Egyes országokban, hogyan és miért alakultak ki ekkora aránytalan méretű és népességű fővárosok?

Mert az országokat és az embereket nem mérnökök tervezik (sajnos, talán?)

A főváros azért lesz főváros, mert:

a) fontos gócpont

b) valamiért az uralkodó oda helyezte a székhelyét (általában a) pont miatt).

Majd a történelmi múlt általában megmarad - a főváros főváros marad a demokrácia után is. Ebből kifolyólag a tűzhöz közel ülő emberek ott maradnak. Gyakran van a fővárosban a központi tőzsde, központi bankfiókok. Ezek erősen élénkítik ott a gazdaságot, ergo jópár cég odatelepül, ami ezeket kiszolgálja, vagy ezekből bevételt kap.

Ha sok cég van ott, akkor több ember is települ oda, hiszen több a munka, biztosabb a megélhetés.

Ha több az ember, nagyobb a vásárlóerő, ergo több céget tudnak eltartani - több cég lesz, több munkahely...

Kifelejtetted a legjobb példát, Mongóliát.

Háromszor akkora, mint Franciaország, 3 millió lakosa van, ebből 1,7 millió a fővárosban él.

Egyszerű miért vándorolnak az emberek a nagyvárosba. Ott több a munkalehetőség, jobbak a fizetések, magasabb az életszínvonal. A mezőgazdaság aránya folyamatosan csökken az országok gazdaságában, ahogy az ipar és a szolgáltató szektor gyorsabban fejlődik.

Más országokban pedig aránytalanul kicsi. Például a háromszázakárhány milliós USA-nak egy pár százezres fővárosa van, miközben százszámra vannak milliós városok az országban. Kanadában szintén messze nem Ottawa a legnagyobb város.

Amit Sir Butcher írt, az megmagyarázza azt is, hogy Berlin miért nem olyan aránytalanul nagy az egész országhoz képest: az egységes Németország története mintegy 150 évre megy vissza, azelőtt különféle királyságok, fejedelemségek alkották, tehát Berlin sokáig nem Németország, hanem csak Poroszország fővárosa volt. Azok fővárosai szintén aránytalanok voltak, pl. Bajorországban München. Plusz Németországban a főváros nem tölti be az ipari és a pénzügyi központ szerepét is, mint Európa más országaiban: az ipari központ a Ruhr-vidék, a pénzügyi pedig Frankfurt. Ugyanez megfigyelhető a szintén kb. 150 éve egyesült Olaszországban is: a 60 milliós országnak 2,7 milliós főváros egyáltalán nem nagy.

Az előző felsorolásba még illik Canberra is, Ausztrália fővárosa.

Mind három város mesterségesen, inkább politikai okokból, mint ipari vagy gazdasági központ jellege miatt lett kijelölve, Canberrát és Washingtont egyenesen ezért hozták létre. (Ha valamelyik nem passzol a felsorolásba, az Ottawa egyébként, a negyedik legnagyobb város így is Kanadában.)

Egy olyan város, amely az államhatalom intézményein túl semmiből nem áll szinte, nem véletlen, hogy nem vonz nagy lakosságot.

Két okból:

1.Gyakran olyan helyre telepítették a városokat, ahol már amúgy is jelentős ipari-kereskedelmi központot találtunk, ami jó esélyekkel amúgy is tovább fejlődött volna.

2. A már szintén elhangzott centralizáció/decentralizációs dolog. Ha erős a központi hatalom, akkor az országban lévő fejlesztésekről ők döntenek. Nyilvánvalóan a magukhoz legközelebbi helyen, a fővárosban fognak létrejönni ezek a fejlesztések, hiszen egyrészt számukra ez növeli az életszínvonalukat, másrészt, mivel ott vannak, a helyi problémákat jobban látják, ezért azok megoldására erőforrásokat rendelnek, ha kell az ország másik részéből elvonva azt. Ennek következtében pedig odavándorolnak az emberek.

Azokon a helyeken, ahol alacsonyabbak az adók és (kvázi) föderális alapon szerveződnek a tartományok/államok/kantonok/stb ez nem történik meg, vagy ha igen nem csak összpontosul egyetlen városra.