Miért kell az állástalanokat megalázni? Ők tehetnek a munkanélküliségről? Nincs így is elég bajuk?

Gondolom Magyarországon élsz, mivel ilyen jól látod a helyzetet. De én külföldön élek. Éltem pár évet Franciaországban, Spanyolországban, és jelenleg Angliában. Én is láttam ezekben az országokban hogy megy a munkanélküliek sorsa a hivatalokban. Lehet meglepőt mondok neked: Semmivel sem különb mint amit leírtál. Ezekben az országokban is közmunkára mész ha szükséges. Főleg park rendezése (kertészeti munka) Angliában éppen a napokban lett a kolléganőm munkanélküli. Ne tudd meg, hogy milyen megaláztatás érte őt is a hivatalban, pedig angol a nő.

Többen mondják, hogy inkább el se mennek a munkanélküli hivatalba, mert ha járna is segély nekik a ledolgozott munkájuk után, azt is olyan követelmények alapján adják, hogy inkább hagyják a fenében...

Szóval a gond amiről írtál, nem csak Magyarországon létezik. Szinte mindenütt. (még Amerikában is)

Csak hát az a legrosszabb helyzet amiben élsz, és tapasztalod..

Abban igazad van, h egyre jobban kihasználják az embereket, trükköznek.

De!

1.Közmunkára nem kötelező menni.

2.Ha segélyt akarsz, cserébe dolgoznod kell, ez így helyes.

3. Otthon se gereblyézel? Mert tróger munka?

Itt szerintem te vagy a tróger, mert lenézel mást.

Én is szedtem már szemetet, ráadásul ingyen.

4.Itt kezdődik a baj, mert sokan el vannak maguktól szállva, megy a "kivagyok, mivagyok"

Fájó kimondani, mert én is együtt érzek velük, de aki huzamosabb ideig munkanélküli az sajnos erősen tehet a helyzetéről.

El is magyarázom miért:

A munkakeresés önmanagelés, ott te vagy az árucikk amit el kell adnod a munkaadó felé. Ha ez sehogyan sem megy akkor ezen fejlesztened kell.

Sokan azt hiszik, hogy a munka nekik JÁR, de nem tesznek érte, nem tanulnak, nem képzik magukat, kijöttek az isiből neadjisten diplomával és ennyi, járjon neki minden. Amíg viszont nem tudsz valami olyan egyedi tudást adni amit mások nem, addig nem téged fognak felvenni ez ilyen egyszerű.

További gond, hogy még az iskolát is sokan ellébocolták, vagy olyan szakokon végzik el amire nyilvánvalóan nincs kereslet, dehát bulizni meg inni lehet azon a szakon is...

További gond, hogy nem vagyunk mobilisek, nem költözik oda a magyar ahol a munka van. "A fővárosban van most csak? neeeem, nagy és büdös és sok az ember..." Hát jó akkor seperjen leveleket otthon.

A konklúzió: Ha tanultál, ha folyamatosan képzed magad, ha el tudod adni magad, ha olyan szakmát kerestél és tanultál ki ami hiányszakma és hajlandó vagy oda menni ahol a munka van akkor remek álláslehetőségek várnak. Én személy szerint tudok olyan cégeket ahol 2 éve(!!) keresnek szakembert de nincs, mert nem BP-en van hanem Budaörsön és oda nem mennek ki, vagy mert speciálisabb tudás kell hozzá és egyik sem fizetNE rosszul... Ha a fentieknek nem felelsz meg akkor nyilván nehezebb dolgod van munkakeresés terén, DE az azt is jeletni, hogy nem tettél meg mindent azért, hogy munkád legyen. Mert az sajnos nem JÁR, azok az idők elmúltak, mint mondtam azért tenni kell.

Ez valami sablonszöveg, amit az informatikusok nyomnak?

Csak az elmúlt pár hónapban kb. ötödjére találkozok ugyanezzel a "szerezz egyedi tudást" szöveggel különböző helyeken. Nem hiszem, hogy ugyanaz írja.

Miért, ha informatikus mondja akkor nem igaz?:D

A kérdések is ismétlődnek, akkor a válaszok is mehetnek ctrc ctrlv megoldással :)

Az egyedi tudás pedig teljesen jogos, mirefel hiszed azt, hogy ha elvégzel egy gőzgéptisztítói munkát egy suliban akkor pont téged választanak és nem a 3462374623786423 másikat akik gőzgéptisztítást végeztek. Ezzel szemben ha kifejezetten gőzgépturbina csavarjavításra specializálódsz akkor máris van ami miatt téged jobban megéri felvenni. Ennyiről szól a dolog.

Informatikusoknál keress vissza a kérdéseknél mennyi ember akar szoftverüzemeltető vagy általános rendszergazda lenni, míg ha specializálódna hasraütök python programozásra akkor máris szűkítette a versenytársai számát.

Ugyanígy egy pszichológus sem sok helyre kell, de ha kifejezetten munkapszichológus, azon belül kifejezetten HR-es amin belül kifejezetten a tréningszervezésre gyúr rá akkor könyebben talál olyan helyen munkát ahol ilyet keresnek mert ebben a témakörben nagyobb tudással rendelkezik mint mindenki más.

A folyaamtos tanulás és az önfejlesztés, a specializáció nem az ördögtől való, csakhát egyszerűbb ülni a seggünkön, mint otthon nekiülni és elolvasni néhány könyvet, neadjisten elvégezni egy tanfolyamot.

."Ha segélyt akarsz, cserébe dolgoznod kell, ez így helyes."

Ebben az egyben nem értek veled egyet. Ugyanis ha valaki dolgozik, akkor munkabér járna neki. Ha a közmunkások minimálbért kapnának, akkor igen, egyetértenék.

A kérdezőnek is válaszolva. Azt vedd figyelembe, hogy az emberek - általában, de inkább kivétel nélkül - nem foglalkoznak semmi mással, csak a maguk dolgával és addig nem érzik át az "elesettek" (legyen az hajléktalan, munkanélküli, adós, befektetési csalás áldozata...stb) bajait, amíg ők is át nem élik. Akkor viszont két kézzel kapnának a segítségért, de azt tapasztalják, hogy az emberek közömbösek.

Ez nem magyar jelenség (csak mi szeretünk a magas lóról beszélni, ha gondtalan az életünk), a világon egyre nő ez a fajta "embertelenség", amiről beszélsz. Inkább személytelenségnek nevezném. Gondolj bele, hogy régen egy kisebb közösségben mindenki ismert mindenkit (a falvakban ma is így van, ezért van az mikor látod a hírekben egy-egy bűneset kapcsán a helybelieket megrendülten nyilatkozni), ismerték egymás bajait, jó tulajdonságaikat és a rosszakat is. Ma viszont az emberek nagy része városokban, sőt nagyvárosokban él, ahol ráadásul a munkán kívül nem jut idő másra, csak nagyon minimális, inkább állati ösztönöket kielégítő szórakozásra. Az emberek egy áldozathoz nem egy személyt kötnek, sorssal, gyerekekkel, feleséggel, szülőkkel, hanem valami tárgyféleséget, akit lehet ismertek facebookon.

A személytelenség öli meg az együttérzést és ez olyan mértékű lesz a jövőben, ami már-már a civilizáltságot fogja veszélyeztetni.

ma 09:21

Az egész hozzászólásod merő tájékozatlanság, nem akarok keményebb kifejezéseket használni, a lényeg az, hogy komoly válaszra sem érdemes amit írsz.

"Ebben az egyben nem értek veled egyet. Ugyanis ha valaki dolgozik, akkor munkabér járna neki."

Így van. Magyarországon összekeverik a kettőt, és megtehetik, mert fentebb írtam, hogy senkit sem fog érdekelni, amíg saját maga nem kerül abba a helyzetbe.

Az elvégzett munkáért tisztességes munkabér jár. Ez egy ENSZ alapelv és tudtommal a magyar alkotmány sem írja fölül.

A segély viszont - benne van a nevében - akkor jár, ha valaki valamilyen okból rászorul, nem pedig kiérdemli, megdolgozik érte. Normális esetben ez egy meghatározott időre jár, amíg a segélyben részesülő nem talál újra munkát.

Nálunk úgy működik, hogy egyes esetekben a munkáért munkabér jár, egyes esetekben viszont segély. Mert munkabérnek nem lehet nevezni a napi 6-8 óra munkáért kapott 35 ezer forintot.

Voltam munkanélküli, de sose aláztak meg ... sőt korábban a szocialisták idején le se sz... az embert.

Nem közmunka sok országban és ha a közösségtől kapsz támogatást, azért mert nincs munka, akkor elvárható, hogy valami adj is érte cserébe a közösségnek ..

Közmunkát se biztos, hogy kapsz, mert így is túljelentkezés van ...