Hogyan zajlottak le a kádári Magyarországon az országgyűlési- és tanácsválasztások?

Ez is röhej,különösen a pártra valószavazás.

Maga a választás formailag ugyanúgy nézett ki, mint ma. Néhány különbséggel: egyrészt nem volt tanácsos távol maradni a szavazástól. Másrészt sok körzetben csak egy jelölt volt, lehetett rá szavazni vagy érvénytelen szavazatot leadni. Minden jelölt a HNF jelöltje volt elvben, tehát nem voltak HNF elleni szavazatok, csak érvénytelen szavazatok (1-5% között ingadoztak). Viszont voltak körzetek, ahol több jelölt indult. Volt olyan körzet is, ahol 3. De az egyjelöltes körzetek voltak a leggyakoribbak, ezért sokan úgy emlékeznek (tévesen), hogy csak egy jelölt volt mindig és mindenhol. 1985-ben aztán kötelezővé tették, hogy minden körzetben legalább 2 jelölt legyen. Viszont igazi ellenzékieket ekkor sem lehetett jelölni, az ellenzéki politikusok indulását mindenféle hivatali szőrszálhasogatásokkal megakadályozták. A szavazók önállósága kimerült abban, hogy régi komcsi "nagy nevek"-kel szemben gyakran nyertek fiatalabb, kevéssé ismert új arcok. Összességében azonban a parlamenti választásnak kevés volt a jelentősége, mert a parlamentnek nem volt nagy szerepe. A '89 előtti parlamentből egyébként vissza lehetett hívni a képviselőket, mármint elvileg. A gyakorlatban erre csak a 80-as évek végén került sor néhány alkalommal.