Emigrálni Indiába. Sajátos elképzelés, de ha elkezdeném, hol tudnék informálódni (kérdőjel) Van itt Magyarországon ilyesmire hivatal (kérdőjel) Hol, mivel kell elkezdeni?

(Eddig pozitív csalódás!)

Ez már bennem is bujkált, és egy prospektusban rá is bukkantam a címre, csak mivel soha eddig nem volt rá szükségem, nem voltam/vagyok benne biztos, hogy egy ország követsége (itt) mire is való. Tulajdonképpen van egy kulturális szakadék a két ország között. Volt már olyan merész gondolatom, hogy meglátogatom őket, de valahogy mindig elbizonytalanodtam, hogy nem egy "fontosabb" feladatra van-e egy ilyen hivatal, mint az én hasfájásaim. Félve "kérdezem": Fel lehetnek készülve ilyen "őrültekre", mint -akár- én? ("Őrültség" alatt azt értem, hogy a nagy átlaggal ellentétes elképzelésem van, bár bízom benne, nem vagyok egyedül) Mondjuk, itt, kis hazánkban is találtam sokkal "gazdagabb" helyről jött embert (megerősítette véleményemet) aki ide jött ebbe a "nyomorba", és boldogabb, mint "otthon" volt.

Ezt a választ köszönöm szépen. Azért még várok, hátha lesznek "pontosabb" információk. Nem eszem ezt olyan forrón...

India Pass-blog. Oké. Magyarul ráadásul. Teljesen megőrzöm a pánikomat, és nyugalomra senkinek nincsen oka. Azt hittem hogy csak én vagyok fordítva bekötve, de az eddigi tények alapján palacsintaárus is van Indiában, a hegyekben, egy kihalt, a világvégétől néhány ezer kilométerre fekvő "településen" és a feliratot -palacsinta- magyarul tette ki. Végülis, a McDonlald's sem hindiül, vagy pandzsábi nyelven van kiírva. Viszont így előferdülhet, hogy "magyarok lakta" helyre kerülök olyan helyen, amiről nekem szebb reményeim voltak. Húdemegkell válogatni, hova megyek majd.

"-Bácsalmási művész úr, csókolja meg hófehérkét! -Cupp, Cupp."

5-ösnek is köszönöm a válaszát. Most sokat dolgozom, regényre nem lesz időm, régebben többet olvastam. A helyiekkel való kommunikáció egyenlőre közösségi oldalakon keresztül történik, igen, angol nyelven. Bár, az az igazság, hogy telepíttettem a Windowsomba a Hindi nyelvet, billentyűkiosztást, és képernyő-billentyűzet segítségével, na meg persze, egy szótárat is szereztem csak régi, és ezekkel felfegyverkezve az addig két szóban válaszolgató partner vagy kinyílik, vagy nem érti, mit akarok. Igen tetszik a Hindi, amit én elneveztem a látvány alapján "kerítésnek". Egy szóban a betűk ugyanis egy felső "folytonos" vonallal kötődnek össze, az egyik beszélgetőtársam szerint ez is az összetartást szimbolizálja. A Magyarországon található indiai közösségeket szintén időhiány miatt még nem kerestem fel, annak ellenére, hogy ezt már elég sokan ajánlották. Az Indiaiak nem kis része tud a Magyarságról, és a Magyar iparról. A beszélgetőtársaim mindenképp tudnak olyat mondani, ami Magyar, vagy Magyar vonatkozású. A túlzsúfolt és fotón oly sokszor látott vasútvonalak nagy részén Ganz-Jendrassik rendszerű, és itt, Magyarországon gyártott mozdonyok üzemelnek. A Magyarországon gyártott hatalmas vízerőműbe épített turbinák, a kórházak oldalában álló vész-áramfejlesztők, a vidéki kórházak orvosi műszerei (és a Magyarországról odavándorolt orvosok!) szintén kellemes emlékeket okoznak rólunk, Magyarokról. Nem csalódtam, tudom, hogy többség nyugatra menne inkább. Ők biztosan nem vették észre, hogy sajnos, arra milyen hírünk van. A "ne lopj" tábla az áruházakban, és sok apró lejárató dolog, ezek miatt én nem tenném a lábam olyan helyre még turistaként sem, ahol a Magyarságot úgy ismerik, mint tolvaj, kunyeráló, élhetetlen nemzetet. India egy érdekes színfolt, és hála annak, hogy szegénynek van hirdetve, nem oda ment ki meggazdagodni a nemzet "szebbik fele", aki oda ment, segíteni ment, és jó hírnevét vitte hazánknak, nemzetünknek.

Köszönöm eme szép válaszokat, és alig hiszem el, de úgy látszik, a kérdés is olyan, mint az ország: Mert ezt a kérdést őszinte, segítőkész emberek megválaszolták, míg más témában feltett kérdéseim trollkodásba fulladtak, vagy értelmetlen próbálkozások vannak csak.

Engem ez is megerősített abban, hogy nem rosszul választok, ha mégis el akarom hagyni szülőhazám, India felé. A szenny és türelmetlenség áramoljon csak a "gazdag" nyugatra, én megyek inkább az "élettel teli" keletre, arra, ahol nem leszek a származásom miatt hátrányban rögtön, sőt, lehet, előnyt is tudok kovácsolni ebből. Az a tény, hogy nívós orvos-szakemberek vannak ott is Magyarországról, nem lepett meg különösebben. Az már inkább, hogy ennyien tudnak róluk, és munkásságukról arrafelé.

És az természetes, hogy alaposan felkészülök mindenre, mielőtt elindulok. Az bennem is felvetődött, hogy először "csak" turistának álcázom magam, és "körülnézek". Majd kiderül, hogy lesz. Egy biztos: Ha mégis rögtön odaköltözök, azzal felvállalom azt, hogy vagy sikerül, vagy nem. Feladni nem fogom, ezt már tudom. Legfeljebb túlélni nem fog sikerülni, szép halált rendezek magamnak, azt mondják, azt könnyű összehozni arrafelé.

Tisztelt névtelen válaszoló.

Elnézését kérem, a helyesírási hiba sajnos nem javítható a hozzászólásomban. Az igazat megvallva a gépelési készségem siralmas, vannak szavak, amiket kétszer gépelek be, és- ha nem figyelek, akkor belecsúszhat egy n, vagy bármi más hiba is, bár igaz, ez most nem onnan fakad.

Az IndiaPass utolsó bejegyzése nyárra tehető, azóta történt velük valami. A facebook oldalukon már novemberi az utolsó bejegyzés, ami egy motorbalesetről szól, de azóta ott is megint semmi. Persze, természetes, hogy próbáltam levelet küldeni, egyenlőre sem a facebookon, sem az e-mail címemen nem volt visszajelzés. Teljesen megértem, a jelek szerint ugyanis van fontosabb dolguk is, mint számítógépezgetni. Van egyébként egy olyan különbség, hogy én nem mint "tőkés" megyek ki helyi utazási irodát nyitni, hanem mint egyszerű munkavállaló kell majd, hogy helyt álljak. És, mielőtt más mondja, eszembe jutott, hogy valahogy náluk kezdjek, úgyis pont veterán járműveket újítanak fel, mint tettem évekig én is.

Az igaz, hogy pörgök néha, jókedvemben. Majd, ha ott leszek, úgyis kiderül, hogy ez az adott helyszínen mennyire helytálló. És a végére csak egy apróságot kérnék: Vegye észre kérem azt a tényt, hogy én legalább megpróbálok helyesen írni, és szerteágazó, nem kis lexikális tudásra szert tenni, ami az én helyzetemben nem jellemző a kortársaimra, azok kiülnek egy köztérre egy kutyával, kiegészítve a látványt egy kartonpapírra firkált felirattal, megjegyzem, többet "keres" mint én. Az kössön belém, aki önerejéből érte el azt, amit én!

Tisztelettel: Czink Attila