A Nyugat hibát követett el azzal, hogy áthelyezte az ipari termelést Kelet-Ázsiába?
50-60 éve Európában és Amerikában könnyű volt megélni és biztonságban volt a gazdaság, stabil volt az életszínvonal.
Mindenhol gyárak pöfögtek, az emberek többsége munkás volt, aki 8 órán át verte a vasat, alkatrészeket szerelt, hegesztett, acélt termelt.
Egy ilyen életszínvonalhoz elég volt 8 általános és valamennyi szakmai képzés.
A munkájáért relatíve jó fizetést kapott, otthon várta a saját országában vagy más európai/észak-amerikai országban gyártott villanykörte, rádió, tévé, ha több pénze volt akkor autó.
Egész életében el lehetett ezzel a munkával, családjának sosem kellett nélkülöznie, volt fűtés, a gyereknek volt mit enni stb.
Amerikában olyan mára borzalmassá vált helyek, mint Detroit, mintavárosok voltak. A gyárak ontották magukból az autókat és gépeket, a munkások jól éltek, boldogok voltak és biztonságban volt az életszínvonaluk.
Belgiumban a mára gettóként emlegetett Charleroi tele volt jövedelmező üzemekkel.
Aztán a 70-es években változás állt be, és az ipari termelés fokozatosan áthelyeződött Kelet-Ázsiába.
Egyre több termék nem belföldön vagy más Észak-Amerikai/Európai országban készült, hanem Kínában, Japánban, Tajvanon.
A fejlett életszínvonalhoz szükséges ipari termékeket Ázsiából kellett egyre inkább beszerezni, a helyi üzemek kénytelenek voltak munkások tömegeit elbocsájtani, idővel pedig teljesen beadták a kulcsot.
Nem lett volna jobb, ha a Nyugat nem követi el ezt a hibát és most is iparosodott, nagyrészt önellátó módon termelnének mindent gazdasági függetlenséget és munkát biztosítva?
Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha nem ez történik. De az, hogy te most egy megfizethető árú számítógép előtt ülsz, esetleg elérhető árú telefont tartasz a kezedben és azon pötyögsz, többek között azért is fordulhat elő, mert a normális órabért kérő nyugat-európai munkás helyett az egy tál rizsért dolgozó kínai kuli állít elő rengeteg terméket. A munkaerő költségét lenyomták ezzel a cégek, így még a profit ellenére is olcsóbban tudják kínálni a portékát.
Ha kicsit utánajársz, rájöhetsz, hogy a '70-es években egy tartós fogyasztási cikk reálértéken sokkal drágább volt, mint ma. Még Nyugat-Európában is. A termelés kiszervezésével egyrészt a leginkább képzetlen munkások elvesztették a talajt a lábuk alól, másrészt a többiek számára megfizethetőbbé váltak egyes termékek. Kérdés, hogy az utóbbi kárpótol-e az előbbiért.
"Szociális Darwinizmus, az akinek nincs elég szaktudása, az igenis haljon éhen. Jobb lenne a világ alkoholista senkik nélkül akik verik a saját feleségüket is gyereküket."
Szerinted aki szegény, az mind alkoholista, bunkó, agresszív állat? Egyébként régen a gazdag, jól képzett embereknél is előfordult, hogy verte a feleségét és a gyerekeit. Ez akkor elfogadott dolog volt (lehet, hogy egyes emberek megszólták az ilyeneket, de a hatóságok nem nagyon foglalkoztak vele. Ma azért is jellemző kevésbé, mert szerencsére már büntetik.
A Távol-Kelet olyan magasságba ért, ahol már utolérhetetlenek. Az oktatásban, tudományban is előrébb tartanak.
Nyugaton tré az oktatás, és munkanélküliek az emberek. És lesz ez még így se.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!