Hitel=fejlődés?

"Gyorsabban növekszik/fejlődik az első bolygó, ahol hiteleznek, mint a második bolygó?"

Igen.

Ennek okairól Széchenyi István egy egész könyvet írt, itt elolvashatod:

[link]

belezavarodtam míg gondolkodtam rajt:

zárt rendszer (kívülről nem kerül be semmi) "összkibocsátása" egyforma kellene, hogy legyen

és mégsem, mert itt jön a képbe a pénz, de ez nem az összkibocsátás mennyiségét, hanem a sebességét befolyásolhatja, mert még meg nem termelt fedezet (hitel) nyújt segítséget a fejlődéshez

szóval fogalmam sincs :)

a befektetés is hitel.

tehát az első falu ad pénzt a másiknak arra, hogy pl az beindítson valamilyen vállalkozást. miután az beindult, vissza tudják fizetni kamatostul. Mind2 félnek jó.

"zárt rendszer (kívülről nem kerül be semmi) "összkibocsátása" egyforma kellene, hogy legyen

és mégsem, mert itt jön a képbe a pénz, de ez nem az összkibocsátás mennyiségét, hanem a sebességét befolyásolhatja, mert még meg nem termelt fedezet (hitel) nyújt segítséget a fejlődéshez "

Annyi történik, hogy az első gyorsabban fejlődik, majd mivel előbb éri el a végpontot, ahonnan már nincs hová fejlődni, mert kimerítette az erőforrásait előbb omlik össze.

Tessék végre elhinni, hogy a bonyolultságot nem lehet kitranszformálni a rendszerből. Ha végletesen egyszerűsítünk, egy idő után már nincs a rendszerben az a tulajdonság, amit vizsgálni akarunk.

Nem kell ide bolygó meg falu, meg zárt rendszer. A gazdasági működés folyamatait kell nézni.

A gazdaság egy adott szintjén tesszük a dolgunkat. Az emberek eltérők, lesz akinek feltűnik, hogy valamit lehetne másképp csinálni, akkor jobban mennének a dolgok. (feltalálja a gőzgépet, villanymotort, síneket, repülőt, atomerőművet, stb.). Igen ám, de kezdetben csak az ötlet van meg, a kidolgozásához eszközök, egy csomó ember munkája kell. Ez pénzbe kerül. Ha már megvan a gyártási módszer, el kell készíteni a szerszámokat, gépeket, kell alapanyag és még sok más. Ezek elvégzéséhez még sokkal több ember kell. És mindnek el kell hinni, hogy a dolog működni fog. Még sokkal több pénz kell. Egy embernek nincs ennyi. Páran összedobják, akkor van, neki lehet kezdeni. Ennek a folyamatnak, amelynek a dolog jóságába vetett hit is része, egy megvalósítási eszköze a hitelintézet. Sokan beteszik a pénzüket, mert ott biztonságosabb. és még kamatot is fizet, szemben a párnacihával. A hitelintézet adja a sok pénzt, még nagyobb kamattal. Ebből az utóbbiból fizeti ki a betevők kamatát, meg a saját működését. A sok pénzből megépül a gyár, termel, többet, mint amibe került, ezért lehet kifizetni a még több kamatot. Aztán minden kezdődik elölőről.

Világos, hogy nemcsak pénzintézettel lehet ezt elérni, hanem például együttműködéssel, pénz összedobással (nincs hitel, mindenki tulajdonos a pénze arányában). És még sok más módszer is kitalálható.

A lényeg, hogy a feltalálások egy egy pillanatban történnek (általában hosszan tartó és drága kutatások kellenek hozzá), a kivitelezéshez hirtelen kell sok pénz, ami jellemzően egy embernek nincs. Az együttműködés és az ehhez szükséges biztonság, bizalom egy kézenfekvő módja, ha egy önálló intézményt hozunk létre megfelelő szabályokkal, és ezt elnevezzük hitelintézetnek. De kitalálhatunk más szabályokat is, amik szintén működnek, és akkor nem lesz hitelintézet.

A probléma mindig úgy keletkezik, hogy ezek a módszerek nem lehetnek akármilyenek. A folyamat jellegéből (mint egy fizikai, vagy kémiai törvényszerűségből) következik, hogyan kell csinálni. Ha viszont nem úgy működtetjük, rossz szabályokat alkalmazunk, vagy nem tartjuk be őket, akkor a működés egyszer csak fejre áll. Bekövetkezik a krach.

Ha ez az egész bonyolult rendszer jól össze van hangolva, folyamatosan gondosan ügyelnek rá, hogy minden a szükséges módon menjen, akkor jól érzik magukat az emberek, szárnyal a fantáziájuk, sok okos ember lesz, és ezek mindenféle dolgokat találnak ki, ami még könnyebbé, gördülékenyebbé teszi az életet. Ettől függ a fejlődés üteme. Ha sok hiba van a működésben, csikorog az egész, ez emberek rosszkedvűek, energiájuk a megélhetésre és nyugalom teremtésére megy, csökken a feltalálások száma, lassul a fejlődés, amitől persze még jobban zötyög minden, további lassulás, és így tovább. Nagyon nehéz egy ilyen folyamatot megszakítani és fejlődésre váltani.

"Annyi történik, hogy az első gyorsabban fejlődik, majd mivel előbb éri el a végpontot, ahonnan már nincs hová fejlődni, mert kimerítette az erőforrásait előbb omlik össze."

Az lehet, de az a középkor világképe, hogy "szenvedjünk, mert minél többet szenvedünk, a halál után annál jobb lesz". Úgyhogy, ha tudjuk, hogy egyszer úgyis vége, akkor legalább addig élvezzük az előnyeit, mert utána már nem tudjuk. Más kérdés, hogy a Föld nem így működik. Az ipari forradalom után fogyni kezdett a fa, elkezdtünk szenet bányászni. Fogyni kezdett a szén, találtunk helyette olajat. Fogyni kezd az olaj, majd találunk helyette atom-, nap- meg szélenergiát. Ha a napenergia elfogy, akkor meg így is, úgy is végünk - de ettől mostanában nem kell tartanunk.

Szóval igen. A hitel felgyorsítja a fejlődést. Teljesen zárt rendszerben ez valóban csak gyorsít, rövidebb időre teremt nagyobb jólétet, míg a másik bolygó hosszabb ideig marad meg, de mindvégig szegénységben. Ha pedig a rendszer nem teljesen zárt, tehát vannak külső erőforrások, és ki is tudjuk azokat használni.

A kapitalizmus egyébként hitelezés nélkül is előrébb vinne, mint a kommunizmus meg a feudalizmus, mert hajt az önérdek. A feudalizmusban a jobbágynak semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a majorságban robotoljon, ahogy a kommunizmusban sem iparkodsz, ha azt látod, hogy a naplopók ugyanolyan jól élnek, mint a szorgosak.