző, mégpedig annak félig-közvetlen fajtája, ami azt jelenti, hogy az alkotmány módosításához és egy a nép által elfogadott alkotmányból nem levezethető törvény elfogadásához a nép beleegyezése is szükséges; ugyanez igaz a kantonokra és a települések helyi politikai életére is. A lakosok viszonylag alacsony százaléka kezdeményezhet népszavazást Svájcban, ami mára a közélet szerves részévé, majdhogynem hétköznapivá vált. Svájc, amellett hogy stabil demokrácia, hasonlóan stabil gazdasággal bír. Még a szomszédos jóléti államokból (Németország, Franciaország, Ausztria, stb.) is vonz bevándorlókat, úgy vélem, ez az adat magáért beszél. Rendkívül magasak - európai és nyugat-európai viszonylatban is - a munkabérek, alacsonyak az adók. A magas munkabérek ára, hogy magas a rezsiköltség és a lakbér, valamint a lakások ára is, mindezek ellenére egy svájci sokkal jobban kijön a fizetéséből, mint például egy osztrák. Az életszínvonal is jóval magasabb és habár a lakosság egytizede a svájci létminimum alatt él, a többség kiemelkedő színvonalon él, magyar szemmel nézve.

2-es: Azt írtam, hogy politikai élet és gazdaság. A földrajzi viszonyok nem változnának, ahogy a kultúra sem, vagy a nyelv sem.