Kis kutotato munkat vegzek igy 16 evesen. Pontossan mit kell tudni a Marxizmusrol?

Marx kozgazdasz volt. Fo muve "A toke". Ebben azt irja le - diohejban persze -, hogy az "alapanyagnak" van egy bizonyos erteke. Amikor a munkas ezt feldolgozza (mondjuk a borbol cipot keszit), akkor egy magasabb erteket allit elo. A cipo erteke tehat a bor erteke + a munkas munkajanak az erteke.

A masik lenyeges allitasa, hogy amikor a munkas fizetest kap, akkor nem kapja meg a cipohoz hozzaadott erteket, hanem kevesebbet, es a kulonbseget a kapitalista teszi zsebre.

Ugy egyebkent Marx egy gazdasagi koncepciot irt le, akar hibasan, akar jol. De az, hogy ezt a gazdasagi koncepciot masok POLITIKAI celra hasznaltak fel, az nem az o hibaja.

Hitlernek meg valoszinuleg az volt a baja az elmelettel, hogy Marx zsido volt.

Nem voltak politikusok, hanem filozófus, közgazdászok.

Marxnak sok elméletet gyártogatott, elég eltérő megközelítésűt az akkor már eléggé bevált Adam Smith féle klasszikus közgazdaságtanhoz képest. Pl. ahogy itt már leírták az egyik a munkaérték elmélet, amely a dolgok árát a belevitt munkából vezeti le, nem pedig a piaci kereslet kínálatból.

És akkor kicsit továbblépett a közgazdaságtudomány keretein és felépített egy agymenést, hogy tudományosan ebből levezesse, hogy a munka és tőke mint a két termelési tényező konfliktust okoz a tőkés és munkás között. A tőkés mindig szükségszerűen kizsákmányolja a munkást stb. (Eddig még elfogadható az álláspont, de aztán...) Ebből következően szükségszerűen az iparosodott társadalmakban előbb utóbb forradalmak törnek ki (csak éppen pont az iparilag fejletlen Oroszországban lett forradalom, szóval már itt bukta), és a munkások átveszik a hatalmat és felépítenek egy utópisztikus társadalmat, ahol a piaci koordinációt a bürokratikus koordináció teljes egészében leváltja. És ez sokkal sikeresebb társadalmi forma lesz. A dolog végül nem jött össze.

Köznapiasan amikor Marxizmusról beszél valaki, általában csak szinonimaként használják a szovjet típusú gyakorlatban megvalósult kommunista államberendezkedésre, és nem Marx elméleteit értik.

Nagyon JÓL teszed, ha érdeklődsz.

A marxizmus egy nehéz tudomány, tehát először valami alap tankönyvet olvasnék a helyedben. Hosszú és kemény szövegek ezek, de megérik, mert az élet olyan filozófiai alapigazságait mutatja meg, amely segít nem csak a világ, a történelem, a gazdaság megértéséhez, hanem a mindennapokban is.

A MI IDŐNK újság a Munkáspárt 2006 kiadványa, annak van/volt Elméletben rovata, amely cikkei össze vannak foglalva egy Elméletben című különkiadásban. [link]

Ha ezen átrágtad magad, akkor Kommunista Kiáltvány:

[link]

Utána pedig Lenintől az Imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. Ha ez megvan, akkor jelentkezz a Munkáspárt 2006-nál feladatért.

Sok sikert!

amit marx gondol és a marxizmus az nem egészen ugyanaz eleve. pl marx is mondott olyat, hogy nem marxista ha minden igaz :D

ezt korábban írtam egy olyan kérdésre, hogy mi a kommunizmus, amit itt írok az eléggé marx alapú, hátha hasznodra lesz:

"ez egy elképzelés egy igazságosabb, egyenlőbb együttélésre, társadalmi szerveződésre.

alapvetően egy olyan környeztet szeretne létrehozni, ahol az egyén minél jobban kiteljesítheti képességeit. ami meg úgy érhető el, ha egyrészt minél több szabadidővel rendelkezik, másrészt meg a munkája nem egy kényszer tevékenység lenne, hanem olyasmi, ami maga is az ő kiteljesedése.

az utóbbinak meg az feltétele, hogy nem zsákmányolják ki az embert. ez a kizsákmányol meg azt jelenti, hogy valaki más egyén kapja meg a munkát eredményét. ami jól látszik ma is. egy munkavállaló fizetését nem úgy állapítják meg, hogy mit hoznak létre és azt elosztják, hanem attól függetlenül a piaci alapon, ha valaki megcsinálja annyiért, hogy épphogy nem hal éhen, akkor azért a munkáért annyi jár majd és nem több(és az eredmény nagy része azé marad akié a tőke volt). hiába hoz létre tök nagy értéket. marx itt azt írja, hogy a melós maga állítja elő azt a környezetet, ahol ő gyenge és a tőkés erős. mert ő állítja elő napról napra a tőkét. saját munkaerejét használják ellene. ide kapcsolódik az elidegenedés fogalma is.

marx úgy gondol a kapitalizmusra, mint az addigi legfejlettebb társadalomra (pont azért mert itt fejleszti ki magát legjobban az ember). de úgy gondolja van tovább. lehetne ezt igazságosabb módon is.

az, hogy ez pontosan mi lenne az elég zavaros. van akik egy állam nélküli berendezkedést látnak benne, ahol alulról szerveződő csoportokból épülnek fel a dolgok. innen van pl az anarcho-kommunizmus. az tuti, hogy magántulajdon nem nagyon lenne. szóval olyan nem lenne, hogy egy gyár termel valamit. és a haszon jelentős része egy kis csoport kezébe kerül, aki ebből épít egy újabb gyárat, ahol megint az ő kezébe kerül a haszon és így tovább. hanem megtermelt többlet az a közösbe menne.

----

a problémát egyrészt az átmenet jelenti. mert nyilván aki kiváltságos helyzetben van az nem fogja elengedni a vagyonát. ezt jelenti pl a proletár diktatúra. hogy aki kiváltságokat akar magának a többiek fölött azt lehet kényszeríteni kell az elején, hogy ő is csak egy legyen. ezért is van aki azt gondolja, hogy hiába az állam elhalása a cél, az elején még kell(és a megvalósítási kísérletek is erre felé mutálódtak, torzultak el). de mások meg ezt nem gondolják. ők azt gondolják, hogy nem lehet valamit ellentétes eszközökkel létrehozni. szóval ha állam nélküliség a cél azt nem lehet erős állammal.(ide is kapcsolódik az anarchizmus)

másrészt pl az is probléma, hogy vajon kihozza e magából az ember a maximumot, ha nem saját magának termel, hanem a közösbe. jah mert olyan is van, hogy mindenki képességei szerint melózik, de szükségletei szerint részesül. tehát, ha én valami hiper okos vagyok és termelékeny, akkor hajlandó leszek e többet melózni úgy, hogy nem én kapom azt meg ami többletet létrehozok, hanem a társadalom gazdagszik. vagy azt látva, hogy más aki béna kevesebbet termel én is ahhoz igazítom a dolgot és a végén így lefelé tendál a dolog."

itt meg vallásról marx:

"amúgy azt érdemes tudni, hogy nem volt ellenséges hozzáállása a valláshoz. a dolog sacc azt jelenti, hogy a vallás annak megjelenése, hogy a világ el van cseszve. az emberek egy absztrakt világban jelenítik meg a spiritualitásukat, mert a rendes világ velük szemben elidegenedettként, ellenségként jelenik meg(más tartja meg a munka értékét amit végeznek és ezeket az értékeket az ő igában tartására használja. így az ember nem fejlődhet, nem lehet az a szabad kreatív ágens, akinek lennie kéne). szóval a világ adott stádiumában egy szükségszerű dolog a vallás. és csak a világ átalakításával lehet meghaladni. semmi értelme addig ellne dumálni, míg maga a föld nem az a paradicsom, amit a vallás az égbe helyez.

(mellesleg, hogy még egy kis ködöt oszlassunk: a kapitalizmust is ünnepelte marx, csak ott is azt gondolta, hogy van tovább. de az addigi legkívánatosabb emberi berendezkedésnek tartotta)."