Mi a baj a fasizmussal?

Fasiszta, fasizmus:

1919ben alakult Olaszországban a volt szocialista Benito Mussolini vezetésével. Fő elemei:

- hazafiasság,

- nacionalizmus (10000 zsidó párt tagot is magába foglalt az Olasz Nemzeti Fasiszta Párt),

- keresztény eszme és erkölcs, futurista elemek, vezérelv, az erős állam elve és a fő eleme a korporatív állam.

Ami még hozzátartozik a kollektivizmus az individualizmussal szemben.

A korporatív állam: az osztályharccal szemben a kiegyezésen alapul, amolyan 3. út a kapitalizmus és a szocializmus között. Lényege a főbb stratégiai cégek állami irányítása a munkásokkal megosztva szakszervezeteken keresztül. A nagy- és középvállalatok irányítása állami, tulajdonosi és a szakszervezeteken keresztül a munkások által.

Kisválalatok: tulajdonos + szakszervezeteken keresztűl a munkások.

A szólás- és sajtószabadság a politikában ellenőrzés alatt volt ugyan, de a vállalatokon belül élt és virult, hasonlóan a jugoszláviai kommunizmus idejében, ahol a korporatív államhoz hasonló felállás volt, csupán az állam volt a tulajdonos. Egy munkást nem lehetett kirúgni azért, mert a főnökével szemben vállalta nyíltan a véleményét.

Elfogadták a munkaalkotmányát: 2 napos szabad hétvége, 11 hónap munka után 1 hónap szabadság (ezt később a nácik is átvették), felmondási idő, stb.

Bűneik: a fasiszta fekete inges osztagok terorrja 1919-24 ig, melyeket sokszor felső vezetés parancsa nélkül hajtottak végre. Együtt működés a nácikkal. A nagy gazdasági világválság után az addigi pacifista politika helyett, aggresszív miltarista politika folytatása, pol. ellenfeleik üldözése.