Hogyan alakult volna valószínűsíthetően Magyarország sorsa, ha 1941 júniusában nem kapcsolódik be a Szovjetunió elleni hadjáratba, hanem kivár?

Az előző hozzászóló módszerével élve:

Nem kapcsolódunk be a háborúba -> a németek megszállják az országot -> kialakítanak egy bábkormányt, amely a németek oldalán áll -> ugyanez ami most van, csak talán több áldozattal.

Őszintén szólva lehetetlen lett volna ezt meglépni. Előbb-utóbb beléptünk volna a háborúba, méghozzá a németek mellett. Láthatod, Teleki sem tudott mit tenni, pedig talán akkoriban neki volt a legtöbb sütnivalója felsőbb körökben. A nép csak azt látta, hogy a németek jók, segítenek nekünk (I-II. bécsi döntés), s hogy megállíthatatlan, legyőzhetetlen seregük van fejlett gazdasággal. Még szép hogy mindenki melléjük akart állni.

Ami azt illeti, talán csak az orosz kommunizmusnak köszönhető, hogy a szövetségesek megnyerték a háborút. Az extenzív (értsd: erőltetett) iparosításnak köszönhetően fegyverkezési szempontból sokkal jobban készen álltak egy esetleges háborúra, mint azt akkoriban bárki gondolta volna. Még a szövetséges államok legjobb szakértői is max 3 hónapot jósoltak a Szovjetuniónak. (Habár ezt sokszor elfelejtik megemlíteni a tankönyvekben. Ami persze nem is csoda, nem olyan fontos információ hogy sokakat érdekeljen, s hogy bárki is megjegyezze)

Mint később kiderült, mindenki tévedett. A németeket megállították, vége lett a blitzkriegnek, a háború elveszett.

Az persze megint más kérdés, hogy mi lett volna, ha sikerül a kiugrási kísérlet, s egy másik országban felállítunk egy ideiglenes kormányt. Erre megint azt mondom, hogy ugyanaz, mint ami most van. Talán azt a néhány falut nem vették volna el a párizsi békében, de az biztos hogy Erdélyt és más területeket sem adtak volna vissza.

-Jugoszlávia szövetséges volt: Tőle nem vehettek el semmit

-Ukrajna szovjet érdekszféra lett, onnan se kaphattunk

-Románia pedig hamarabb és szervezettebben kiugrott, mint mi

Tehát akárhogy is végződött volna ez az egész, szerintem ugyanígy jöttünk volna ki belőle. Persze ez csak magánvélemény, s nem vagyok történész sem, bár szeretem a történelmet.

Én csak fél évet 'valószínűsítenék'.

1941. júniusában a németek nem kérték a magyar katonai részvételt. Ez tény.

Később, ahogy elakadt az orosz hadjárat, bizonyára már követelték volna, csakhogy addigra a dolgok állása is nagyon megváltozott már. 1941 decemberében, a Moszkva alatti német vereség után már egyértelművé vált, hogy a németek gyors győzelméből semmi sem lesz a Szovjetunió ellen, Amerika belép a háborúba, és ezzel összejön a tengerentúli hatalmak olyan erőt képviselő világkoalíciója Hitler ellen, amely ellen Németországnak nem lehetett esélye. Csak idő kérdése volt a német vereség.

Namármost, ezen a ponton a magyar vezetés is jobban meggondolta volna, hogy érdemes-e a vesztes fél mellett belépni a háborúba, vagy inkább célszerű vállalni a német-román megszállást, és elnyerni a későbbi győztesek jóindulatát.

Kedves 08:14-es!

"1941. júniusában a németek nem kérték a magyar katonai részvételt. Ez tény."

- Ez egy féligazságra alapozott tény. Direkt kérés valóban nem volt, ugyanis az maga után vonta volna az ellenszolgáltatásokat, vagyis hogy egy győztes háború esetén osztozkodni kellett volna a magyarokkal (is), de leginkább meg kellett volna felelni a külpolitikai érdekeinknek a németeknek.

Viszont ha "önként csatlakozunk", akkor kérnünk sem lehet a háború után.

Ez nem azt jelenti, hogy kívül estünk volna a látókörükből. A német vezérkar főnöke, Halder 1940(!) május 26-án már azt mondta: "Magyarország kezd arcátlanná válni, ha nem paríroz, protektorátus lesz belőle."

A következtetést mindenki vonja le maga.

Német részről eleve azt mondták: semmiféle részvételt nem követelnek a magyaroktól, de mindenféle önkéntes felajánlást szívesen fogadnak.

A magyar vezetés - több más ok mellett - épp fordítva gondolkodott, úgy vélte, ha önként megyünk, és nem kényszerítve (amit legkésőbb az 1942-es sztálingrádi hadműveletek elindulásakor - hiszen ekkor már valóban követeltek a németek tőlünk, és nagy, a korábbi előrelátó önkéntes szerepvállalásnak is köszönhető diplomáciai eredmény, hogy a teljes hadsereg helyett csak a 2.-at kellett bevetni -, de inkább már az 1941-es moszkvai összeomlás után - hiszen ha egyébként egész addig kibújtunk volna, valószínűleg akkor felfigyelnek ránk - nem kerülhettünk volna el), nos, akkor az előnyösebb számunkra, mint ha teljesen elveszítjük függetlenségünket.

A megszerzett területek egy részét megtarthatta volna.

Bulgária sem támadta meg az oroszokat, mégsem nyomultak be a németek. + Megtarthatták Dél- Dobrudzsát.

A háborúban az oroszok is csak átvonultak Bulgárián előzetes megegyezés alapján. Míg magyar területen minden egyes m2-ért értelmetlen harcot kezdeményeztek a magyarok!

De már a Jugoszlávia elleni hadjáratban sem kellett volna résztvenni. -----Teleki is leírta.

13:02

"...ha nem paríroz, protektorátus lesz belőle." "

A csehek egész jól kijöttek abból, hogy protektorátusként kibekkelhették a háborút :)

Kedves 20:30-as válaszoló!

"A megszerzett területek egy részét megtarthatta volna."

- Nem tarthatta volna meg. A Szövetségesek megállapodtak, hogy minden Hitler keze alatt történt területi változás semmis, és a korábbi határok érvényesek.

Dél-Dobrudzsa helyzete speciális, mert ez nem Hitler közreműködésével került átcsatolásra, hanem külön bolgár-román megállapodás szerint.

"Bulgária sem támadta meg az oroszokat, mégsem nyomultak be a németek. + Megtarthatták Dél- Dobrudzsát. 

A háborúban az oroszok is csak átvonultak Bulgárián előzetes megegyezés alapján. Míg magyar területen minden egyes m2-ért értelmetlen harcot kezdeményeztek a magyarok!"

- Nagy tévedés! Bár Bulgária nem vett részt a Szovjetunió elleni hadjáratban, ennek ellenére a szovjetek, amikor 1944-ben a bolgár határ közelébe értek, hadat üzentek, és csak az alkalmat kihasználó kommunista puccsisták hatalommegdöntése miatt vonulhattak keresztül harcok nélkül az államon.

Ettő függetlenül ugyanúgy egy katonailag megszállt, kommunista berendezkedésű állammá lett 1990-ig.

Ne legyenek illúzióink, Sztálin már a háborút megelőzően Európa bekebelezésére készült, ebben a német támadàs csak hátráltatta, és a terveit némiképp módosította, de a végeredmény ugyanaz maradt.

Magyarország pedig 1938-tól egyszerre volt határos a Német Birodalommal és a Szovjetunióval. A kettő közé beékelődve, Európa közepén volt. Bulgária kívül esett a periférián, a Balkánon elhelyezkedve, szinte már lecsúszva a térképről. Magyarország nem kerülhette el a körülményeket ismerve, hogy valamelyik világhódító hatalom, amelyekből mindkettő közvetlen szomszédja volt, ne gázoljon keresztül rajta.

---------------

Kedves 21:07-es válaszoló:

"A csehek egész jól kijöttek abból, hogy protektorátusként kibekkelhették a háborút :)"

- Miben? Ugyanúgy megszállás alá kerültek, ugyanúgy forradalom volt Prágában is a szovjet tankok ellen, sőt, papíron "felszabadított", és "baráti" állam mivolta ellenére, még a területét is megcsonkították, Sztálin gond nélkül magához csatolta Kárpátalját onnan. Az a három magyar falu, amit kaptak, és amire mindig hivatkoznak itthoni politikai felek, úgy vélem, ezt nem kompenzáló eredmény.

Ugyanígy járt Lengyelország, szovjet katonai megszállás, országuk felének elcsatolása német területekkel "kárpótolva", gyakorlatilag arrébb lett tolva kompletten egy ország, mert Sztálinnak úgy tetszett.