Mivel indokolják a politikusok a gyarmatosítás szükségességét? A gíarmatokért folytatottverseny miért válthatott ki ellentéteket az európai hatalmak között?

Üdvözlöm.

Sajnos ez már csak késve fog megérkezni. A gyarmatosításra sokan azt szokták mondani, hogy a fejlett, tengeri kereskedelemmel rendelkező országok (Spanyol, Portugál, Angol, Francia Királyság, Hollandia, később a Német Császárság) a XVI. és XX. sz. között egyszerűen kizsákmányolták a fejletlen, nem európai országokat (földrészeket). A hivatalos magyarázatok között sokszor szerepelt valóban a kereskedelem fellendítése, DE:

– nagy szerepet kapott egészen XIX. sz. végéig a keresztény hitre való térítés, missziók küldése, és

– főként a XIX. sz.-ban hivatkoztak sokan a civilizáció elterjesztésére

Nehéz és bonyolult kérdés megítélni a gyarmatosítást. Mert tagadhatatlan, hogy a keresztény hit kiszorította az azték emberáldozatokat, az óceániai kannibalizmust, vagy a csecsemőmészárlást, stb. – a civilizáció bevezette a világítást, fűtés- és csatornarendszert, oktatási- és orvosi intézményeket, stb., DE:

ugyanakkor a gyarmatosításhoz kapcsolódik:

a) a (globális mértékű) rabszolgakereskedelem (a XIX. sz. közepéig)

b) a helyi cilizációk (azték, inka, afrikai, dél-kelet ázsiai), népművészet, mesterségek, nyelvek, dal- és mondakincs elpuszítása

c) a helyi emberek részbeni kiírtása, elnyomása, másodrendűként kezelése

d) az európai civilizáció káros melléktermékeinek elterjesztése (fogyasztói szemlélet)

stb.

A gyarmatosítás kérdéseit, szempontjait például a Kongói Szabadállam történetén keresztül lehet jól tanulmányozni, ajánlom olvasásra: [link]

A kérdés második feléhez:

Természetesen a megszerezhető haszon motiválta már az 1500-as évektől a különböző hatalmakat (Portugália, Spanyolország). Később ez kiegészült a vallásfelekzeti ellentétekkel (előbbi országok + Franciaország hivatalosan katolikus, Anglia anglikán, Hollandia református, Németország evangélikus és katolikus volt).

A nagy földrajzi felfedezések (XVI. sz.) következtében újabb kutatóutak indultak a világ 4 sarka felé, és a 1800-as évek végére gyakorlatilag az európai felfedezők, tudósok, misszionáriusok feltérképezték a lakott világ területeit. Az új földeket egyből fel is osztották egymás között a nagyhatalmak. A régi gyarmattartók azonban jóval több földterületet birtokoltak a múlt század elején, mint az újabbak (a gyorsan fejlődő Német Császárság, Olasz Királyság, Osztrák Magyar Monarchia). A monarchia például egy kis kínai területen kívül csak a Ferenc József-földet tudta megszerezni: [link]

Az újabb hatalmak a gyarmatok újrafelosztását szorgalmazták (követelték), és - sokan úgy vélik - ez vezetett az I. világháború kirobbanásához is.