Silvio Gesell féle szabadpénz elméletének mi a lényege?

Miért van sok felesleges és haszontalan? Mert beleteszik. És annak csak egy oka van. A beletevők előnyére szolgál.

Egyébként az értelmiségi esetleg kitalálja. Ha hagyják. De a társadalom vitelezi ki, vagy jól, vagy rosszul, vagy sehogy. Nálunk az utóbbi kettőre van példa.

A Gesell-féle szabadpénz elmélet lényege a következő. A termelés és fogyasztás szempontjából a Föld zárt rendszer, mert semmi nem áramlik se ki, se be. A piacgazdaság lényege a versenyen alapuló termelés. Ha a termelés folyamatosan nő, előbb utóbb kimerül a föld. Ennek megakadályozását kell elérni. Mivel a piacgazdaság termelésből és elosztásból (bankszektor) áll, és az utóbbi kamatot fizet, a termelőre két teher hárul. A saját profitja és a kamatprofit. Ha negatívvá tesszük a kamatot, akkor a pénztőkének az lesz az érdeke, hogy befektessen, azaz termeljen, vagyis megszűnik az egyik teher. Ezt jelenti tömören (és nagyjából) a szabad pénz.

Hogy a rendszer működik-e, senki nem tudja. Vannak akik hisznek benne, vannak akik károsnak tartják (a bankárokon kívül is). Ezért nem vezetik be.

Van azért néhány bukfenc a gondolatmenetben. A matematikában régóta ismert a folytonosan növekvő, véges értékhez tartó függvény fogalma, a föld kizsigerelése tehát önmagában nem következik az állításból. Aztán: ha a termelés egyik gátját kiiktatjuk, attól csak gyorsabb lesz. Továbbá: a gazdaságot jelenleg uraló pénzpiac miért is mondana le a hasznáról? A többiek két szép szeméért?

Ez tehát egy gondolatkísérlet, amely több lényegi elemet kifelejt, hogy tetszetős elméletté álljon össze, az sem zavarja, ha kivitelezhetetlen.

"Továbbá: a gazdaságot jelenleg uraló pénzpiac miért is mondana le a hasznáról? A többiek két szép szeméért? "

Erre a kérdésre az egyik lehetséges megoldás: Kényszerből. Azért, hogy az ő két szép szemük megmaradjon.

Silvio Gessel kamatnélküli pénzrendszere már a gyakorlatban is alkalmazva van sok országban, és pokolian jól működik!!

Duálisan van jelen, vagyis a kamatos pénz mellett működik. Amellett, hogy kamatmentes abban különbözik még, hogy csak olyan terméket lehet belőle vásárolni amit az adott ország gazdasága termelt ki. Ezzel rakétaszerű lökést adva a hazai termelőknek.

Svájcban "WIR" néven működik ez a pénz. Svédországban pedik "JAK"-nak hívják.

A WIR wikipédia lapja még külön ki is tér arra, hogy Silvio Gessel ötletei alapján működtetik.

A magyar gazdaságot is ki lehetne húzni a szarból ezzel a rendszerrel.

[link]

Tehát a pénzpiac kényszerből lemond a hasznáról. Nem, nem mond le. Arra lehet kényszeríteni elvileg, de két dolog kell hozzá. Kényszerítő (személy, szervezet), amelyet valami működtet, és hatalom, amely akaratát érvényesíti egy jelenleg meglehetősen nagy hatalommal szemben. Ehhez a cselekvéshez pedig ismét két feltétel kell: akarat (nem látom be, honnan származik, mi az ösztönző), és módszer annak a nagy hatalomnak a létrejöttéhez (Mintha Lenin is erről álmodozott volna).

A svájci példához pedig annyit:

1. még Svájc lakosságához képest is elenyésző a benne résztvevők száma, pedig mintegy 70 éve működik.

2. közismert természettörvény, hogy abból, hogy egy folyamat működik a halmaz kicsiny részhalmazán, még nem következik, hogy a halmaz egészén is működik.

Gesell és Lenin is kihagyott elméletéből egy nagyon fontos dolgot, az embert. Az ember belső és lényegi tulajdonságát, hogy a cselekvéséhez motiváció és képesség kell. Egyszerre egy időben mindkettő, különben nincs cselekvés. Lenin esetében - mivel a cselekvésre volt egyéb külső kényszer - eltorzult a cél. Gesell esetében pedig néhány megszállott lelkes igyekezete adja a motivációt, ugyanez tartja fenn mesterségesen a feltételeket is. 6 milliárdból néhány tízezer az nagyon kicsinek számít. Átütő erejű dolgok - éppen az izgalmassága miatt - nagyon rövid idő alatt szoktak elterjedni a Földön, ha adottak a(z anyagi) feltételek. A mai korban - különösen válság idején - a 70 év nagy idő. Nincs perpetuum mobile a gazdaságban se.

A WIR rendszerben résztvevő emberek száma valóban elenyésző, egy 2005-ös felmérés szerint csupán 62.000-en vesznek részt benne.

Az viszont szerinte nagyon figyelemre méltó adat, hogy a svájci lakosság 3 milliárd svájci franknak megfelelő WIR-t költött el ami szerintem azért nem semmi :)

A kamatmentes pénz gondolata mindenesetre nekem nagyon tetszik. Gondolom egy Corvinuson végzett közgizdász jó nagyot röhögne rajta, mert tele tömték a fejét a jelenlegi válságban lévő kapitalizmus demagóg működési elveivel. "Kamatmentes pénz?"

Márpedig a dolog lehetséges. És tenni kéne valamit mert nagyon nagy veszélyekkel kell szembenéznünk.

Egy Gustav Ruhland nevezetű svájci professzor egy nagyon jó 3 kötetes tanulmányt írt arról, hogy mi okozta a hatalmas birodalmak összeomlását. Kivétel nélkül mindenhol arra a következtetésre jutott, hogy a kamatos kamattal működő pénzrendszer miatt ezek a birodalmak összeomlottak. A kamat kényszerített mindenkit arra, hogy a profitot tartsa szemek előtt minden áron. A kamat sarkallja az embereket abba a hajszába amit úgy ismerünk, hogy "fenntartható növekedés".

Márpedig mint tudjuk egy véges világban nem lehet örökké növekedni. Az a baj, hogy az ember gazdasági rendszere nem alkalmazkodik a természeti törvényekhez.

A természetben a normális növekedési folyamat úgy zajlik le, hogy kezdetben az élő organizmus gyorsan növekszik és egy bizonyos idő múl-lán növekedése lelassul, majd pedig egy optimális nagyság elérése után ab­bamarad. Ha fellépnek olyan jelenségek, mint például a daganatos sejtek szakadatlan növekedése, az mindig betegség jelenlétét mutatja. Mindez azt :iz igazságot fejezi ki, hogy véges világunkban, amely szerves egészet alkot, semmilyen alrendszer végtelen növekedése sem lehetséges. Ilyen meggon­dolás alapján, ha a gazdasági tevékenységet vezérlő pénzrendszeren belül a kamat hatványozott ütemben növekszik, akkor ehhez képest valamennyi gazdasági tevékenység lemarad. A világ jelenlegi gazdasági élete a végtelen növekedésre van alapozva, amelyet pontatlanul és a megtévesztés szándé­kával fenntartható növekedésnek vagy fejlődésnek neveznek. A világ vé­ges erőforrásai közepette azonban ez a fajta fenntartható növekedés (fej­lődés) lehetetlen és ezt igen egyszerű matematikailag bebizonyítani. Való­jában a kamatautomatizmus által kikényszeritett növekedést nevezik szé-pítgetve fenntartható fejlődésnek. Az egészséges gazdaságnak azonban nem a megvalósíthatatlan fenntartható növekedésre, hanem fenntartható erőforrásokra van szüksége.

Az a gond, hogy sokan alábecsüljük a pénz szerepét a gazdasági életben. Márpedig ez az a vér amely a gazdaság testében kering, a vér a test oxigénközvetítő közege mint tudjuk. Nos, a pénz a gazdaság közvetítő közege.

A vér egy idő után megalvad. Nos a pénznek is így kellene működnie. Veszíteni kellene az értékéből. De nem így működik, sajnos.

Azért kellene mert a javak amelyeket a pénz által meg lehet venni, azok romlandók.

Ha adsz egy E-mail címet akkor tudok anyagot küldeni :)

Nem tudom szó nélkül hagyni ezt a topikot, olyan sok ostobaságot láttam leírva. Első sorban hadd jegyezzem meg, hogy aki a kapitalizmus demagógiájáról beszél, az még a kapitalizmust sem.

Silvio Gesell szerint az áru értéke folyamatosan csökken, de a pénzé nem. Ennek így nincs értelme. Az áruk között is van, ami gyorsan veszít értékéből (alma, kenyér), amit ha meg akarok venni, akkor nyilván nem várom meg, hogy elrohadjon (hogy akkor majd olcsóbb lesz), ha meg alapból nem akarom megvenni, akkor meg mindegy. A modern közgazdaságtanban minden a kereslet kínálat összefüggésében zajlik. DE az áruk közül is van ami jobban tartja az értékét (nemesfém, ház, telek), sőt ezeké, akár emelkedhet is, ha jól spekulálunk.

De azt se veszi figyelembe, hogy a pénz is veszít értékéből, mert a normális gazdaságban van infláció (3% körül), amit úgy tudunk kivédeni, hogy kölcsönadjuk a pénzünket annak, akinek szüksége van rá. Az mindegy, hogy részvényt veszünk és osztalékot kapunk, vagy bankba rakjuk és a bank osztja szét, de az a célunk, hogy a pénz értékének csökkenését ellentételezzük, és lehetőleg profitot is termeljünk. Kérdezem én, ha olyan könnyű pénzből pénzt csinálni, miért nem gazdag mindenki?

A pénz is mint minden áru, ha kölcsönadjuk, akkor bérleti díjat várunk érte, ez a kamat, vagy osztalék vagy akármi. Ha a házunkat vagy kocsinkat adjuk bérbe, azért is kérünk valamit cserébe, a pénznél is ez a helyzet, csak sok esetben egy közvetítő szervezet (pl bank) is leveszi a részét, mert neki is meg kell élni valamiből. Az pedig, hogy mennyi a kamat mértéke, a jegybanki alapkamattól függ, ezt is lehet szabályozni. Ezzel a bank a pénzkereslet/kínálatot ki tudja egyensúlyozni valamilyen szinten.

Úgyhogy azt ajánlom, hogy aki Silvio Gesellről akar tanulni, az előbb mindenképp a mostani működő rendszert tanulja meg, mert különben hülyeségekről fog okoskodni.