Ti is viccesnek tartjátok, amikor a milliárdosok beszélnek arról, hogy ők azért gazdagok, mert rendesen dolgoznak, a prolik pedig nem?

Ez így van utolsó!

Szomorú de sok ember nem tud megélni,pedig sokat dolgoznak.

Még mások ugyanannyit dolgoznak,10 vagy 20szor akkor életszínvonalon élnek.

Nagyon sokat számít,hogy az ember hová születik.

Egyre jobban nyílik a társadalmi olló,és sajnos a gazdagabb emberek hajlamosak elhinni,hogy "hát ők igen is megdolgoztak érte".

Holott több 100 milliós ingatlanokkal,menő autókkal nem feltétlen azok rendelkeznek,akik olyan sokat dolgoztak.

Egy közepes életszínvonalat ellehet érni kitartó munkával,de gazdag nem nagyon lesz egy olyan emberből,aki szegény családba született,akármennyit is teper.

Munka és munka között is van különbség. Az is kemény munka, ha valaki egyik nap kiás egy árkot, a következő nap meg betemeti. Mégsem termel vele annyit, mint sokan néhány másodperc alatt egy számítógépen pár kattintással (mert megvan hozzá a tudásuk, kiépített kapcsolatrendszerük - ami szintén nem kevés meló és tanulás eredménye, merészségük, kockázatvállaló képességük stb.).

Ha olyan könnyű lenne "tisztességtelen, ingyenélő" milliárdossá válni, akkor sokkal többen azok lennének. Legalábbis nem hiszem, hogy csak a tisztesség tartaná vissza az "átlagembert" ettől...

Ha az ember sokat tanul gyerekkorában, jó egyetemekre jár fiatalkorában és ezt követően jó állásban szorgalmasan, színvonalas kreatív alkotó munkát végez, akkor abból tisztességesen megélhet és kispolgári jómódban eltarthatja a családját, de milliárdos nem lesz.

Ahhoz, hogy valaki milliárdos legyen az alábbi feltételekből is kell legalább kettő:

1. Korrupcióra, csalásra, ügyeskedésre, befolyással való üzérkedésre, urambátyám kapcsolatépítésre, mutyizásra való hajlandóság és alkalmasság, soft-bűnözői tehetség.

2. Családi háttértámogatás, komoly örökség.

3. Kiemelkedő tehetség + kiemelkedő szerencse együttesen

1. Ez nem csak a milliárdosokra (illetve egy részükre) jellemző, mindenki csinálja ezeket kisebb-nagyobb mértékben, csak a lépték különbözik.

2. Lehet, de sok jó családból származó ember lecsúszik, függővé válik és elveszíti a vagyonát. Önmagában még nem biztos, hogy elég a jó családi háttér.

3. Ez már inkább elfogadható, olimpiai bajnok sem lesz mindenkiből (de megyei vagy akár országos szintű bajnok - azaz, az anyagi helyzetre levetítve, jómódú vagy milliomos - lehet belőle, ha kitartó), mégsem "köpködnek" rájuk a legtöbbször az átlagos képességű emberek, hogy "fúj, tisztességes ember nem futja/ússza le a 100 métert x másodperc alatt" (a doppingbotrányoktól most tekintsünk el).

A szerencse egy érdekes dolog: sokan vannak életük során jókor jó helyen, de ha nem alkalmasak rá, hogy megragadják a lehetőséget vagy nem veszik azt észre, akkor hiába a legnagyobb szerencse.

Itt nem a milliárdos vagyonokról volt szó eleinte, hanem a megélhetésről. Aki nem tud megélni az nem olyan, mintha valaki második lenne az Olimpián, hanem sokszor eléggé kilóg a lóláb, és olyan közismert dolgok miatt, amit már biztosan ezerszer hallott, mégsem tett érte/ellene semmit.

Hogy fontos a jó szakma (közismertek a keresettek), a nyelvismeret. Ennek ellenére hogy néz ki a társadalom "nem tud megélni" rétege?

8 általános - 10 osztály esetleg már gyerekkel is tetőzik a jólétet. A szakma úgy néz ki, hogy baromi büdös nekik a hagyományos értelemben vett szakmunka, mindenki gazdasági ügyintéző és egyéb kényelmes irodai állásokra pályázik, esetleg műkörmös. A kedvencem, amikor az OKJ-t túl hosszúnak, és kötöttnek ítélik, és inkább "okleveles" tanfolyammal szeretnének majd dolgozni.

Diplomások körében sem sokkal jobb a helyzet, gyakorlatilag ugyan ezek domináltak. A bölcsészet, meg a gazdasági, jogi dolgok.

Mert ők nem akarnak szívni mérnöki, orvosi pályával. Nehéz és hosszadalmas. De azért a jólétet majd irigyelik tőlük, hogy de ők is hogy megérdemelnék, meg nem igazságos elosztás...