Miért mondják sokan, hogy a Szovjetunióban nyomor volt?
A lakosság legnagyobb része folyamatosan ivott és dohányzott! Nekem ne mondja senki, hogy ahol ezekre telik, ott éhezés és nyomor van!
Ugyanez vonatkozik Magyarországra is.
"Vagy inkább a szegénység jellemző azokra, akik gyengék és szenvedélybetegek lesznek ahelyett, hogy inkább a sorsukon javítanának? :)"
Ha ennyire ostoba vagy úgysem lehet neked elmagyarázni.
Nem volt nyomor, csak tragikomikus hiánygazdálkodás.
Ha áru érkezett a boltokba gyorsan megvették és utána csereberélték egymás közt a megfelelő méretek és igények szerint.
De Magyarországra sem nagyon utazhattak nehogy lássák hogy mi folyik a legvidámabb barakban... :)
Üdvözlet neked a Föld nevű bolygóról !
Hol élsz te, melyik csillagközi galaxisból írtál a "gyakorira" ?
Te melyik társadalmi réteghez tartozónak gondolod magad ?
Neked nem mondta senki, de mégis sok nincstelen és idült szellemi "nyomorban"
tengődő ember lófrál e bolygón. Ők szeretettel várnak :csatlakozz !
Elméleti-és gyakorlati vizsgát tehetsz, hogyan éled meg a nyomort.
Szerintem rövid idő igen sokat megteszel azért, hogy alkoholhoz, cigarettához,
egyéb droghoz juss. Lehet, hogy ételre, lakásra, művelődésre, egyéb, életben maradáshoz nélkülözhetetlen dologra sem telik majd, de te a csikket is felveszed majd,
a kannás bort és a metilalkoholt is megiszod.
Szállj le a Földre: mindenhol és bárhol megtalálod azokat, akik nyomorban élnek.
Tipp : Azokat az embereket kíméletből kerüld, akik önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe! Te azok között tuti nem éreznéd jól magad, akiknek még van esélyük "felkapaszkodni", ráadásul élnek is e lehetőséggel!
Ugyanez vonatkozik az egész világra.
Persze, az olcsó ukrán cigi és a pancsolt szeszek a jólét jelei. Magyarország is éveken keresztül a keleti blokk bajnoka volt az öngyilkosságok arányában.
Ami más volt: Az ember kevésbé érezte a nyomorát, főleg Magyarországon (Romániában azért eléggé). A mesterségesen alacsonyan tartott társadalmi különbségek és a média/propaganda miatt nem sokan érezték, hogy lehetne lényegesen jobb. Mindenki ugyanabból a Ladából, Trabantból, Wartburgból válogathatott, aki pedig már nagyon közel volt a tűzhöz, járhatott Volgával. A reklámok sem a prémium kategóriás termékeket mutogatták, sokszor nem is konkrét terméket reklámoztak. Egyszerűen nem szembesültek vele annyira, hogy lehet élni egy flottányi olasz sportkocsival és angol limuzinnal a garázsban, társasház méretű villában, arany WC ülőkével. A szomszédnak sem volt összehasonlíthatatlanul jobb vagy rosszabb.
Persze, ami Magyarországon volt, azt barokkos túlzás nyomornak nevezni. Volt mit enni, volt hol lakni, egy egész életet le lehetett rendezni viszonylagos kényelemben, amíg nem akartad többre vinni, mint az egyszeri proli.
'85-ben Magyarországon 8 Ft volt egy doboz cigi, meg kb. 5 Ft egy kétdecis cseresznyepálinka. Akkoriban nagyjából 45 ezer Ft-ot vittél haza havonta. Vagyis egy havi fizetésedből tudtál venni több mint 500 doboz cigit vagy több mint 800 kommerszet. Jelenleg kábé egy százast visz haza egy gyári melós, és 1000 Ft egy doboz cigi, valamint 300 Ft körül van a kommersz kétdekás (ráadásul ma már csak 30% körüli alkoholtartalommal, anno még azért volt benne 37% körüli alkohol). Tehát ma 100 doboz cigit vagy 330 üveg kommerszre telik a havi fizuból.
Akkoriban ugyanis messze nem szakított akkorát az állam a jövedéki adón, mint ma. A ruszkiknál hasonló volt a helyzet, csak egy doboz cigi már akkor is feleannyiba került mint nálunk, a szeszesital meg szinte a csapból folyt. Anyámék voltak kinn, mesélték, hogy a piacon ücsörgött egy öregasszony egy sámlin, előtte egy lavór, meg egy ütött-kopott, hót retkes kétdecis vasbögre. A lavórban valami meghatározhatatlan színű-szagú zavaros folyadék (mint később megtudták, valamiféle helyi "szeszesital-specialitás", olyan 20% körüli alkoholtartalommal). 5 kopejkáért kaptál belőle egy bögrényit, amit csak úgy a bögréből megittál, aztán visszaadtad a bögrét, az öregasszony meg már merte is vele a következő adagot a következő delikvensnek.
Egy szó mint száz, akkoriban semmiféle fokmérője sem volt az ital vagy a cigaretta a nyomor mértékének, mert összehasonlíthatatlanul olcsóbbak voltak ezek az élvezeti cikkek, mint ma.
"Akkoriban nagyjából 45 ezer Ft-ot vittél haza havonta."
Helyesen: 4-5 ezer Ftot vittél haza havonta. Kimaradt egy kötőjel :D
'85-ben Budapesten apám, villanyszerelőként ~10000Ft-ot keresett,de ez akkor kiemelkedő volt melós szinten.
Anyám ~3200Ft-ot a textiliparban betanított munkásként.
Guszti bátyámék vidéken, a "téeszben" (ács, illetve fejőnő) 1500-1500-Ft-ot kerestek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!