Mi a baj az atomerőművekkel?

"urán, természetes 4600 millió év

neptúnium-237 2,2 millió év

plutónium-239 24 000 év

Például a plutónium felezési ideje 24 000 év. Vagyis 48 000 év múlva lesz semleges, addig viszont súlyosan sugárzó.

Talán már nem is lesz ember a földön, mire az összes atomhulladék lebomlik. Addig viszont ezek raktározása, őrzése, vagyonokba kerül. "

Ez egy érdekes felvetés, de sajnos hibás következtetésen alapul. A felezési idő teljesen mást jelent. A Pu239 felezési ideje 24 000 év, ami azt jelenti, hogy 1kg tiszta Pu239-es mintában 24 000 év múlva csak ~ fél kiló Pu239-et fogunk találni, 48 000 év múlva ~ negyed kilót stb... mire az összes elbomlik valszeg tényleg kipusztul az emberiség ( ha jól sejtem ez a sorozat a 20. tagig biztosan nem lesz 0, 20x24000év meg.. :D)

Más oldalról is félrevezető a fent felvetett felezési idős dolog. Az, hogy valaminek lecsökken a száma a bomlási félidőre, ez még nem jelenti azt,hogy az az anyag "ártatlan". A Pu239 alfa bomlással bomlik, így ha jól számolom akkor a 24 000 év alatt elbomlott fél kiló Pu239 átalakult U235-té. Ha megnézed az U235 bomlási sorát, ott is fogsz találni cifra anyagokat amíg eljut a sor az ólomig. Tehát attól, hogy valamely radioaktív anyagnak a fele elbomlik, az még messze nem jelenti azt, hogy az már semleges és veszélytelen.

Az kissé naiv gondolat, hogy a hulladék kezeléssel és annak költségével nem foglalkoznak a tervezés során, foglalkoznak vele, ez be van építve a működési költségekbe.

#18:

Fordítva haladnék.

"Nagyon ritka hogy egy reaktorban katasztrófa adódik, de ha Pakson bibi lenne akkor az országnak annyi."

Ha számba vesszük a legsúlyosabb katasztrófákat,akkor azért nem ennyire borús a helyzet. Csernobilnál is csak egy 30km-es zóna van lakhatatlanná nyilvánítva ( és ott is élnek ). Ilyen fajta szennyeződés lehetősége nem nagyon áll fent Paks esetében, ahogy Fukushima esetében is más módon került ki a szennyezés a környezetbe - bár ez kevés vigasz - de ott sem lett gázos, csak egy szűk környék. Általában az emberek erről a kettő balesetről beszélnek, de volt még jó néhány. Például a Three Mile Island-i erőmű egyik reaktorának komplett leolvadása, ami után nem került ki sugárzó anyag a környezetbe, pedig az erőműnek az a része kuka..

"aki a mai technológiai adottságok mellett nem az alternatív energiaforrásokra koncentrál "

Nem mindig és nem mindenhol az alternatív megoldások a legjobbak.

"de az azért szabad szemmel látható, hogy az alternatív energiatermelő megoldások gombamód szaporodnak. Főleg háztartási szinten, gyakorlatilag már most lehetséges hogy valaki az ivóvízen kívül mást ne köttessen be a házába"

Sok mindenre van alternatív megoldás. Mint korábban írtam egy energetikailag fejlett hosszú távú otthonteremtő programmal már a probléma egy része megoldható. Egyelőre még az átlag embernek Magyarországon nagyon nagy falat egy családi ház energiatakarékos megépítése vagy energiatakarékossá átalakítása. Ezt mindenképp támogatni kell. De itt is van egy pici "csúsztatás". A lakossági villamosenergia felhasználás az mindössze az összes felhasználás 30%-át teszi ki. Több mint kétszer ennyi a szabad áras ipari fogyasztás! Az szuper lenne, ha a lakosság egy jelentős részét ( nyilván mindenkit nem lehet ) el lehetne látni otthon előállított zöld árammal de az ipari igényeket ebből nem lehet jelenleg nálunk kielégíteni.

A saját energiatermelést is két irányba lehet bontani: hálózatra visszatermelő rendszer és akkumulátoros rendszer. Ez utóbbi egyszerűbb veszel egy-két Tesla akksit és amennyit termelsz annyit tudsz felhasználni. A másik esetben viszont már nem ennyire egyszerű. Ha megnézed az szektoronként lebontott 24 órás energiafelhasználási diagramot, akkor látni fogod, hogy a napelemes lakossági áram előállítási kapacitás és a lakossági felhasználási igény nem esik egybe!Tehát én termelek nappal fel a hálózatra, estétől reggelig meg ugyanezt adja vissza a hálózat. Csak ennek a kivitelezése már baromira nem ilyen egyszerű, itt már nagyon komoly rendszer irányítási és energiatárolási problémák merülnek fel. Ha ehhez hozzáadjuk a zöld faktort: jelenleg Paks termeli az előállított energia 40%-át, a lakosság használja fel a 31-32%-át, hát váltsuk ki Paksot lakossági napelemes termeléssel, legyen, Paksot lekapcsoljuk és mi fog történni? Nappal villamos energia túltermelés lesz este meg hálózati kapacitáshiány. Esetleg megoldhatjuk úgy, hogy nappal export este import árammal dolgozunk vagy a szolgáltatók esetleg az állam épít valami tározós erőművet. Ez utóbbi tök jó megoldás. Valaki építsen és üzemeltessen vagyonokért egy környezetkárosító rendszert csak azért, hogy stabilan tudjon működni az elbszott kis napelemes rendszerünk :D

Persze telepíthetünk 4 millió háztartásba napelem rendszert és akkumulátort is, így függetlenedünk a hálózattól. Ez alaphangon 2 millió Ft/háztartás ( és ez is nagyon óvatos szám) az annyi mint 25 mrd Euro. Ha csak 2 millió környéki családi ház állománnyal számolunk, akkor ez minimum 12-13mrd euro bekerülési költség. Minimum ennyi pénzbe kerül, hogy a 2 millió családi ház elektromos áram tekintetében rendszerfüggetlen legyen és ez a minimum. Összehasonlításul a mutyiban gazdag Paks II tervezett összköltsége 10-15 mrd euro és nem csak a 2 millió családi házat látná el, hanem az össze többi lakóingatlant + az ipari energiaigény harmadát. Ez is érdekes, nem ?

Ha 2 millió háztartás összefogna és összedobnák a lóvét, akkor építhetnének saját atomerőművet amivel elláthatnák a többi háztartást plusz még piacra is dobhatnának némi áramot. :D

Akkor én most az energia lobbit képviselem vagy a saját pénztárcámat?

Az atomerőművekkel csak az emberi természet a baj. :)

1. A fejlődés nálunk azon a szabályozáson alapszik, hogy a tapasztalatot visszacsatoljuk. Namost, hol van elég tapasztalat? Az autógyártásban, a villamos készülékek terén, és még ki tudja. Amit 100 éve csinálnak, vagy milliárdszámra használnak. Atomerőműben nincs. És még ezeknél az atomerőműveknél jóval egyszerűbb mérnöki teljesítményeknél is gyakorlatilag szinte mindent újra kellett gondolni az első variáció, tesztüzem, próbadarab, modell,stb után. Így aztán, ami 100 éves terméknél vagy milliárdszámra gyártott terméknél megoldás, az az atomerőműnél nem. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy Fukushima óta mit is mondanak az új generációs erőművekről: az kizárt, hogy olyan, mint Fukushimában, előfordulhasson. Tehát arra készülünk fel, amit ismerünk. Csakhogy még sok minden nem fordult elő, ami ezután még előfordulhat.

2. Az egyén alkalmassága is a tapasztalatszerzésen alapul. Azért ezt józan pillanataiban mindenki elismerheti. Az atomerőműnél ez meg nem járható út a személyzet képzésére. Ott általában mindenki zöldfülűnek számít, kivéve azt a pár embert a világon, akik épp akkor voltak szolgálatban Csernobugyetben, Kakashimában, stb. Mivel pont olyan helyen dolgoztam életemben legtöbbet, ahol a tapasztalat befolyásolta a dolgokat, láttam, hogy a Föld nevű bolygó uralkodó fajánál a mások rossz tapasztalataiból való tanulás hatásossága elég korlátozott. Ha 1978. júniusában megtanulod, mi lesz, ha ez a két lámpa egyszerre kigyullad, 1989. januárjában már fogalmad sem lesz róla - addig az öt percig, amíg ez számítana. Egyébként vannak ilyen, irányításra specializált elméjű emberek, akiknek elég egyszer mondani valamit, és egy életre megjegyzik, ezeket viszont elüldözi a hozzá nem értő főnök, a bértábla, stb. Ezeket előre ki sem lehet válogatni, hiszen az elmondottakból következőleg 15 év lenne a válogatás. :D

3. Ehhez tegyük hozzá, hogy ezeknek az iszonyatosan drága létesítményeknek a gazdaságos üzemeltetése a HR vezető és a főkönyvelő szerint azon áll vagy bukik, hogy van-e külön atomhoz, villanyhoz, gőzhöz értő ügyeletes, vagy pedig elég kettő is, majd kioktatjuk a villanyost a gőzös tudnivalókra. :D Persze, a spórolás megbosszulja magát a kivitelezőnél, karbantartónál is.

Csak úgy a társalgás élénkítése céljából, emlékszel a paksi egésze apró pici, tűhegynyi, elhanyagolható kis balhéra? 2003-ban volt. Mikorra söpörték tisztára a magtárat, 2014-re, vagy mikorra. Hát egy apró kis elnézés ilyen következményekkel jár az atomerőműben. Csak ezek a bajok. :)

Az első ponttal egyetértek. Egyedül a fukushimai példával van némi gondom. Ott alapvetően nem műszaki probléma okozta a bajt. Ott az volt a fő problémaforrás, hogy piaci alapon épített valaki egy atomerőművet úgy, hogy a szabályzó hatóság néhány dolog felet talán szemet hunyt. Egy olyan országban ahol rendszeres a földrengés és egy olyan térségben ahol ezek miatt rendszeresek a szökőárak ( a Csendes-óceán közepétől Indonéziáig ) ott hogy engedélyezhették, hogy közvetlenül a tengerpartra épüljön az erőmű? Ha az a létesítmény 500 méterrel beljebb épül, akkor csak néhány üzemvíz csatornával kellett volna többet húzni ami egy erőműnél lényegében nem költség, kaphatott volna kellő méretű gátat és nem lépett volna fel az a probléma, hogy egy arrafelé nem ritka szökőár elmossa a segédberendezéseket ezzel katasztrófát okozva.

Ezt nem nevezném közvetlen műszaki problémának. Némileg ehhez hasonlítható a paksi eset, ugyanis technikailag ott sem közvetlen erőművi baleset történt. ha a reaktorból kivett fűtőelemeket nem Pakson hanem a Majakban takarították volna ugyanezzel a módszerrel, akkor ott is ugyanez történt volna. Ami talán itt is a legfontosabb, hogy valahol az atomenergetikai felügyeleti szervnél engedélyezték soron kívül azt a tisztító és hűtőtartályt, ami eleve alkalmatlan volt a feladatra és a balesetet okozta.

Ha nem a sietség és a pénz utáni futás lett volna akkor valszeg e két esemény meg sem történik.

A Three Mile Island jobb példa lett volna, ott tényleg néhány elbaxcsizott műszaki megoldás okozott teljes leolvadást.

Annyiban igazat kell, hogy adjak ebben az iparágban tényleg fontos, hogy ne a bértábla, a HR és egy rakás hozzá nem értő irányítsa a bulit.