Nemsokára jön a gépek kora és megszűnik minden szenvedés?

Érdekes cikk, olvastam már pár hasonló angol cikket is a témáról. Ez egy érdekes kérdés, bár nem vagyok benne biztos, hogy minden ember rávehető arra, hogy virtuális valóságban élje le az életét.

@#3

Ezek egyrészt szükségletek, és igazából egy robotnak is lehetnek szükségletek. Az MI-ben az egész gépi tanulás arról szól, hogy vagy próbáljon meg rengeteg lépést elemzéséből tökéletesíteni valamit a gép, vagy tanuljon, gyűjtsön tapasztalatot a többi robottól, vagy éppen a környezetétől.

Csinálnak olyan robotokat, amivel lehet társalogni, vagy mondjuk megtaníthatod integetni, de olyan rendszerek is vannak, ahol sok kis nagyon egyszerű robotnak közösen kommunikálva kell minél hatékonyabban végrehajtania 1-1 feladatot.

Ezek a gépek nem úgy vannak programozva, hogy tudjanak valamit, hanem hogy azt tudják és olyan szinten, amit képesek megtanulni/megismerni.

Semmi nem garantálja azt, hogy nem jutnak el addig a szintig, hogy egy robot egy csecsemőnél gyorsabban lesz képes megtanulni az emberi viselkedést és gondolkodásmódot.

Ha nagyon "optimistán" nézzük a fejlődést, akkor 30 év múlva már simán lehetnek depressziós robotok, vagy éppen cyborg emberek.

Úgy gondolom, hogy a kutatások jóval gyorsabban fejlődnek, mint ahogyan azt az ipar és a gazdaság be tudná fogadni. Elképzelhető, hogy 2040-re már meg lesz a technológia, viszont mire ezek lejutnak konzumer szintre, addig lefolyik pár víz a Dunán.

Igen, megszűnik. A gépek szenvedése.

És persze a filmekben, sci-fikben.

A valóságban ez a "nemsokára" nem ebben a században lesz. És akkor sem a gépek kora miatt szűnhet meg a szenvedés. Hanem azért, mert megszüntetjük. Most is megtehetnénk ezt, de valamiért most még nem akarjuk. Talán egyszer....