Mit gondoltok a borg féle (star trek) kollektivizmusról?

"Borgok pár "közös pontban" megegyeznek ,de mégis fényévre állnak tőlük."

Meg ezenkívül a borgok nem léteznek :)

Ugyanúgy képzelt társadalom, ahogy a kommunizmus is egy csupa szép és jó képzelt társadalom volt 1850-ben.

"Ellentétben a kommunizmussal,itt nem csak anyagi kollektíva van ,hanem szellemi is. Több millió lény tudata egyesül egy közös masszává"

Mi a fenének? Én nem akarok senkivel egyesülni, és ezzel így van a legtöbb ember.

"és teljesíti a saját akaratát."

Ha szellemileg egybeolvadtál másokkal, akkor egy közös akaratotok van. Persze lehet amellett érvelni, hogy akkor azt akarjuk, amit csinálunk, tehát szabadok vagyunk, de ez azt jelenti, hogy az egész kollektíva egyetlen lényként értelmezhető. Ez azonban annyira elüt attól, ahogy az ember működik, hogy semmilyen mértékben nem lehet az embernek javasolni.

"Egy példátlan erő ,ami sokkal effektívebb ,mint egy szerencsétlen egyén."

Effektívebb, de az effektivitást mindig csak egy célhoz képest lehet értelmezni. Az meg nem biztos, hogy az a legjobb élet, aminek célja van. Szerintem pl. nem az a jó élet, aminek céljai vannak, hanem az a jó élet, amiben az ember jól érzi magát. Sőt, a legtöbben szerintem ezt gondolják. Ők nem tudnak közös akaratban egyetérteni, mert nem akarnak semmit, csak azt, hogy hagyják békén őket. Erre a célra meg nem lehet egyesülni.

"Ha valamihez hasonlítani kéne , ahogy előttem is fogalmaztak ,akkor a hangyaboly ,vagy a méhek."

A hangyaboly egyetlen nagy gépként fogható fel. A hangya(boly)nak nincsenek céljai, és az sem valószínű, hogy élvezné az életet. A hangya(boly) egy olyan gép, ami olyan automatikus mozgásokat végez, aminek eredménye a fennmaradása és reprodukciója, ahogy azt Darwin bácsi leírta.

"Szerinted melyik az életképesebb? Egy szinkronban lévő méhkaptár vagy egy nyomorék,izgága darázs?"

Mi az, hogy "életképes"? Nem fenyeget minket bolygóközi invázió, így az emberiségnek nem kell szervezett méhkaptárként működnie. Napi életem során sosem szokott érdekelni, mennyire vagyok "életképes". Az érdekel, hogy örömeim és élvezeteim legyenek.

"Minden "individuumnak" az a "célja",hogy egy hasonló individuumal kollektívát alkosson,egy új magasabb szintű rendszert építsen,atomoktól kezdve a csillag rendszerekig."

Nem. Nincs ilyen törvény. Pl. nem minden ember akar másokkal túlzottan közösködni, az emberekre ez tehát nem érvényes. Az állatokra, csillagokra, atomokra még kevésbé: nekik ugyanis nincsenek céljaik, hanem egyszerűen úgy működnek, hogy bizonyos körülmények között összekapcsolódnak. Amikor atomok molekulává kapcsolódnak össze, ott nincs se célkitűzés, se akarás, se törekvés, ott egyszerűen _történés_ van.

"Az a probléma a mai társadalmunkkal ,hogy próbáljuk lemásolni a természetet ,viszont ,ahogy az evolúció gyakran hoz létre férc munkákat,úgy hasonlóképpen mi is tévúton haladunk."

Az ember egyáltalán nem úgy dolgozik, mint az evolúció. Az evolúció ugyanis emberi szemmel nézve piszkosul lassan működik és rengeteg selejtet termel. Pont mivel az evolúciónak, szemben az emberi munkával, nincs célja, ennek megfelelően nem tervez, nem tudatos.

"Káoszra nem lehet rendszert építeni, a saját vesztét fogja okozni. Demokráciának addig van lét jogosultsága"

A demokrácia nem káosz, hanem az együttműködés egyik formája.

"amíg a gépezet széthúzó elemei nem birtokolnak annyi hatalmat ,ami túl tesz a létükön."

Régen az emberek jobban hasonlítottak hangyabolyra, mint ma. Sokkal egyformábbak voltak és szigorúbbak voltak az együttélés szabályai. Az ókori egyiptomiak, a közép-amerikai indiánok vagy kínaiak a középkorban alig különböztek a méhkasoktól és hangyabolyoktól. A fejlődés innen pont elfelé mutat.

"Az összes ember azt akarja ,hogy békén hagyják,hmmm. Szabadakarat ,hmmm."

Ez nem szabad akarat, hanem negatív szabadság. A két témának semmi köze egymáshoz.

"Mit érnél majd a boldogsággal ,egyéni ambíciókkal 400 év múlva?"

400 év múlva nem leszek. A kollektív teljesítmények tehát ugyanúgy hidegen fognak hagyni, mint az, hogy most boldog vagyok-e.

"Vágyok ,álmok,tanulságok,hibák,személyiség, szeretet ,élvezetek és egyéb emberi értékek.Ha önzően meghalunk ,ki fog ezekre emlékezni,mit érnek? Mintha nem is léteztünk volna."

Miért érdekes, mi lesz a halálunk után? Nem számít. Ha önzőek vagyunk, ha hősök, ugyanúgy meghalunk és sem az élvezetet, sem a hősi hírnevet nem tudjuk magunkkal hurcolni egy másodperccel sem tovább a halál pillanatánál. Csak azért érdemes pl. hősnek lenni, mert akkor még ebben az életben abban a tudatban élünk, hogy hősök vagyunk. De szerintem - és ez már magánvélemény, vagy ízlés - nem éri meg. Az élvezet vagy a puszta játék, szórakozás közvetlenebb, jobban élvezhető, mint mondjuk a céltudatos élet tudata. Egy kaptár-társadalom csak az utóbbit tudja jól nyújtani.

"Hangyáknak az a célja ,mégha teljesen ösztönös is ,hogy fenn maradjanak bolyként."

Nem :) Darwin nagy felfedezése pont az, hogy nem célja az állatoknak a szaporodás, sokasodás, túlélés. Hanem azok, amelyek nem olyan felépítésűek, hogy nagyobb eséllyel túlélnek, azok kirostálódnak. Az egész történet elmondható célfogalmak, "arra törekszik", "azt akarja" nélkül is. Csak a könnyebbség kedvéért mondanak olyanokat az emberek, hogy a hangya ezt vagy azt akarja, vagy célja van. Ha elgurítasz egy labdát, annak sem célja végiggurulni az udvaron, hanem egyszerűen ez van, így osztották a lapokat. A hangya egy mechanikus szerkezet, mely fizikai behatásokra mozog, akárcsak a labda. Csak egy kicsit bonyolultabban, de célja ugyanúgy nincs, hanem csak hatásokra reagál, hatások rángatják ide-oda.

"Te azért hiszed azt ,hogy fennmaradáson kívül több célod van"

A darwinizmusban a fennmaradás nem cél, hanem jellemzője azoknak a rendszereknek, amiket az evolúciós folyamatok csiszoltak.

Ezért ha szerinted nincs érdemi különbség az ember és a hangya között, csak az, hogy az előbbi bonyolultabb, akkor nincs értelme az emberrel kapcsolatban sem rátermettségről, sem hatékonyságról beszélni, mert a hatékonyság csak célokra vonatkoztatva értelmezhető fogalom.