Pontosan milyen és mikor volt Magyarországon tervgazdálkodás?

A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer ahol az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot. Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon. A tervezők döntik el mit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat hogy azokat a javakat termeljék.

Magyarországon a szovjet befolyással vette kezdetét, és tartott egészen a '89-es "rendszerváltásig".

'47-től '50-ig az első 3 éves terv a háború utáni helyreállításról szólt, majd 5 éves tervekben határozták meg a termelést, és elosztást.

Az előttem szólóknak csak kis részben van igazuk.Mivel én már dolgoztam abban az időben,személyes tapasztalataim vannak.

A terv-gazdálkodás nem 1989-ig tartott,hanem csal 1956-ig.Azután a 70-es években bekövetkezett "Új gazdasági mechanizmusig" irányított gazdálkodás volt,ezután már csak nagyon kevés helyen volt központi előírás.

A terv-gazdálkodás: minden ágazatnak előírták központilag,hogy mit és mennyit kell termelnie.Én akkor egy Tangazdaságban dolgoztam.Minden évben közölték,hogy mennyi buzát,kukoricát kell termelni ( akkor is,ha a föld arra nem volt alkalmas)mennyi állatot nevelni,sőt szovjet mintára riszt és gyapotot is kellett termeszteni.(Ez rövid időn belül megbukott).Nem csak a gadaságoknak írták elő,hanem a magán parasztoknak is.Ha egy állami gazdaság nem hozta a tervet,akkor nem volt prémium,és a vezetőknek csökkenhetett a fizetése is.Ha egy paraszt nem teljesítette,akkor Nagy Imre ( a hősként tiszteltről van szó)begyüjtési miniszter utasításásra szó szerint tisztára söpörték a parasztok padlását,egy csepp buzát sem hagyva nekik,és ha szólni mert,elvitte az ÁVH.

Hasonló volt a helyzet az iparban is.Eldöntötték,hogy az acél-és vas országa leszünk (behozott nyersanyagból)Ekkor épült pl.Dunaújváros.

56 után az irányított gazdaság vette kezdetét.Ekkor a KGST előírásait kellett alkalmazni minden országban.Megosztották a KGST országok között,hogy melyik ország,mit termeljen.A magyar autógyártást pl.azért tették tönkre,hogy a lengyel és a csehszlovák autóipar fejlődjön.És még lehetne sorolni a példákat.

A 70-es évektől már a vállalatok alkalmazkodtak a piaci igényekhez,amelyik eladhatatlan terméket gyíártott,az tönkre ment.A mezőgazdaságban is érvényesült ez a tendencia.Létrejöttek az iparban a GMK-k(Gazdasági csoportulások,melyeket a dolgozók hoztak létre,és munkaidő után dolgoztak bennük.) A mezőgazdaságban pedig melléküzemágak jöttek létre.(Ipari termelés stb.)

A gazdasági élet fellendült ugyan,de a jövedelem elosztás továbbra is központi elosztású maradt.

A rendszerváltás után jött a kapitalizmus,melynek "áldásait" élvezzük.Ki nyertesként,ki vesztesként.

ma 08:34

Fura az az '56-os dátum. Én még emlékszem a 7. ötéves tervre! (1980-1985)

Ha komoly anyagot akarsz olvasni, akkor pl. a Medvetánc 1982:2-3-ban 189-198 oldalakon Bauer cikkét.

Tervgazdálkodás elvileg 1949-től 1989-ig végig volt, de változásokon ment keresztül. Egyrészt azért, amit előttem leírtak, ti. hogy laza keretekkel működött és volt az üzemeknek önigazgatásuk stb.

A tervgazdálkodással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a valóságban nem úgy működött, mint elméletben. Tehát nem az történt, hogy a terv készítése során előírták, hogy ennek és ennek kell történnie (ennyi pár Tisza cipőt és ennyi darab Ikarus buszt gyártsanak), és ez is történt, hanem óriási lobbytevékenység folyt, melynek során az ügyesebben tárgyaló, jobb összeköttetésekkel bíró vagy erős szövetségekbe tömörülő, esetleg stratégiai fontosságú vállalatokat irányító vezetők több központi forrást tudtak kiharcolni maguknak. Tehát igazából a tervezés egy kicsit anarchikus volt, mert a tervet rengeteg érdek eltorzította. Általában ami végül megvalósult, az elég kevéssé hasonlított az első tervvázlatokra. Ezt azért fontos tudni, mert sokan előszeretettel írnak olyan közhelyes marhaságokat, mint hogy a tervgazdálkodásban előre eldöntötték, hogyan fog fejlődni a gazdaság, és utána az is történt, ÉS ez baj, mert nem figyeltek a "piacra". Igazából az történt, hogy volt piac, mégpedig minimum kétféle: egyrészt belső és külső piac is volt, csak vagy rosszul, vagy torzan, vagy tényleg nem alkalmazkodtak hozzá, de az nem igaz, hogy nem figyeltek rá oda, másrészt viszont politikai koordináció volt a gazdaságban, azaz pl. egy cég tönkremenetele nemcsak attól függött, hogy a piacon jól gazdálkodott-e, hanem attól is (sőt!), hogy ki tudott-e a cégvezetés az elvtársaknál verekedni valami támogatást vagy azt, hogy az üzemet annyira fontosnak tartsák, hogy ne engedjék tönkremenni. Tehát a valóságban nem úgy van, mint a tankönyvben, hogy vannak piacgazdaságok, meg vannak tervezett gazdaságok, és vagy egyik, vagy másik van. Ami itt megvalósult, az egy változó, furcsa keveréke volt a kettőnek. Magánvélemény, de hajlok arra, hogy ez a keverék mindkét tiszta formánál rosszabb.

"Fura az az '56-os dátum. Én még emlékszem a 7. ötéves tervre! (1980-1985)"

Leírta, hogy irányított gazdaság volt, nem? Amúgy Indiában most megy a 11. ötéves terv, pedig India sem tervgazdaság, viszont vegyes gazdaság.

szia Tangazdaságos!

hogy van az a vicc, hogy hány mapac születik... ?

cserébe Rákosi vicc:

Rákosi pajtás ellenőrzi az iskolákat. Pistike felel:

És annyi krumplit termel az ország, hogy ha egy nagy kupacba raknák, akkor a Jóisten lábáig felérne.

Na, de, Pistike, nincs is Jóisten!

Na, és krupli van ??!