Van esély egy olyan politikai rendszer visszahozására, mint amilyen a Római Birodalomban a császárság volt? Feleleveníthető lenne a "régi korszak"?

Nem, nincs esélye. Minden épeszű ember tiltakozna egy ilyen rendszer ellen.

Ez kizárólag a hierarchia csúcsán lévőknek jó, a tömegeknek nem.

Egy ilyen berendezkedésnek pedig előbb-utóbb rossz vége lesz, főleg, mivel a világ sok országában már működő, sőt, helyenként jól működő demokráciák léteznek.

Nekem az ilyen kérdésekről mindig Petőfi verse jut eszembe:

Föltámadott a tenger,

A népek tengere;

Ijesztve eget-földet,

Szilaj hullámokat vet

Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?

Halljátok e zenét?

Akik még nem tudtátok,

Most megtanulhatjátok,

Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,

Hánykódnak a hajók,

Sűlyednek a pokolra,

Az árboc és vitorla

Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,

Tombold ki magadat,

Mutasd mélységes medred,

S dobáld a fellegekre

Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre

Örök tanúságúl:

Habár fölűl a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!

Pest, 1848. március 27–-30.

A római császárság a klasszikus korban a princeps személyén alapult, akit mindössze annyi emelt ki a többi magistratus közül, hogy a legfőbb tiszteletben álló személy volt, a császári tekintély övezte. Az igazi hatalma abban állt, hogy minden lényeges köztársasági tisztséget betöltött, gyakorlatilag ezzel egyeduralmat hozva létre. Valójában azonban továbbra is köztársaság volt, köztársasági intézményekkel.

Nem tudom, de engem ez emlékeztet bizonyos személyekre a mai közéletből.

Már a Római Birodalom előtt a görögök rájöttek "nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni". ÉS ez azóta is így van.

Lehet hasonlóságokat találni ezret is, ugyanakkor még több eltérést. Ez teljesen nyilvánvaló. Olyan politikai rendszert olyan feltételek között, olyan gondolkodásmóddal, olyan cselekményekkel lehet létrehozni. De ma se a feltételek, se a szemlélet, se a cselekvés nem olyan.